A kriptovaluták már több mint 10 éve velünk vannak. Első és máig legjelentősebb képviselőjük, a bitcoin még 2009-ben jelent meg. Ma már több ezer féle kriptovaluta van forgalomban, a laikus többség azonban máig nem érti pontosan, hogy pontosan mire jók ezek a digitális pénzek, és főleg miképp működnek. Ezúttal nem az alapfogalmak tisztázására törekszünk, mert ezekről számos forrásból lehet tájékozódni, hanem a kriptovalutákkal kapcsolatos környezetvédelmi aggályokat és az esetleges megoldásokat, lehetséges jövőképeket vesszük számba.

Mi a bajuk a zöldeknek a kriptovalutákkal?

A kriptovaluták természetükből fakadóan a digitális térben léteznek, előállításukhoz (a kriptobányászathoz), illetve biztonságos működésükhöz számítógépekre van szükség. A kriptobányászatnak jelenleg két nagy válfaja van – ezekre később kitérünk –, melyek közül az elterjedtebb a „proof of work” (a munka bizonyítéka). E megoldáshoz óriási számítási teljesítmény szükséges. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy folyamatosan nagy kapacitású számítógépeket kell nagy terhelés mellett működtetni, ami viszont igen jelentős energiafelhasználással jár. A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index friss adatai szerint a világ teljes áramtermelésének 0,39%-át használják fel a bitcoinbányászok.

A Holnapután című rádióműsorunk korábbi vendége, Bátorfi Botond, a Peak elemzője szerint a szóban forgó energiafelhasználáshoz 2021-ben több mint 57 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátás társult. Hogy kontextusba helyezzük ezt a számot: a repüléshez kapcsolódó éves kibocsátás 1000 millió tonna körül alakul. Szintén érdekes, hogy a becslések szerint ezzel a kibocsátással épp megelőzik Görögország teljes emisszióját, és csak épp valamivel maradnak le a világ legnagyobb cége, a Saudi Aramco olajipari vállalat kibocsátása mögött. Fontos újra kiemelni, hogy ezek az adatok mindössze egyetlen, igaz a legnagyobb kriptovalutához, a bitcoinhoz kapcsolódnak. Ezzel együtt az is lényeges, hogy bár a fenti számok hiteles forrásokból származnak, több egymástól akár lényegesen eltérő adat is napvilágot lát a témában.

Kínából már kitiltották a bányászokat

Tavaly áprilisi cikkünkben még arról írtunk, hogy a bitcoinbányászat 75%-a Kínához kötődik. Ezt elsősorban az olcsón elérhető elektromos áram, illetve a szükséges informatikai eszközök könnyebb és olcsóbb beszerezhetősége indokolta. Néhány hónappal később azonban a kínai döntéshozók megelégelték az óriási gépparkok energiazabáló működését, és betiltották a bányászatot. A tiltást követően pusztán Szecsuán tartományban mintegy 8 gigawattal csökkent a hálózat energiaigénye, amely nagyjából 4 csúcsra járatott paksi atomerőmű termelésének felel meg. Más kérdés, hogy Kínában elsősorban az erősen szennyező szénerőművek állították elő a bányászathoz szükséges energiát, ami már az ország klímacéljait is fenyegette. Ezzel együtt többek szerint a tiltás hátterében sokkal inkább belpolitikai okok álltak, ugyanis a kínai vezetés kifogásolta, hogy az emberek olyan fizetőeszközbe mentik át pénzüket, amelyre a rezsimnek nincs befolyása.

A tiltás után a bányászat rövid időre visszaesett, hogy aztán újra erőre kapjon. A legtöbb bányász az Egyesült Államokba, főként az olcsó fosszilis energiában gazdag Texasba költöztette át vállalkozását. Ez ugyancsak nem jó hír, ahogy a Change the Code Not the Climate (Változtasd meg a kódot, ne az éghajlatot) elnevezésű kampány vezetője, Michael Brune mondta: „a szunnyadó vagy bezárásra ítélt szénerőműveket most újraélesztik, és kizárólag a bitcoinbányászatnak szentelik. A gázerőműveket, amelyek sok esetben gazdaságilag egyre kevésbé voltak versenyképesek, most szintén a bitcoinbányászatnak rendelik alá.” Bár van jó pár bányász, akik elkezdték az áttérést a megújuló energiaforrásokra, a termelés gerincét még nem ők adják.

