Minden kisgyermekes szülő életében eljön az a pillanat, amikor rápillant a csemete kinőtt ruháinak a kupacára, és elgondolkodik: mit kezdjek én ennyi kinőtt gyerekruhával? Tényleg kellett nekünk ennyi gönc? Hamarosan tele lesz a világ gyerekruhahegyekkel, ráadásul mi is hozzáadunk egy csinos kis dombocskát!
Hát igen, a kinőtt body-kat és egyéb cukiságokat rejtő dobozok és zsákok gyűjteménye – az idő előrehaladtával – elég ijesztő méreteket ölthet. Szerencsére van néhány trükk és szempont, amelyek ismeretében enyhíthetjük egyre növekvő kupacunk környezeti hatását, némileg csökkenthetjük a használt ruhák mennyiségét, és megkönnyíthetjük a kinőtt darabok továbbadását.
Kapcsolódó bejegyzések
Ötletek a fenntartható babaváráshoz: hogyan fogjunk hozzá?
Fenntartható babavárás: egyre több édesanya fordul egy zöldebb irányba. De hogyan vághatsz bele, és készülhetsz fel így a kicsi érkezésére?
Milyen ruhákat válasszunk gyermekünknek?
Ha szeretnénk minél „zöldebben” hozzáállni a ruhakérdéshez, akkor vannak lehetőségek, amelyekkel már a kezdetekkor könnyűszerrel javíthatunk környezetünk terheltségén!
1. Nézzünk szét a használt ruhák „piacán”! A babák olyan gyorsan nőnek az első évben, hogy ruháik legjava nem használódik el igazán. Érdemes ezért nem újonnan beszerezni az összes rugdalózót és body-t, hanem ismerősöktől, rokonoktól, barátoktól, esetleg a tágabb környezetünkből, használtan. Ezáltal nemcsak környezetünk terheltségét, hanem az ő ruhakupacaikat is csökkenthetjük! Ha nagyobb a gyermekünk, akkor sem kell rögtön új ruháért az üzletbe rohanni. Rengeteg olyan cipő, kabát vagy megkímélt állapotú kiegészítő kering a neten, amelyre könnyűszerrel lecsaphatunk az újonnan vásárolható termékek árának töredékéért.
2. Válasszunk unisex darabokat! Ha kistesót is tervezünk, akkor talán érdemes olyan ruhákba öltöztetnünk gyermekünket, amelyeket fiúk és lányok is viselhetnek. Azonban akkor is, ha még nem vagyunk biztosak a család gyarapításában (vagy másképpen alakulnak a dolgok), jól jöhetnek az unisex darabok, hiszen sokkal könnyebb lesz túladni rajtuk.
3. Válasszunk a „gyerekkel növő” fazonokat! Vannak már olyan nadrágok, szoknyák vagy hálózsákok, amelyek trükkös szabásuknak köszönhetően legalább 3–4 méretnek megfelelnek. Ezek általában nem a fast fashion üzletek polcain, hanem magyar kézműves kisvállalkozók online boltjaiban találhatók. Gondos munkával készülnek, és szuper minőségüknek köszönhetően valóban több szezont is gond nélkül kibírnak! Ez saját tapasztalat!
4. Az újabb szettek tervezésekor alaposan gondoljuk át, hogy mire van szüksége a gyermekünknek! Nem érdemes például egy rakás pihe-puha, meleg pulcsiból betárazni, ha alapvetően otthon és az oviban is meleg van, és inkább csak a kinti kalandokhoz kell egy meleg réteg. Ugyanakkor ne sajnáljunk minden, az évszaknak megfelelő alapvető darabot megvenni! A gyerekeknek a hidegebb időben ugyanúgy szükségük van a friss levegőre, mint nyáron. Ha szeretnénk őket az időjárás viszontagságaitól megóvni, akkor a megfelelő öltözetre, ne pedig a szobában kuksolásra tegyük a voksunkat! Még ha egy hótaposó vagy egy gumicsizma szezonális darabnak mondható is, akkor sem kell aggódnunk. Kicsi az esély arra, hogy tönkremegy, így amikor a gyerek kinövi, a csizma új életet kezdhet egy másik gyerkőc lábán.
5. Figyeljünk a választott ruhadarabok anyagára és előállításának körülményeire is! Sajnos a címke nem mindig adja meg az összes fontos információt, és ezek nem mindig fedik a teljes igazságot. Érdemes ezért a ruhák gyártóinak a neten is utánaolvasni. Íme a kulcsszavak, amelyekre érdemes odafigyelni vásárláskor.
- Organikus: Vajon mennyire organikus, bio, öko egy ruhadarab?
Ahogy egyre jobban bekerült a köztudatba, hogy a babák bőre jóval érzékenyebb a felnőttekénél, úgy bukkantak fel egyre több helyen az „organikus”, a „bio-” vagy az „ökopamut” címkéjű ruhadarabok az üzletek polcain. Sajnos azonban egyes gyártók visszaéltek a szülők bizalmával, és hamisan illették az említett jelzőkkel termékeiket, ezzel lényegében vegyszermentes eredetet sugallva. Szabad szemmel vagy tapintás révén talán lehetetlen különbséget tenni az organikus és a „hagyományos” kelmék között. Csak akkor választhatunk jól, ha a gyártóról az interneten tájékozódunk.
- Festék: Hogyan festi, színezi a gyártó a ruhákat?
