Hőkupola okozza a brutális hőséget, egész Európát letarolja

A hét második felében berobban az idei év első nagy hőhulláma: a helyenként 40 fokos hőség mellett III. fokozatú hőségriadót rendeltek el. Hogyan készülhetünk fel a forróságra?

Erőteljes hőhullám csapott le Európára, melynek hátterében egy úgynevezett hőkupola (heat dome) áll, amely hosszú időre egy helyben tartja a forró légtömegeket, miközben kizárja a hűvösebb frontokat – írja a Válaszonline.

Az Ibériai-félszigeten a hőkupola hatására több helyen 44–45 °C közötti hőmérsékletet vártak vagy mértek. Egyes területeken a hőmérséklet 10–15 °C-kal haladta meg a június végi átlagot.

A francia meteorológiai szolgálat szerint több régióban 40 és 44 °C közötti csúcshőmérséklet alakult ki. Az ország 96 szárazföldi megyéjéből 49-et a legmagasabb fokú hőségriasztás alá helyeztek, és több száz iskola rövidebb ideig tartott nyitva, vagy bezárt.

A hőhullám elérte a Brit-szigeteket is. Az Egyesült Királyságban a hőmérséklet megközelítette a 38 °C-ot, ami meghaladta az 1976-os, 35,6 °C-os júniusi rekordot. Ez lett a valaha mért legmelegebb júniusi nap az országban.

Európa gyorsabban melegszik, mint a világ átlaga

A kontinens ma a Föld leggyorsabban melegedő régiója. A hőhullámok nemcsak gyakoribbak, hanem intenzívebbek és hosszabbak is lettek az elmúlt évtizedekben. A korábban rendkívülinek számító hőmérsékletek fokozatosan az „új normává” válnak.

A hőkupola felerősíti ezt a jelenséget. Ez egy nagy kiterjedésű magasnyomású rendszer, amely beszorítja a forró levegőt, akadályozza a felhőképződést, elzárja a csapadékot hozó frontokat, ráadásul napokon vagy akár heteken át fenntarthatja a rendkívüli meleget.

A száraz talaj ráadásul tovább fokozza a hőséget. A korábbi aszályos időszakok miatt ugyanis jóval szárazabb talajjal kell számolnunk. Normál esetben a talajnedvesség párolgása természetes hűtőhatást biztosít, de ha nincs elegendő víz a rendszerben, a nap energiája közvetlenül a felszínt melegíti. Ez önmagát erősítő folyamatot indít el: a szárazság fokozza a hőséget, a hőség pedig tovább szárítja a talajt.

A kutatások szerint azok a légköri helyzetek, amelyek hosszabb időre „beragasztják” az időjárást – például hőkupolákat vagy tartós esőzéseket okoznak –, az 1950-es évek óta csaknem háromszor gyakoribbá váltak az emberi eredetű klímaváltozás miatt.

Miért fontos ez Magyarország számára?

Magyarország különösen sérülékeny, mivel a Kárpát-medence eleve melegedő régió, és emellett nő az aszályos időszakok gyakorisága. Így egyre több lesz a 35 °C-osnál is melegebb nap, és gyakoribbá válhatnak a trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet éjjel sem csökken 20 °C alá.

Az ehhez hasonló hőhullámok már nem tekinthetők rendkívüli eseménynek. A klímaváltozás következtében Európa időjárási rendszere átalakul, és a korábbi szélsőségek fokozatosan a megszokott nyári körülmények részévé válhatnak.

Mire figyelj oda ebben a hőségben?

A szervezetünket is extrém módon terheli ez a hőség. Ezért az alábbiakra figyelj oda!

1. Ne akkor igyál, amikor szomjas vagy! A szomjúság már enyhe dehidratáció jele. Nagy melegben érdemes óránként inni kisebb mennyiségeket, különösen az időseknek, akik kevésbé érzik a szomjúságot.
2. A lakást reggel 8 előtt és este 9 után szellőztesd! Sokan egész nap nyitott ablak mellett próbálják „járatni a levegőt”, pedig ha kint 35 °C van, ezzel csak a meleget engedik be. Hatékonyabb hajnalban teljes kereszthuzatot, nappal pedig sötétítést alkalmazni.
3. A ventilátor nem mindig segít. Az Egészségügyi Világszervezet szerint extrém melegben a ventilátor önmagában nem elegendő, ilyenkor jobb egy hideg zuhany, egy nedves törölköző vagy egy klimatizált helyiség.
4. Ne hagyj az autóban senkit és semmit! Pár percre se hagyd gyermeked vagy háziállatod az autóban! De igaz ez az elektronikai eszközökre és a gyógyszerekre is.
5. A gyógyszerek hatása megváltozhat. Különösen figyeljenek azok, akik vérnyomáscsökkentőt, vízhajtót, szívgyógyszert, egyes antidepresszánsokat szednek! A fokozott izzadás és folyadékvesztés miatt a gyógyszerek hatása erősödhet vagy módosulhat.
6. A kutyasétáltatás idejét is jól kell megválasztanod. A 35 °C-os aszfalton a burkolat hőmérséklete akár 55–60 °C is lehet. A sétát ezért érdemes napkelte környékére vagy késő estére időzíteni.
7. A legveszélyesebb tünet nem a szomjúság. Azonnali intézkedést igényel, ha zavartságot, szokatlan álmosságot, koordinációs problémákat, beszédzavart vagy ájulásközeli állapotot tapasztalsz. Ezek már a hőkimerülés vagy a hőguta jelei lehetnek.
8. A városok akár 8–10 °C-kal is melegebbek lehetnek. A városi hőszigethatás miatt egy sűrűn beépített belvárosi környezet este is jelentősen melegebb maradhat, mint a környező vidéki területek. Ezért érdemes parkokat keresni, fák alatt tartózkodni vagy a vízpart közelében időt tölteni.

Ha délután 3 és 6 között úgy érzed, hogy „nincs erőd semmihez”, az nem feltétlen lustaság vagy fáradtság, hanem a szervezet természetes védekező reakciója a hőstresszre. Ilyenkor a legjobb stratégia nem a teljesítmény erőltetése, hanem a pihenés, a folyadékpótlás és a hűvös hely keresése. Ezért alakult ki sok meleg égövi országban a szieszta hagyománya is.

Kiemelt kép: canva

Greendex Szemle

A szerző további cikkei