Automata hulladékgyűjtő robothajót, és a detektálást segítő high-tech kamerarendszert adtak át a Dunán. A Robo-Collect névre keresztelt vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar ökoinnováció keretében valósult meg.

A világ óceánjai, és alvízi országként Magyarország is küzd a műanyaghulladékkal. Évente nem kevesebb mint 10 millió tonna a műanyaghulladék végzi tengerekben és óceánokban. Az óceáni műanyag kb. 80%-a a folyókon keresztül érkezik. Sőt, egy több mint ezer folyóra kiterjedő kutatás szerint a szárazföldek belsejéből nem a legnagyobb folyamok, hanem nagyvárosokat átszelő kisebb vízfolyások szállítják az óceánokba a legtöbb műanyagot. Ezért is van kiemelkedő jelentősége azoknak a lokális innovációknak, amelyek helyben segítenek a szennyezés automatizált mérséklésén, bevonva ebbe hulladékgyűjtő hajókat.

Folyóink terheltek az ukrán és román hulladéktól

A Tisza Európa egyik legsúlyosabban szennyezett folyója, ami vízügyi adatok szerint nagy áradások idején több mint 500 palackot hoz percenként Ukrajnából és Romániából. Ez éves szinten 10-20.000 tonna hulladékot jelent, aminek megállítására, és kitermelésére már több innováció született. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve fejlesztette ki a Future Plastik Kft. és szakmai partnerei azt az integrált rendszert, amely képes a folyón úszó hulladék észlelésére, begyűjtésére és osztályozására.

Robo-Collect – a magyar ökoinnováció

A Robo-Collect hulladékgyűjtő hajóval egy kamerarendszerrel, kiemelő szállítószalaggal és hulladékosztályozó rendszerrel ellátott fejlesztés került vízre, segítve a hulladékszennyezés elleni harcot és támogatva az összegyűjtött hulladék újrahasznosítását.

A Tiszai PET Kupa, hazánk legeredményesebb folyami hulladékgyűjtő mozgalma által ihletett berendezéssel a szakemberek szeretnék felhívni a figyelmet a lakossági és ipari eredetű folyószennyezésekre és azok kockázataira, illetve a szennyezések nagy részét kitevő, különféle műanyag hulladék (aquatic plastic) problémájára. A Robo-Collect vízi berendezés 100%-ban magyar innovációban valósult meg, üzembe helyezésével az elsődleges cél, hogy a hazai folyóvizek és a Duna-vízgyűjtő országai segítséget kapjanak a folyók tisztításában.

A folyószennyezés egyre nagyobb költségeket jelent a vízi infrastruktúra üzemeltetésében, a vízminőség biztosítása során és kockázatot jelent a turisztikai bevételekre nézve is. A költségek és kockázatok csökkentésében segítséget nyújt az új hulladékgyűjtő hajó, és az annak működését támogató hulladékszeparáló, válogató egység, valamint a kamerarendszer.

Miben rejlik a magyar innováció ereje?

A hulladék észlelésében, vagyis a hulladékáradat mozgásának előrejelzésében hidrológiai modell segít, hogy a szakemberek megtalálják azt a helyet, ahol a legjobban eltávolítható a szennyezés.

A térfigyelő kamerarendszer képeit feldolgozó, újonnan fejlesztett algoritmus lehetővé teszi  nagy területek pásztázását és a hulladék felismerését. Ez a számítógépes rendszer a gépi és emberi megfigyelés lehetőségeit egyaránt kombinálja az adatgyűjtésben, az úgynevezett „újratanító komponenssel” többszöri oda-vissza folyamat pontosítja a megfigyelést, csak ezután küld értesítést a rendszer a hulladék elhelyezkedéséről.

A hajó eszközrendszerének meghajtása autonóm napelemes energiarendszerrel történik. A szemétáradat érkezésekor, a hajó ennek útjába állva, áramlással szemben lehorgonyozva működik és emeli ki a szennyeződést. Működés közben a megtisztítandó, befogott vízfelület egy úgynevezett  buborékfal segítségével növelhető meg. Ehhez víz alá helyezett, a hajóról benyúló, perforált csápokba fújnak levegőt és így a létrejött buborékfal a kiszedő gereb (fogas futószalag) irányába tereli a hulladékot. A gereb által kiemelt hulladék válogatásra, majd bigbag zsákokba kerül, amelyek egy másik, kisebb vízieszköz segítségével úgy távolíthatóak el a hajóról, hogy annak nem kell elhagynia eredeti munkaterületét. A fejlesztés részeként megépített szeparátornak köszönehetően a hulladék szelektálása akár automatizáltan is működhet.

A fejlesztők reményei szerint a hajó hamarosan munkába áll a hazai folyókon, elsősorban a Bodrogon és a Tiszán, segítve az ottani védekezést. Mivel prototípusról van szó, így az áradások és  szemétcunamik alkalmával az éles tesztek bizonyítják majd a hajó használhatóságát és a további fejlesztési lehetőségeket.

forrás:  Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)