A jövő rajtunk múlik, és ez jó hír | Holnapután
Az elmúlt hetekben aszályról, kiszáradó tavakról, vízválságról beszélgettünk a Holnaputánban, most viszont egészen más szemszögből közelítettünk a fenntarthatósághoz. Dr. Rab Árpád jövőkutatóval arról beszélgettünk, hogy a technológia és a mesterséges intelligencia vajon megoldást vagy újabb problémát jelent-e. Megtudjuk, miért fontos a hatékonytalanság, és azt is, hogy merre terelgessük gyerekeinket az egyre inkább gyorsulni látszó világban.
A technológia kétélű fegyver, amit az okostelefonunk jól szimbolizál: segítségével korábban elképzelhetetlen dolgokra vagyunk képesek, de közben a dezinformáció és a társadalmi polarizáció közvetítője is lehet. Rab Árpád szerint ez nem meglepő: a gazdaságtörténet 40-50 éves hullámokban írható le, és most éppen egy olyan szakasz előtt állunk, amikor a korábbi megoldásaink új típusú problémákat is termelnek. A kiút szerinte nem a technológia visszautasítása, hanem annak tudatos használata: „okosan viselkedve” építhetünk egy élhető jövőt, ahol „mindenki kicsit győztesnek érezheti magát”.
Névjegy
Dr. Rab Árpád digitális kultúra szakértő, jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A fenntarthatóság kaland is lehet
Hajlamosak lehetünk a fenntarthatóság felé vezető útra úgy tekinteni, mint a jólétünkről való lemondások sorozatára. Ahogy azonban elhangzik, ezek a „lemondások” átkeretezhetők, és felfoghatók akár új, izgalmas kihívásokként is. Az adásban is elhangzó példa mentén a húsfogyasztás csökkentése, új ízek, textúrák, alapanyagok felfedezése egyfajta gasztronómiai kalandként is értelmezhető. Rab Árpád úgy fogalmaz: a félelem lebénít, a cselekvés viszont felszabadít.
Egy igen emberi tulajdonság: hatékonytalanság
Az üzleti szférában és az iparban az egyik legfontosabb tényező a hatékonyság. A folyamatos verseny miatt mindent jobban és gyorsabban kell csinálni mint mások. Gyakorlatilag az egész világunkat a hatékonyság köré húztuk fel. Részben ennek is köszönhető, hogy egyre inkább eltávolodtunk a természettől, egymástól, sőt önmagunktól is.
A legemberibb dologok jellemzően hatékonytalanok: egy baráti beszélgetés, elterülés a strandon, séta a kutyával, vagy a kiskert gondozása. Ennek a felismerése lehet a jövő egyik kulcsa, hiszen a hatékonyságot egyre inkább a mesterséges intelligencia és a gépek teremtik meg, több teret engedve az emberi dolgoknak.
Kell félnünk az AI-tól?
A beszélgetésben szó esik a mesterséges intelligenciához kapcsolódó félelmekről is. Ilyen például a munkahelyek elvesztése, melyekről egyre többet hallani. Ahogy Rab Árpád elmondja, a munkaerőpiacon és az életben az lesz igazán versenyképes, aki empatikus, nyitott szemmel jár a világban, képes megérteni a komplex problémákat és jól tud kérdezni. A munka jellege, legalábbis ahogy azt ma ismerjük, folyamatosan átalakul majd, de mindig lesz feladat azoknak, akik dolgozni és fejlődni akarnak.
Rab Árpád szerint az AI valódi kockázata nem az, hogy elveszi a munkánkat, vagy öntudatra ébredve az emberiségre támad, sokkal inkább az, hogy csökken a saját kíváncsiságunk és gondolkodási hajlandóságunk. Ennek pedig egyenes következménye lehet az emberi képességek csökkenése.
A másik oldalról viszont a mesterséges intelligencia számos területen új és hasznos megoldásokat hozhat. A konkrét példák közt említésre kerültek az egészségügyi fejlesztések – például egyes rákkezelések – vagy éppen a többek közt energiahatékonysági fejlesztéseket elősegítő digitális ikertechnológiák. Utóbbiak segítségével gyorsan és olcsón tesztelhetők jelentősebb beavatkozások – például egy gyár energiahatékonysági átalakítása, vagy egy vizes élőhely rehabilitációja – mielőtt a valóságban belevágnánk.
Tartsuk magunkat tudatosan a jelenben!
Az adás egy pontján Rab Árpád elárulja, hogyan tartja magát a jelenben: évente két hetet szán kifejezetten a természettel való kapcsolódásra, hetente személyesen is találkozik a barátaival és a családjával. Minden évben kitűz egy fizikai és egy szellemi célt, melyek a fejlődését szolgálják. Ahogy fogalmazott, ezek a szabályok pont azért kellenek, hogy végül lazábban élhessen.
A beszélgetés végén szóba kerültek a gyerekek is: szülőként gyakran szorongunk amiatt, hogy a gyorsuló világban milyen sors vár a következő generációra. Rab Árpád üzenete azonban egyértelmű: ne a félelmet és a klímaszorongást adjuk át nekik. Helyette a természeti értékek fontosságára, az emberi együttműködésre és a jövő formálásának lehetőségére tanítsuk őket.