Ezt sajnos még nehezebb kinyomozni, pedig fontos lehet. Sok esetben ugyanis a kémiai festékek és a nehézfémtartalmú fixálóanyagok a textil rostjai között maradnak. Érintkeznek a gyerekek bőrével, beszivároghatnak a kicsik pórusaiba, ha megizzadnak a szaladgálásban. Ezek az anyagok irritálhatják a gyerekek bőrét allergiás reakciót, ekcémát előidézve. Sajnos nehéz okosnak lenni, mivel a legtöbb szerves festéket olykor szintén nehézfémmel rögzítik. Gyakran a kereskedelemben elterjedtebb festékek igényelnek kevesebb fixálást.
- Fair Trade: Van-e a gyártónak vagy a ruhadarabnak „Fair Trade” tanúsítványa?
Mi, szülők gyakran annyira el vagyunk foglalva a ruhaneműk anyagával, hogy eredetükkel, a polcokig vezető útjukkal nemigen törődünk. Pedig fontos lenne! A „Fair Trade” tanúsítvány biztosítja, hogy a gyártó a termékeit észszerű áron értékesíti, valamint etikus gyakorlatok alapján készíti őket. A vállalatok szigorú teszteken és szabványosítási folyamaton esnek át, míg megszerzik ezt a tanúsítványt. Így biztosítanak lehetőséget a szülőknek arra, hogy választásukat morális alapokra helyezzék.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgező ruhákba burkoljuk testünket
Több ezer fajta kemikáliát használnak ruháink elkészítéséhez. Ez a környezetre és ránk is veszélyes.
Mégis, mit tehetünk a már kinőtt és halomban gyűlő gyerekruhákkal?
Természetesen erre is akad pár jó gyakorlat (említettem is már néhányat a fentiekben). Lássuk őket szépen sorban, egy csokorba szedve!
1. Tegyük el későbbre!
Ahogy már írtam, ha tervezünk még családbővítést, a legkézenfekvőbb megoldás, ha megőrizzük a már szépen összegyűjtött, jól bevált ruhadarabokat. Hogy megkönnyítsük a jövőbeni életünket, érdemes a kinőtt ruhákat méret és évszak szerint (legalább őszi-téli, illetve tavaszi-nyári kategóriába rendezve) elrakni, hogy később tudjuk, hová nyúljunk, ha valamelyik garnitúrára ismét szükségünk van. Az egyáltalán nem használt darabokat egy-két kivételtől eltekintve szerintem nem érdemes az utókor számára parkoltatni. Nem valószínű ugyanis, hogy változik az ízlésünk a jövőben, és megkedveljük az adott a fazont. Adjunk inkább túl rajtuk, boldoggá téve valaki mást!
2. Adjuk tovább!
Sokan – érthetően – pénzért szeretnék elpasszolni a csemete kinőtt cukiságait, én azonban azt látom, hogy ez – néhány csinos darabot leszámítva – elég döcögősen megy. Ha mindenképpen szeretnénk valamit kapni cserébe, kérjünk inkább valami hasznos apróságot vagy csokit. Egyre több olyan csoport működik már a neten (főképp a Facebookon), ahol a ruhákért nem pénzzel, hanem egyéb „illetékkel” lehet fizetni. Akárhogy is, van néhány aranyszabály, amit érdemes figyelembe vennünk:
- A ruhákat tisztán, illatosan, tehát mosva (esetleg vasalva) illik továbbadni!
- Az új vagy minőségibb darabokat érdemes leginkább pénzért kínálni!
- A kevésbé megkímélt, átlagos, de szintén jó állapotú textileket ne darabonként, hanem csomagba rakva hirdessük! (Így hamarabb elmennek, mintha egyesével kínálgatnánk őket.)
- Az agyonhordott, hibás, szakadt ruháktól ne így akarjunk megszabadulni!
- Inkább arra koncentráljunk, hogy túladjunk a pakkon, és ne a vagyonszerzésre! Hatalmas a túlkínálat, fogadjuk el, hogy nem ebből fogunk meggazdagodni!
3. Cseréljük el!
Ruhát ruháért? Ez talán a legsikeresebb megoldás! Te a fiad után épp kislányt vársz, míg a barátnőd a lánya után fiút? Cseréljetek babaruhákat! Nektek már nem kellenek a rugdalózók, míg a rokonságban újra szükség van rájuk? Hátha az idősebb unokatesók kinőtt holmijaiból jó lesz valami nektek is! Mindenki jól jár, hiszen nem kell egy újabb garnitúra ruhára kiadni a pénzt, de mégsem érzi magát senki különösebben lekötelezve.
4. Adományozzuk el!
Tengernyi alapítvány és szervezet létezik, amelyek örömmel veszik a ruhaadományokat, de a közvetlen környezetünkben is akadhat egy-egy rászoruló család. Nézzünk körbe, kérdezősködjünk (például a védőnőnél, a családsegítőknél vagy az interneten), és ajándékozzuk el a számunkra már feleslegessé vált holmikat! Az adományozásra szánt ruhákra is érvényesek a fenti figyelmeztetések! Csakis használható, jó állapotú és tiszta darabok menjenek tovább!
5. Gondoljunk az állatmenhelyekre is!
Hogy hová kerülhetnek a már valóban elhasznált göncök? Érdemes lehet a menhelyeken érdeklődni, ahol az alomként használható textilből talán sosem lehet elég. Itt is fontos azonban, hogy kérdezzük meg, mire van szükség, mielőtt beállítunk egy nagy adag ronggyal!
Lehetőség tehát létezik számtalan! Az a tanácsom, hogy ne várjuk meg, amíg a csodás gyerekruhák tönkremennek a pince sötétjében, vagy elkallódnak a padláson! Adjunk túl rajtuk addig, amíg valaki másnak is olyan örömet szerezhetnek, mint anno nekünk és gyermekünknek!
Fotók: canva.com
