Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, amely keresztény kultúránk legnagyobb ünnepét, a Húsvétot készíti elő. A 40 napos időszak újabb lehetőség arra, hogy önmérsékletet tanúsítsunk táplálkozásunkban, még akkor is, ha ezt nem pusztán hitbéli meggyőződésből tesszük.

Egy böjt során testünk és lelkünk megtisztulását, öngyógyító folyamatait támogatjuk. Aki például végigcsinált már egy tisztítókúrát vagy egy veganuár kihívást, ismeri azt a jóleső érzést, ami az önmegtartóztatásunk jutalma. Szinte minden vallásban vannak időszakos böjtök, ekkor a lemondás a bűnbánat gyakorlásán túl egy felkészülési folyamat része. Bár már kikopott a köztudatból, korábban a karácsonyt is hasonló 40 napos böjt előzte meg. Ugyanakkor a táplálkozástudományok is egyetértenek abban, hogy pszichénk erősítése mellett a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatások miatt is jó néha szünetet tartanunk bizonyos élelmiszerek fogyasztásában. Egy ilyen tisztítókúrához tökéletes időszak a kora tavasz, amikor a természet ritmusát követve, csekély áldozat árán mi magunk is megújulhatunk.

Húst nem, de halat szabad

A nagyböjt szabályai sokat változtak az elmúlt évszázadokban. Ha nagyon szigorúan vesszük a böjtölést, úgy napi háromszori étkezés engedélyezett (amelyből csak egyszer lakhatunk jól), és Húsvét napjáig kerülni kell a húsfogyasztást. Valójában a katolikus szabályok ma már ennél engedékenyebbek, és csak hamvazószerdán, valamint péntekenként tiltják a húst. Illik tartózkodni továbbá az alkoholtól, a hangos mulatozástól, ezáltal segítve a befelé fordulást, a lelki megtisztulást. A hús elhagyása is többféleképpen értelmezhető. Korábban nagyböjt idején egyaránt kerülték az állati eredetű termékek fogyasztását (tehát vegán módon étkeztek), ám – mint ez köztudott – a hal a tányéron mindig is engedélyezett volt. A keresztény kultúrában a hal (és az egyéb tengeri herkentyűk) nem számítanak húsnak. A hal a gasztronómiában is kivételt képez, aminek elsősorban biológiai oka van: a hidegvérű állatok húsának szerkezete más, mint a többi állaté. Valójában a hal olyan alaptáplálék volt az őskereszténység idején, mint a kenyér, ezért nem számított ünnepi ételnek.

Az vagy, amit meg(t)eszel

Számtalan érv szól a növényi(bb) táplálkozás mellett. A nagyböjti időszak újabb lehetőség arra, hogy belekóstoljunk egy békésebb, egészségesebb étkezési módba. És tehetjük ezt saját magunk és a világ jólétéért, hiszen a húsfogyasztás globális csökkentése közös jövőnk szempontjából is forradalmi. Csak nyerhetünk azzal, ha nagyböjt idején háttérbe szorítjuk, netán teljesen elhagyjuk a húst a táplálkozásunkból. Felállíthatjuk saját szabályrendszerünket is, felfüggeszthetjük egyéb egészségtelen szokásainkat, vagy épp a környezetvédelem érdekében is megfogalmazhatunk vállalásokat. És mindezek ötvözéseként kipróbálhatjuk a növényi étrendet, amelyet most engedékenyebben kezelve, bővíthetünk néhány halas fogással. Ehhez segítségül egy gasztroblogot ajánlunk a figyelmetekbe.

Az Az vagy, amit meg(t)eszel blog írója, Judit 10 éve egészségügyi okokból döntött úgy, hogy növényi alapú étrendre vált. Az egészségtudatos főzésből később szenvedély lett, amelyből ez az életmód- és gasztroblog is kinőtte magát. Itt, valamint Facebook-oldalán publikált receptjei már olvasáskor jóllakatják szemünket, lelkünket. Az általa megálmodott ételek változatos, gusztusos, egészséges és ízletes fogások. Ugyanakkor mégsem kizárólagos növényi étrendet folytat; választott életmódjának köszönhetően olykor hal is kerül a tányérjára.
Judit receptjeinek böngészését nem csak böjti időszakra ajánlom. Konyhaművészetét egészen zöld alapokra helyezte: megjelenik benne a gazdaságosság mind a ráfordított idő, mind az anyagiak tekintetében, és számos maradékmentő ötlettel segíti a konyhai „hulladék” újrahasznosítását. A zero food waste szemléletű tippjei mellett az évszakokhoz igazodva előnyben részesíti a szezonális zöldségeket, hiszen ezáltal egyszerre garantáljuk ételeink minőségét, és csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.

Az alábbiakban 3 receptet olvashattok Judittól, amelyek elkészítése egyszerű, alapanyagai könnyen beszerezhetők, és remek húspótló ételek azok számára is, akik nehezen mondanak le a hús élvezetéről. Ajánlom inspirációként egy hétvégi menühöz: hogyan készítsük el a vasárnapi húslevest hús nélkül, illetve miként tekinthetünk másképp a kamrapolcon lapuló bab- vagy tonhalkonzervre?

