Beszélgetésünk fő apropója a lakossági napelemes és fűtési rendszerek támogatásáról szóló pályázat, de érdemes lenne kicsit távolabbról kezdeni. Megújuló energiaforrások tekintetében mik a magyar kormány stratégiai irányai?
Ma azt láthatjuk, hogy Európában rezsiválságként is felfogható energiaválság van. A magyar emberek ma a világpiaci árak 30–40%-át fizetik az áramért és a gázért, viszont Európa más országaiban emelkedtek a rezsidíjak. Ennek egyik oka, hogy klímavédelem címszó alatt Brüsszel erőltette az európai hagyományos energiatermelés leépítését, miközben az energiaexportáló országok beruházásai is elmaradtak. A gáz- és az árampiacot minden átmenet nélkül liberalizálták, aminek meg is lett a következménye: a gáz ára egy év alatt megnégyszereződött, az áram ára pedig a duplájára emelkedett. Ez a politika elhibázott, ami ellen készek vagyunk fellépni és megvédeni a rezsicsökkentést.
Brüsszel emellett az úgynevezett Európai Uniós Kibocsátás – Kereskedelmi Rendszert (ETS) ki akarja terjeszteni a közúti közlekedésre és az épületekre, azaz az autókra, valamint a családi házakra és lakásokra is. Álláspontunk szerint ez elfogadhatatlan. A klímavédelem árát nem a családokkal, hanem a szennyező multinacionális vállalatokkal kell megfizettetni.
Annak érdekében, hogy a zöld átállás ne jelentsen elviselhetetlen terheket a lakosságnak, és megőrizzük az energiaellátás biztonságát is, a kormány kidolgozta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet. Ennek egyik célja 6 000 MW napelem-kapacitás kiépítése 2030-ig. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, a kormány meghirdette az első nagyszabású, lakosságnak szóló klímavédelmi pályázatot, amely hozzájárul a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásához.
Most a megújulók kapcsán a napenergiát támogatják, de vannak olyan területek, ahol ehhez egyszerűen nincs elég napsütés. Mi lehet még megoldás itthon és Európában?
Minden országnak saját adottságaira tekintettel szükséges kialakítania a legmegfelelőbb energiamixet. Vannak olyan területek Európában, ahol a szélenergia a jó megoldás, máshol meg sokkal inkább a napenergiát célszerű előnyben részesíteni.
Újra és újra bebizonyosodik azonban, hogy a megújuló energiák mellett mindig szükség van alternatív energiaforrás használatára is. Nem véletlen, hogy egyre több és több európai ország ismeri fel, hogy nukleáris energia nélkül nincs energiabiztonság, nincs energiaszuverenitás Európában. Éppen ezért szomorú, hogy még mindig vannak olyan európai országok, ahol erőltetett ütemben állítják le az atomerőműveket, és ezzel párhuzamosan szennyező szénerőműveket helyeznek üzembe. Ezek nemcsak sokkal drágábbak, hanem jóval környezetszennyezőbbek is. A nukleáris energia ezzel szemben tiszta energiaforrás, mivel a légkörben nem bocsát ki káros anyagot.
Persze szükség van arra, hogy folytassuk az elhasznált fűtőelemek elhelyezését és lebontását szolgáló kutatásokat, fejlesztéseket. Erre magyar kezdeményezések is vannak. Az utóbbi területen kutatnak például szegedi mérnökök, akik a megmaradt anyagokat lézerrel történő lebontással semlegesítenék.
Friss hír, hogy Japánban is a nukleáris energia és a megújulók lesznek a középpontban a karbonsemlegesség 2050-re kitűzött eléréséhez. Ott napenergiát nem igazán tudnak használni, de szélenergiát igen, ezenkívül hidrogén és ammónia alapú alternatív forrásokat keresnek. Nálunk mi lehet még fontos a napenergia és a nukleáris energia mellett?