Létezik fenntartható kriptopénz?

Eddig főként a bitcoinról volt szó, de fontos megjegyezni, hogy a második legjelentősebb kriptovaluta, az Ethereum is a „proof of work” szabványt használja. Ez azonban az ígéretek szerint már a közeljövőben megváltozhat. Ahogy korábban beszámoltunk erről, az Ethereum áttérni készül a „proof of stake” protokollra, amelynek energiafelhasználása töredéke a mostani megoldásénak, akár 99%-kal kevesebb. Chris Larsen, a Ripple kriptovállalat alapítója szerint a bitcoin kódjának módosítása nélkül az alapvető probléma továbbra is az marad, hogy az algoritmus „maximális energiafelhasználásra ösztönöz”.

Kapcsolódó bejegyzések

Bevezetés a zöld pénzügyekbe – podcast ajánló

A most debütáló Zöld Pénzügyi percek egy hetente jelentkező rádióműsor, illetve podcast. A műsor legfőbb célja, hogy hasznos ismeretekkel lássa el a hallgatóságot a fenntarthatósági trendekkel és zöld pénzügyi termékekkel kapcsolatban.

Mi a különbség a két protokoll között?

Leegyszerűsítve a „proof of work” („a munka bizonyítéka”) esetében a számítógép komplex matematikai műveleteket old meg, ennek nyomán pedig biztosítva van a rendszer biztonságos volta és transzparenssé tétele, illetve a tranzakciók könyvelése a blokkláncon. E protokoll mellett az szól, hogy bár rendkívül energiaigényes, a bányászok az elvégzett munkájukért cserébe kapják a jutalmukat. Ezt a modellt tartják a leginkább demokratikus, mindenki számára egyenlő feltételeket kínáló algoritmusnak.

A másik jelentős protokoll a „proof of stake” („a tét bizonyítéka”). Ennek lényege szintén leegyszerűsítve az, hogy a „munkát” – tehát a bányászatot – lecserélik egy anyagi elköteleződésre. Ebben az esetben az kap jogot arra, hogy adatokat hitelesítsen a blokkláncon, aki (minél nagyobb mennyiségű) kriptovalutát helyez letétbe. Mivel itt nincs szükség olyan sok nagy komplexitású számításra, az energiafelhasználás lényegesen alacsonyabb, nagyjából a „proof of work” század részére rúg csupán. Ha tehát fenntartható megoldást keresünk a kriptopénzek számára, akkor a „proof of stake” mindenképp ide sorolható. Ellenzői szerint azonban működéséből fakadóan a kriptóknak éppen az a tulajdonsága vész el, amely vonzóvá teszi őket. Itt ugyanis a jutalom nem a munka arányában oszlik meg demokratikusan. Sokkal nagyobb esélye van ezt megszereznie annak, aki nagyobb összeget tud letétbe helyezni.

Mi lehet a kriptovaluták jövője?

Jelen állás szerint a kriptovaluták többsége nem működik fenntarthatóan. A protokollváltást azonban a felhasználók jelentős része szintén ellenzi. Így – ahogy a már fentebb idézett Bátorfi Botond mondja – olyan patthelyzet alakult ki, ahol a felhasználók egyik megoldással sem elégedettek. De közben nem történik olyan változás sem, mely illeszkedne például a klímaváltozás üteméhez. Ezzel együtt a szakértő szerint a kriptovaluták velünk maradnak, bár vélhetően – az elmúlt évek nagy felfordulása utána – némileg tisztul majd a kép, és a szereplők is rostálódni fognak. A kriptovaluták a közeljövőben várhatóan nem fogják átvenni a mai pénzügyi rendszerek helyét, de fontos szerepük lehet.

A kriptók zöldítésének fontos lépése – az esetleges protokollváltás mellett – a megújulókra való átállás lehet. Egyesek szerint a bitcoin egyenesen a motorja lehet a zöld átállásnak. Az egyre olcsóbb megújulók ugyanis a bányászokat is a tiszta megoldások irányába terelhetik. Nem mellesleg a befektetők számára is vonzóbbá válhat egy olyan megoldás, melyen nem terpeszkedik a környezetrombolás billogja. Azonban azt, hogy ez az átállás milyen ütemben és hogyan valósul majd meg, egyelőre nem lehet tudni.