Reggelire vagy vacsorára: vegán pecsenyezsír

Hozzávalók:
• 1 ek extra szűz olívaolaj
• 1 nagyobb vöröshagyma, apró kockákra vágva
• 240 g főtt fehér bab (1 kisebb konzerv tartalma, alaposan átszűrve és lemosva)
• 1 csapott tk füstölt paprika
• 1-2 csapott tk fokhagyma-granulátum
• 1 csapott tk tengeri só és frissen őrölt bors

Az olívaolajon vagy tapadásmentes serpenyőben vízen (kis lángon) megpároljuk és megpirítjuk a vöröshagymát. Ezután a babot botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a hagymát, majd ízlés szerint fűszerezzük. Azonnal fogyasztható, de fokozhatjuk az élményt, ha hagyjuk kicsit összeérni az ízeket. Jóféle kovászos (vagy gluténmentes) kenyérrel, friss zöldségekkel kiváló reggeli vagy vacsora, és a maradék a hűtőben több napig eláll.

Húsleves helyett: „nemhúsleves” tökbélből

Az alapléhez:
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb sütőtök kikapart belseje és magvai
• 2 liternyi víz (amit pótolhatunk, ha szükséges)
• 1 nagyobb fej hagyma, félbevágva
• 5-7 gerezd fokhagyma
• 1 csapott ek egész fekete bors
• 1/2 ek egész fűszerkömény
• tengeri só, ízlés szerint

A leves befejezéséhez:
• 4-5 darab sárgarépa, nagyjából egyforma darabokra vágva
• 2-3 darab petrezselyemgyökér, nagyjából egyforma darabokra vágva
• 1 darabka zeller vagy 2 szárzeller, utóbbi kisebb darabokra vágva
• 1 egész karalábé, félbe vágva
• 1 darabka káposzta vagy kelkáposzta, egészben (ha épp van kéznél)
• 4-5 darab burgonya, nagyjából egyforma darabokra vágva
• 1 tk kurkuma (elhagyható, de szép színt ad a levesnek, és értékes tápanyagokat tartalmaz)

A tálaláshoz: tetszőleges tojásmentes durum- vagy teljes kiőrlésű tészta.

Az egész levest érdemes kis lángon készíteni, nem „szétforralni”, hogy minél gazdagabb ízű legyen a végeredmény. Az alaplé hozzávalóit egy nagyobb fazékba tesszük, majd főzni kezdjük. Kb. 30–40 percig hagyjuk főni (lefedjük, ha szükséges, pótoljuk a vizet). Ezután leszűrjük, hogy az egész fűszerek és a sütőtök rostjai ne ússzanak olyan nagy számban a „nemhúslevesben”. A leszűrt levesbe visszatesszük a hagymát és a fokhagymát, valamit hozzáadjuk a zöldségeket, amelyeket tetszőlegesen ki lehet egészíteni gombával, zöldborsóval, karfiollal vagy bármivel, ami épp kéznél van. Kurkumával fűszerezzük (ha szükséges, adhatunk még hozzá borsot és fűszerköményt), majd továbbra is kis lángon addig főzzük, amíg a zöldségek szinte teljesen megpuhulnak. Eközben a levestésztát sós vízben megfőzzük, és csak tálaláskor adjuk a leveshez.

Ez a fogás már magában is egy zero food waste menü, miután a sütőtök kikapart belsejéből készül, amit egyébként azonnal dobnánk a komposztra. Jó eséllyel találhatunk még sütőtököt a zöldségesstandokon, amelynek belseje lefagyasztható, így tartalékolhatunk későbbre is. További ételmentő tippek a leveshez: ha marad a léből, használjuk krémleves készítéséhez! A leveszöldségekből pedig készülhet akár vadas mártás is a sült zöldségek mellé.

Tonhalfasírt

Hozzávalók:
• 1 ek extra szűz olívaolaj
• 1 nagy fej hagyma, apró kockákra vágva
• 4 x 80 g tonhalkonzerv (nem olajos, natúr lében, alaposan leszűrve)
• 3 ek zabpehely
• tengeri só és frissen őrölt bors
• 1 bő tk (füstölt) pirospaprika
• 1 bő kk csípős pirospaprika
• 1 bő tk majoránna
• 1 bő kk őrölt kömény
• fokhagyma-granulátum ízlés szerint
• annyi zsemlemorzsa, amennyivel könnyen formázható, nem túl tömör masszát kapunk

Egy tapadásmentes serpenyőben, néha megkeverve, aranybarnára pároljuk, pirítjuk a hagymát. Hűlni hagyjuk, eközben a tonhalat elkeverjük a zabpehellyel, sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük. Kézzel alaposan összegyurmázzuk, majd kis időre állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a kihűlt vöröshagymát, majd a zsemlemorzsát folyamatosan adagolva annyival gyúrjuk össze, hogy a végeredmény egy rugalmas, formázható, de ne túl kemény massza legyen. Kb. dióméretű gombócokat formázunk (ebből a mennyiségből olyan 20–25 darab lesz), és forró olajban vagy forró levegős fritőzben kisütjük. Főzelék mellé feltétként vagy szezonális salátával is remekül kombinálható főétel.

Borító: Gulyás Judit