Sokak számára a karácsony az evésről és ivásról szól, de könnyen elragadtatjuk magunkat, és nem csak túl sokat eszünk, hanem túl sokat is vásárolunk, majd kidobjuk. Az ünnep csak pár napig tart, úgyhogy ne úgy pakoljuk tele a kosarunkat, mintha egy hónapig ostrom alatt lennénk. Az ENSZ adatai szerint a háztartások világszerte fejenként 74 kg élelmiszert dobnak ki évente, és az élelmiszerpazarlás az éghajlati vészhelyzetet okozó kibocsátások mintegy 10%-át okozza.
A valóság az, hogy az élelmiszerhulladék hatszor több üvegházhatású gázt termel, mint a légi közlekedés. Amikor kidobjuk az élelmiszert, elpazaroljuk a termesztéséhez, csomagolásához és szállításához szükséges értékes erőforrásokat – és ahogy a hulladéklerakóban rothad, metánt termel, amely a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. Tehát az élelmiszer szemétbe dobása sokkal nagyobb negatív hatással van bolygónkra, mint azt az emberek gyakran gondolnák.
Tervezzük meg előre, hány embert szeretnénk vendégül látni, és számoljuk ki, hogy pontosan mennyi ételt kell majd elkészíteni. Ne felejtkezzünk meg róla, hogy beleszámoljuk, hogy a fő karácsonyi vacsora maradékait még sokáig fel lehet használni.
Mindenkinek, aki megpróbálja csökkenteni a környezeti lábnyomát, a kevesebb és jobb hús fogyasztása az alapvető szabály. Nézzünk utána a szabad tartásból származó lehetőségeknek, vagy hagyjuk el a húst teljesen, és válasszunk inkább vegetáriánus vagy vegán ételt.
Az ünnepi vacsora környezeti hatását még jobban korlátozhatjuk, ha kerüljük az egzotikus zöldségek használatát. Maradjunk a hagyományos köreteknél, mint például a krumpli, a kelbimbó, és a sárgarépa, amelyeknek éppen szezonjuk van. Ha tehetjük, vásároljunk piacon, így csökkenthetjük a csomagolóanyagok mennyiségét, ráadásul pontosan annyit vehetünk, amennyire szükségünk van.
Forrás (theguardian)