A klímaszorongás teljesen normális érzés, legjobb ellenszere pedig a közösségi cselekvés és a természetben töltött idő. Az Itt és Most Társulat improvizációs előadásán a szorongásból kivezető utakat lehetett keresni.
A Bolygó közösségi tér egyik fiatal aktivistája szerint már az is sokat segíthet a klímaszorongáson, ha azt megosztjuk másokkal. A közös fellépés, az együtt gondolkodás jótékonyan hat a pszichére, ahogy a természetben levés is. Ez utóbbi azért is fontos, mert a városi közegben könnyű elfeledkeznünk arról, hogy valójában mindannyian a természet részei vagyunk.
A bevezető beszélgetés után jött a valódi show, az improvizációs előadás, amelynek sarokpontjait a közönség jelölte ki.
Egy katasztrófa-fantáziát kellett elképzelnünk 2222-ből, és ebbe elhelyezni a négy szereplőt, akiknek a jelenben a zenetanár, a pék, a patológus és a reklámszakember szakmákat adtuk.
Vajon hogy fognak élni az emberek kétszáz év múlva? Az utcákon robotok mászkálnak majd, és ők uralják a Földet? Esetleg egy Mad Maxhez hasonló, visszafejlődött civilizációs korszak vár rájuk? Vagy egymástól teljesen elválasztva, csak a virtuális létben élve, a technológia által vegetálnak?
A szereplők egy része egy nagy búra alá került, ahol a kiválasztottak élnek meglehetősen egyhangú és íztelen életet: digitálisan töltik a fejükbe a zenét, a táplálkozásukat különböző porokkal oldják meg, miközben cappuccinóról és vajas kifliről álmodoznak. Azt hiszik, hogy a búrán kívül lehetetlen a létezés, és nem is akarnak az ott lakó „vadakkal” kapcsolatba kerülni, mert rettegnek a halálos fertőzésektől.
Az előadás legfőbb üzenete ez volt: tekintsünk messzebbre, ne csak a jelen és a saját problémáink befolyásolják a gondolkodásunkat.
Ha kicsit eltávolodunk az emberközpontú felfogástól, akkor rájövünk, hogy nem az ember a legfontosabb lény, hanem csak egy faj, ami nélkül a Föld vidáman ellenne. Nekünk kell alkalmazkodnunk és visszatalálnunk a természethez, nem fordítva.
(Forrás: kultura.hu Kép: pexels.com)