Pandémia
A pandémia világjárvány, globális méretű járvány. Leggyakrabban akkor következik be, amikor egy baktérium vagy vírus okozta fertőzés képes emberek között széles körben és gyorsan terjedni. Gyakorta az állatokról emberre terjedő betegségek okozzák, ezek a betegségek komoly egészségügyi problémákat idéznek elő, sok esetben halállal is végződnek.
A pandémia abban különbözik egy járványtól, hogy szélesebb földrajzi területet érint, nemritkán az egész világot és nagyon sok embert. Gyakran új vírus vagy olyan vírustörzs okozza, amely már hosszú ideje nem kering közöttünk, így az embereknek általában nincs vagy alig van ellene immunitásuk. Pandémiára a történelemben számos példa van, a legutóbbi a COVID-19 világjárvány, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 12-én nyilvánított pandémiának.
A pandémiákat általában először a járványok közé sorolják, ami egy betegség gyors terjedését jelenti egy adott régióban, országban. A COVID-19 járványként kezdődött Kínában, majd néhány hónap alatt bejárta az egész világot, és világjárvánnyá vált. De a járványokból nem mindig lesz világjárvány, és nem mindig gyors vagy egyértelmű az átmenet. A HIV például évtizedekig járványnak számított Nyugat-Afrikában, mielőtt a 20. század végén világjárvánnyá vált volna.
Maga a pandémia szó a görög pandemos szóból származik, ami magyarul ’mindenki’-t jelent. A demosz az embereket jelenti, a pan elemet pedig úgy lehetne magyarra fordítani, hogy minden. Ily módon a pandémosz fogalma arra utal, hogy a világ teljes lakossága valószínűleg ki lesz téve a fertőzésnek, és potenciálisan egy részük megbetegszik.
Pandémia idején számos kormány korlátozza a szabad mozgást, és zárlat alá helyezi a lakosságot, hogy ezzel korlátozza a járvány terjedését. A pandémia sok mindent megváltoztat, sokan új szokásokat fedeznek fel (otthoni munka, kertészkedés, sütés, testmozgás), mindemellett számos iparágra (például élelmiszer- és egészségipar) jelentős hatással van.
Mit tegyünk járvány idején?
Gyakran mossunk kezet szappannal és vízzel, legalább 20 másodpercig, és kerüljük a testnyílások (szem, orr, száj) érintését! Tartsunk legalább 1,5 méter távolságot magunk és a háztartásunkon kívüli élő személyek között. Ajánlott a száját és az orrot eltakaró maszk viselése, kiváltképpen zárt terekben. Azokat a tárgyakat és felületeket, amelyeket gyakran érintünk, tisztítsuk és fertőtlenítsük! Maradjunk otthon, amennyire csak lehetséges, hogy megakadályozzuk a betegség elkapását és/vagy terjedését. Kövessük az egészségügyi szervezetek útmutatásait!
Jelentősebb világjárványok a közelmúltban
A legtöbb vírusos világjárványt influenzavírusok okozták. Az 1889-es orosz influenzát tekintik az első nagy influenzajárványnak. Valószínűleg Szibériából és Kazahsztánból indult el és terjedt tovább Európába, Észak-Amerikába, majd Afrikába. 1890 végére a becslések szerint 360 000 ember halt meg az orosz influenzában. A történelem leghalálosabb influenzajárványa az 1918-as spanyolnátha volt, amely madár eredetű géneket tartalmazott. A becslések szerint a világ népességének egyharmadát fertőzte meg, és 20–50 millió ember halálát okozta. A világjárvány 1919-ben lecsengett, de a vírus 38 éven át szezonálisan tovább keringett.
Aztán 1957-ben Kelet-Ázsiában (Szingapúrban, Hongkongban) megjelent a H2N2, amely olyan génekből állt, amelyek egy madárinfluenza-vírushoz kapcsolhatók. Ez az új vírus szintén világjárványt indított el, és világszerte 1,1 millió halálos áldozatot követelt. A H2N2 vírus körülbelül egy évtizeddel a megjelenése után eltűnt. Egyes tudósok szerint a vírust egy H3N2 altípus váltotta fel, és 1968-ban egy Kínából származó H3N2 influenza A vírus által okozott világjárvány söpört végig a világon 1 millió ember halálát okozva. A H3N2 vírus továbbra is szezonális influenzavírusként terjed világszerte.
2009 tavaszán megjelent az új H1N1 influenzavírus. Először az Egyesült Államokban mutatták ki, majd gyorsan elterjedt az egész világon. Ez a vírus az influenzagének olyan egyedi kombinációját tartalmazta, amelyet korábban sem állatokban, sem emberekben nem azonosítottak. Megállapították, hogy sertés eredetű. A H1N1-járvány során a vírus első évében 12 200 ember halt meg világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet 2010 augusztusában a H1N1 világjárványt befejezettnek nyilvánította, de a H1N1 vírus továbbra is szezonális influenzavírusként kering minden évben.