Magyarországra akkumulátorgyártás és -fejlesztés kapcsán jelentős mennyiségű beruházás érkezik, ez pedig kulcsfontosságú lesz a megújulók – időszakos ingadozásból fakadó – ciklikusságának kiegyenlítéséhez. Ebben az okos hálózatok és a közösségi áramtermelés megalapozása mellett a hatékony energiatárolás jelenti majd a megoldást.
Mindezek mellett persze szükség van kiegészítő energiaforrásokra is. Magyarországon is van vízerőmű, a benne rejlő potenciál megfelelő kihasználása is mindenképpen jelentős és fontos. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra következik be, így törekednünk kell a fokozatosságra, ez idő alatt pedig szükség lesz gázerőművekre is.
Japánhoz hasonlóan mi is 2050-re tűztük ki magunk elé azt a célt, hogy hazánk karbonsemleges ország legyen. Ha visszagondolunk, 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltás időszakában, egy egészen más ipari versenyképességi és technológiai környezet állt előttünk, és egészen más technológiákat használtunk. A következő évtizedek koncentrált fejlesztéseiben bízva most már tudunk a karbonsemleges Magyarország jövőjéről is gondolkodni.
Térjünk át konkrétan a pályázatra! Röviden ismertetné, hogy mik a feltételek, milyen háttérrel érdemes jelentkezni?
Nemrég hirdettük meg a napelemrendszerek támogatására irányuló, 200 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelynek köszönhetően a magyar emberek a legkorszerűbb napenergiás technológiával szerelhetik fel az otthonaikat.
Azt szeretnénk, hogy azoknak a családoknak is elérhetővé váljon a megújuló energia használata, és lehetőségük legyen rezsiköltségeik csökkentésére, fűtési rendszereik korszerűsítésére, akiknek eddig erre pénzügyi okokból nem volt lehetőségük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az Európai Helyreállítási Alapból több mint 200 milliárd forintot erre a célra fogunk fordítani.
A helyreállítási alap költségeit az Európai Unió tagállamai közösen viselik, azaz a tagállamok közösen vesznek fel hitelt, amelyből minden ország részesül. Ennek ellenére még hadakozunk ezért a pénzért Brüsszellel. Annak érdekében azonban, hogy a magyar embereket ez ne érintse hátrányosan, a kormány saját forrásból előfinanszírozza a programot.
Ez azokat támogatja, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre: az átlagbér alatt keresőket, valamint előnyt élveznek a fejlesztendő járásokban élő emberek és azok a családok, akik gyermekeket nevelnek.
A pályázat várhatóan több mint 36 ezer családnak teszi könnyebbé, egyszerűbbé és zöldebbé az életét azáltal, hogy lehetőséget biztosít napelemes rendszer megvalósítására, valamint az ezt kiegészítő fejlesztésekre is.
A pályázati kiírás már megjelent. Benyújtása december 6-ától több ütemben – megyénként, régiónként eltérő beadási határidőkkel – fog zajlani. Az első körben a teljes keretösszeg fele, mintegy 100 milliárd forint kerül meghirdetésre. Minden érdeklődőnek azt javaslom, hogy keresse fel a pályázati tájékoztató felületet, ahol minden fontos információt megtalál.
Mennyire bonyolult egy ilyen pályázat beadása? Kérhet segítséget a pályázó, ha megakadna?
Az esetlegesen felmerülő kérdések kapcsán a Széchenyi Programiroda hálózata minden megyében rendelkezésre áll a pályázat iránt érdeklődők számára. Munkatársaik segítenek összeállítani a teljes pályázati dokumentációt.
Magyarországon az elmúlt években a megújuló energia felhasználása és az energiahatékonyság területén a rendszerszintű és a háztartási szintű fejlesztés is jelentős volt. Hogyan tudnak ehhez a trendhez felzárkózni a közintézmények?
Legutóbb épp a felsőoktatási intézmények számára tettük lehetővé, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges tervezési munkálatokat elvégezzék a következő időszakban. Arra adunk támogatást ezeknek az intézményeknek, hogy megtervezhessék, milyen beruházásokra van szükségük, hogy vonzóbb körülmények között tudjanak működni.
(Fotó: ITM/Véssey Endre)
