Minden kisgyermekes család életében eljön az az izgalmas időszak (jellemzően a baba 6 hónapos kora körül), amikor megkezdődik a pici hozzátáplálása, azaz az anyatejről és/vagy a tápszerről a szilárd ételekre való aprólékos átszoktatása. Ez a feladat általában nekünk, édesanyáknak okoz nagy kihívást, hiszen a konyha javarészt a mi „birodalmunk”, és a baba körüli teendőket, változásokat is mi koordináljuk leginkább. 

De hogyan is férhet bele ebbe az amúgy is bonyolult(nak tűnő) periódusba az, hogy még a fenntarthatóságra, a környezetünk megóvására is odafigyeljünk? 

Erre hoztam most néhány példát. Mielőtt azonban nagyon elmélyülnék az ötletekben, fontosnak tartom leszögezni: sajnos a babák és környezetünk érdekei néha bizony gyökeresen ellentétesek lehetnek egymással. 

Tökéletes példa minderre a kiskanál! Igen, a kiskanál! Noha zero waste mentalitásunknak akkor tudunk leginkább eleget tenni, ha gyermekünket fém kiskanállal etetjük (hiszen feleslegesnek tűnhet a csilivili műanyag babakanalakat beszerezni), sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy sok kisgyereknek egyenesen rossz érzést okoz a hideg fém a szájában vagy a szája körül. (Gondoljunk csak arra, amikor a kanállal „törölgetjük” a picik szájáról az ételmaradékot!) 

A legtöbb jó minőségű babakanál manapság már úgy van kialakítva, hogy illeszkedjen a baba szájába, ne okozzon kellemetlen érzetet, és könnyű legyen megmarkolni a pici kezeknek is. Egy ilyen eszközzel sokkal lelkesebben, ügyesebben és gyorsabban tanulnak meg a kicsik akár önállóan is étkezni, míg a fém kanalak gyakran averziót és komplikációt okozhatnak a hozzátáplálás amúgy sem tükörsima útján. 

Megéri hát azt az extra babakanalat beszerezni? Én mindenképpen úgy vélem, hogy igen. 

Mielőtt azonban még felvetődne a kérdés, hogy mit is keresek én akkor ezen a portálon a cikkeimmel, hadd haladjak egy lépéssel tovább a kiskanál példánál maradva! 

Hiszen ugyan megvesszük azt a kanalat, azonban nem mindegy, hogy az az eszköz milyen anyagból és milyen eljárással készül, mennyire tartós, és mi milyen utóéletet szánunk neki.

Magyarul: nem mindegy fenntarthatósági szempontból, hogy például egy bambuszból és szilikonból készült evőeszközről, vagy mondjuk egy „mezei” műanyag kanálról beszélünk (amely még csak nem is BPA-mentes), illetve az sem, hogy a szóban forgó kanállal még évekig tervezünk keverni-kavarni, vagy a kukában landol az első adandó alkalommal, amikor úgy érezzük, hogy csemeténk „kinőtte”. 

Számomra itt van hát a low waste szemléletmód elrejtve a hozzátáplálásban: az átgondolt eszközválasztásban, az alapanyagok gondos megválogatásában és a körültekintően megtervezett és kivitelezett főzőcskézésben. 

De haladjunk csak szép sorban! 

1. tipp: Szerezz be környezetbarát, illetve hosszú távon alkalmazható eszközöket! 

Mutatok is néhány példát: 

• Biztos, hogy szükséged van a legújabb pépesítőgépre még akkor is, ha fél év múlva már csak a helyet foglalja a konyhádban? Ha úgy érzed, hogy igen, vigyázz rá nagyon, hogy később könnyűszerrel túladhass rajta, hogy valaki más vegye hasznát! Vedd azonban fontolóra, hogy egy egyszerű botmixer és az edényekhez kapható párolóbetét is ugyanazt az eredményt produkálja, és talán Te is gyakrabban tudod hasznosítani őket a későbbiekben is!
• Textil előkék helyett részesítsd előnyben a szilikon társaikat! Ezeket sokkal könnyebb tisztán tartani (hiszen elég csak letörölni vagy a csapnál letisztítani őket), így talán a ruhamosások gyakoriságán is spórolhatsz egy kicsit! Ráadásul ezek az eszközök jóval strapabíróbbak is, így bőven használhatóak lesznek más babá(k)nál is a későbbiekben! 
• Papírtörlő helyett használj inkább textiltörlőket! Igaz ugyan, hogy ezeket viszont időnként be kell dobni a mosógépbe, na de mégsem a kukában landolnak egy-egy használat után! 
• Vedd meg, szerezd be használtan azt, amire szükséged van! Nagyon sok olyan eszköz van a hozzátáplálásban is, amelyet felesleges újonnan megvenni! Ilyenek lehetnek a konyhai eszközök, de akár a jobb minőségű előkék, tányérok, evőeszközök is. 
• Ha megveszed, részesítsd a jó minőséget előnyben! Ha úgy döntesz, hogy valamiből újat szerzel be, áldozz rá picit többet a minőségért cserébe! Így később nem kell kidobni az eszközt, hanem továbbadhatod olyannak, aki épp használtan keres valami hasonlót. 
• Keresd a vegyszerrel NEM kezelt eszközöket! Ahogy gyermeked cseperedik, szükség lehet például egy jó konyhai fellépőre, hogy ő is elérje a konyhapultot. A hagyományos műanyag megoldások helyett biztonságosabb és környezetkímélőbb lehet a zárt, fa verzió, amelyet mi például vegyszeres kezelés nélkül készítünk.

