Környezettudatos háziasszonyként gyakran szembesülök a ténnyel: mai modern életünkben elképesztő mennyiségű szemetet termelünk, főleg a konyhában! Hogy ezt némiképp csökkentsem, elkezdtem tudatosan keresni és a mindennapi gyakorlatba beépíteni olyan apró trükköket és praktikákat, amelyek segítségével minimalizálhatom a sütés-főzés körüli hulladéktermelést, és maximalizálhatom egy-egy alapanyag fel-, illetve kihasználtságát.
Nos, a low waste tudományában való kalandozásaim közben, tudjátok, mire jöttem rá? A magyar konyhai gyakorlat elképesztően pazarló! Vajon miért gondoljuk például, hogy a saláta torzsája nem felhasználható, és miért akarjuk mindenáron meghámozni akár az újkrumplit is? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések tömkelege fogalmazódott meg bennem a „zöld” konyhához vezető utamon. Természetesen a válaszokat nem tudom, az ellenszert azonban igen. Most szeretnék átírni a ti fejetekben is néhány régi berögződést egy csokor egyszerű, a konyhai hulladékcsökkentést és újrahasznosítást ösztönző praktikával!
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan válassz környezetbarát tisztítószert?
Miként válassz öko-takarítószereket? Miért jobbak ezek a tisztítószerek a hagyományos változatoknál?
Tárolj megfelelően!
Mielőtt rátérünk a konkrét zero waste csalafintaságokra, muszáj hangsúlyoznom: leginkább azzal kerülhetjük el a felesleges konyhai szemét keletkezését, ha minden alapanyagot megfelelően tárolunk és időben felhasználunk! Arra, hogy a zöldségek és a gyümölcsök ideális körülmények között várhassák, míg rájuk kerül a sor, szintén van néhány tippem!
- Főleg télen rengeteg zöldség és gyümölcs remekül elvan a hűvös, sötét, száraz helyeken is, ezért nem érdemes (sőt sok esetben nem is szabad) a hűtőben tartani őket!
- Fontos viszont, hogy ilyen körülmények között se tároljuk a gyümölcsöket és a zöldségeket egy helyen, ugyanis a gyümölcsökből a levegőbe kerülő érési hormon a zöldségeket is növekedésre, csírázásra serkenti!
A legfontosabb persze az, hogy igyekezzünk a heti menüt az alapján megtervezni, hogy milyen alapanyagok találhatók a hűtőben vagy a családi éléskamrában.
Ha pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy valamely alapanyagból bőséggel áll rendelkezésünkre, vegyük számításba, hogy hogyan tudjuk a legmegfelelőbben – anélkül, hogy tönkremenne – hosszú időre elraktározni!
Tartósíts okosan!
- Befőzés: Jó hír, hogy megfelelő technikával mindent el lehet tenni tartósítószer nélkül is. A titok az, hogy mindent (köztük az üvegeket is) nagyon-nagyon alaposan mossunk el (esetleg főzzünk ki). Inkább kisebb porciókban tegyük el az alapanyagot, hogy felbontva se romolhasson ránk! Így készíthetünk lekvárokat, befőtteket, szörpöket, de akár zöldségkrémeket is.
- Fagyasztás: Az egyik kedvenc tartósítási módom, hiszen nem igényel túl sok trükközést, garantáltan tartósítószer-mentes és bababarát megoldás. Ezzel a módszerrel könnyűszerrel biztosíthatjuk családunk számára a nyári szezon értékes alapanyagait a téli hónapokban is. Nagy előny, hogy a fagyasztott termékek nagyjából ugyanazt a tápanyag- és vitaminszükségletet biztosítják, mint friss társaik!
Fontos, hogy csak alapos tisztítás és átválogatás után tegyünk bármit is a fagyasztóba, olyan porciókban, amilyet a család egyszerre elfogyaszt, hiszen maradékot visszafagyasztani nem szabad! Hasznos, ha eltevéskor felcímkézzük a csomagokat, a dobozokat, hogy később tudjuk, mit és mikor rejtettünk beléjük!
- Szárítás/aszalás: Egy kevésbé elterjedt módszer, pedig szinte minden gyümölcs és zöldség alkalmas a szárításra és az aszalásra. Fontos különbség, hogy míg szárításkor az összes vizet eltávolítjuk az érintett ételből, addig aszaláskor csak egy részét párologtatjuk el. Ezért az előbbi sokáig tárolható, az utóbbit viszont hamarabb el kell fogyasztani és rendszeresen átnézni, hiszen megpenészedhet.
Ha tehát az alapanyagainkat tudatosan számontartjuk és felhasználjuk, vagy a megfelelő technikával tároljuk és tartósítjuk, már rengeteget tettünk azért, hogy ne pazaroljunk, és termeljünk szemetet a konyhában.
Mi a helyzet a felhasználás során keletkező hulladékkal?
Komposztálj!