2. tipp: Vedd figyelembe a szezonalitást! 

• Természetesen a legtöbb hozzátáplálási tanács és táblázat kéri, hogy tartsd szem előtt, hogy éppen melyik alapanyag van porondon, de nem árt külön is hangsúlyozni, hogy a bevezetett ételek tervezésekor vagy akár a másnapi ebéd kitalálásakor igenis fontos, hogy figyelembe vegyük a szezonalitást! Ne akarjunk mindenáron epret vagy paradicsomot adni télen, ugyanakkor használjuk ki a nyári időszakban, hogy bővelkedünk a finomabbnál finomabb gyümölcsökben és zöldségekben! (A legjobb, ha ebben az évszakban megpróbálunk minél több alapanyagot „átmenteni” – fagyasztás, befőzés, dunsztolás útján – későbbre.)
• Ha figyelembe vesszük a szezonalitást, nemcsak abban lehetünk biztosak, hogy valóban vitamindús, nem mesterségesen érlelt alapanyag kerül a család tányérjára, hanem abban is, hogy ez az alapanyag nem utazott több ezer kilométert hazánkig, valószínűsíthetően nincs agyonvegyszerezve (vagy akár teljesen vegyszermentes!), ráadásul a választásunkkal magyar termelők megélhetését támogatjuk. 
• A legjobb opció természetesen az, ha ezeket az alapanyagokat mi magunk termeljük meg! Tudom persze, hogy sokaknak nincs lehetőségük, idejük vagy helyük komplett konyhakertet gondozni, de akár már pár darab balkonládába elhelyezett koktélparadicsom és fűszernövény is hatalmas hasznot hozhat: sikerélményt, a természet iránti tiszteletet, szép példát arra gyermekünknek, hogy a paradicsom sem csomagolással körülölelve terem a szupermarketek polcain. 

3. tipp: Low waste a konyhában

Ez az a téma, ahol bizony temérdek apró trükk hatalmas különbséget eredményezhet a nap végén, csak meg kell tanulnunk beilleszteni őket a napi rutinba!

• Az első és legfontosabb, hogy részesítsd előnyben az otthon készített finomságokat, szemben a bolti vagy éttermi készételekkel! Ha így teszel, valószínűleg már egy rakás csomagolást és szemetet megspórolsz. Ráadásul biztos lehetsz abban, hogy minőségi és nem feldolgozott, tartósított ételek kerülnek családod asztalára. (Ráadásul az otthon készült étel mindig finomabb!)
• Tudom persze, hogy kisgyerek mellett nem olyan könnyű állandóan fakanállal a kézben a konyhában tüsténkedni. Éppen ezért azt javaslom, hogy gondolkodj előre, főzz nagyobb adagokat, és fagyaszd le a maradékot! Ha így teszel, ezzel valószínűleg pénzt, hulladékot és nem utolsó sorban rengeteg energiát spórolhatsz, nem csak átvitt értelemben! 
• Tervezd meg előre, hogy mit főzöl! Így tudatosabban vásárolsz, és a maradékokat is jobban tudod hasznosítani! 
• Komposztálj, vagy használd fel egyéb módokon a főzéskor keletkezett „hulladékot”! A kedvenc trükkjeimet és praktikáimat ebben a cikkben találod!
• Használj környezetbarát tisztítószereket a konyhában és azon kívül is!

Látod? 

Ezernyi apró trükk van a textiltatyókon kívül is, amelyekkel környezetbarátabbá teheted nemcsak a háztartásodat, de az étkezési – és főképpen a baba hozzátáplálását érintő – szokásaidat is. 

Persze a legfontosabb tippet a végére hagyom:

Ne stresszelj rá semmire! 

Tudom, hogy a hozzátáplálás megkezdése sokaknak már önmagában egy kérdésekkel és szorongással teli időszak. Arra kérlek, hogy ne akarj mindent tökéletesen csinálni! Ha csak egy tanácsot megfogadsz és alkalmazol a fentiek közül, már sokkal többet tettél a fenntarthatóságért, mint az, aki nem így dönt. A legfontosabb azonban, hogy örömmel és lelkesedéssel vesd bele magad a szilárd ételekre szoktatás napi kihívásaiba! Ha így teszel, a siker már félig a kezedben van!