A leginkább kézenfekvő mód a szerves hulladék újrahasznosítására, ha komposztálunk! Ezzel segítünk a szerves anyagoknak, hogy megfelelően lebomolhassanak, így humusz – azaz a talaj számára értékes tápanyag – keletkezhessen belőlük. A humusz aztán visszakerülhet a termőföldbe, serkentve ezzel a benne lévő növények egészséges fejlődését és termőre fordulását, bezárva ezzel ezt a csodálatosan egyszerű és varázslatos körforgást.
Sajnos azonban sok háztartásban nincs hely és lehetőség komposztálásra. Erre az esetre maradnak az alábbi apró boszorkánytrükkök, a leleményes praktikák. Jó tudni, hogy beltéri komposztálóból is többféle elérhető már a piacon.
Kapcsolódó bejegyzések
Komposztálás a lakásban
Körüljártuk a beltéri komposztálók piacát a gilisztakomposzttól egészen a hightech beltéri komposztáló gépig.
Lássuk, mint hasznosíthatsz újra a konyhádban!
- Burgonyahéj: Az alaposan megmosott krumpliról (főleg az újkrumpliról) vétek lehámozni a vitaminokban gazdag héjat. Ha azonban mégis így teszünk, a héjból kiváló csipszet süthetünk, és már kész is az egészséges ropogtatnivaló! (Az édesburgonya héja rengeteg értékes béta-karotint tartalmaz, így tőle sem érdemes megszabadulni!)
- Brokkoli– vagy karfiolszár: A szárakat sokan nem használják fel, mivel puhára főzésük több időt vesz igénybe. Nagy kár, hiszen tele vannak vitaminnal! Érdemes hát a rózsáknál előbb bedobni őket a vízbe, hogy biztosan megpuhuljanak, vagy lereszelni őket tócsninak!
(Bio) citrom- és narancshéj: Mindkettő telis-tele van vitaminnal, és kiváló ízesítője lehet teáknak, lekvároknak, édességeknek, fűszervajnak, olívaolajnak is, de hasznát vehetjük például a vízforraló takarításakor is!
Kapcsolódó bejegyzések
Citromhéj, narancshéj – Tudod, mi mindenre jók?
Legyen szó banán-, narancs- vagy citromhéjról, ezek igen hasznos részei a gyümölcsnek. Praktikus trükköket gyűjtöttünk össze a gyümölcshéj felhasználásához.
- Cékla– és hagymahéj: Az ilyen maradékokkal csodálatosan meg lehet festeni a húsvéti tojásokat, bár én előszeretettel alkalmazom ezt a tavaszi ünnepen kívül is! A festett főtt tojásnak bármikor nagy sikere van a fiamnál, érdemes vele feldobni a vacsorát a hagyományos „szezonon” kívül is!
- (Bio) cékla-, retek-, répalevél: Mind-mind tele van vitaminokkal, így hatalmas kár, ha a kukában landolnak! Kiváló kiegészítői lehetnek egy ízletes salátának. Enyhén megfonnyasztva pedig bármilyen ételhez hozzáadhatjuk őket, vagy akár ínycsiklandó pesztó is készülhet belőlük!
- Hagymahéj: Ízletes, állítólag még a köhögést is csillapító tea főzhető a vöröshagyma kemény külső héjából. Érdemes alapos mosást követően felhasználni!
- Kávézacc: Igen hasznos adalékanyaga lehet kertünknek. Használhatjuk mulcsként vagy egyes növények talajába keverve is. Olvassunk azonban utána annak, hogy melyik növény szereti, illetve igényli a kávé nyújtotta tápanyagokat!
- Mángoldszár: Hosszabb párolás után kiválóan fogyasztható, és természetesen tele van vitaminokkal!
- Padlizsánhéj: Válasszunk fiatalabb, zsengébb padlizsánt, így elkerülhetjük, hogy feleslegesen kelljen meghámozni!
- Sárgarépa: Lehetőség szerint ne hámozzuk, csak jó alaposan dörzsöljük át és mossuk meg!
- Tojáshéj: A tojáshéjban található ásványi anyagok nagyszerű adalékai lehetnek növényeink táptalajának. Ezért nem érdemes kidobni, inkább zúzzuk apróra, és szórjuk meg vele kis kertünk földjét! A madaraknak is szükségük van kalciumra, így a madáreleségbe is belekeverhetjük!
Kapcsolódó bejegyzések
Ne dobd ki a tojáshéjat!
Az éves tojásfogyasztásunk 10%-a húsvétra esik. De miért dobnánk ki a héját, ha hasznos dolgokra is használhatjuk?
- (Bio) zöldségek héja: Az alaposan átmosott zöldségek héjából kiváló levesalapot készíthetünk! Gyűjtsük hát ezeket a maradékokat a hűtőben (akár le is fagyaszthatjuk őket), és a megfelelő alkalommal ne felejtsük el a lábosba dobni őket!
A fenti példák, remélem, elég meggyőzően szemléltetik, hogy nem kell sok ahhoz, hogy jelentős mértékben, sikerrel csökkentsük a szeméttermelést a konyhában! Csupán néhány apró trükk, leleményesség és persze tudatosság, és máris sokat tettünk azért, hogy közel 100%-ban kihasználjuk az alapanyagok nyújtotta lehetőségeket a felesleges pazarlás helyett.
