Az ember által előidézett éghajlatváltozás mediterrán ökoszisztémákra gyakorolt következményeinek előrejelzése érdekében a Heidelbergi Egyetem földkutatói az elmúlt félmillió év természetes éghajlati ingadozásainak a mediterrán térség erdőire gyakorolt hatásaira összpontosítottak. A kutatók Dr. Andreas Koutsodendris vezetésével elemezték a Görögországból származó üledékmagban megőrzött fosszilis pollent. Vizsgálataik azt sugallják, hogy a hosszú távú aszályos körülmények között – ahogy azt a legújabb éghajlati modellek is jósolják – a közeljövőben valószínűsíthető az erdők elsivatagosodása a mediterrán térségben.
A mediterrán erdők nemcsak a biológiai sokféleség gócpontjai, hanem kritikus ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak. Védelmet nyújtanak a talajerózió ellen, szabályozzák a regionális éghajlati és hidrológiai viszonyokat, élelmiszert és faanyagot szolgáltatnak. Mivel rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra, az antropogén CO 2 -kibocsátás és a kapcsolódó globális felmelegedés fényében egyre nagyobb aggodalom a túlélésük miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Homokhátság: Az elsivatagosodás útján
A Duna és a Tisza között elterülő Homokhátságot különösen súlyosan érinti a klímaváltozással járó kiszáradás.
Annak nyomon követésére, hogy a mediterrán erdők hogyan reagáltak az éghajlatváltozásra a múltban, a heidelbergi kutatók francia, német, görög és egyesült királyságbeli kollégákkal együttműködve talajmintákat vettek a Tenaghi Philippontól – egy Görögország északkeleti részén található szárazföldi éghajlati archívumtól. amelyek teljes feljegyzést adnak az elmúlt 500 000 évről, és amelyekben fosszilis pollenszemeket őriznek. A virágporszemekből nyert vegetációfejlődési adatok ebben az időszakban korreláltak a csapadék egyidejű ingadozásaira vonatkozó geokémiai adatokkal.
Ökológiai modellek segítségével a tudósok olyan lehetséges tényezőket is megvizsgáltak, amelyek a csapadékmintázatok változását okozták. Elemzéseik azt mutatják, hogy a légkör CO 2 -tartalmának változása befolyásolja a csapadék mennyiségét a Földközi-tenger térségében.
A Dr. Koutsodendris által vezetett csapat eredményei azt mutatják, hogy a múltban a mediterrán erdők néhány évtizeden belül sztyeppékké változtak, amint átlépték a meghatározott csapadékküszöböt. Ehhez a múltban a csapadékmennyiség 40-45 százalékos csökkenése elegendő volt. A közeljövőben ilyen elmozdulás várhat a Földközi-tenger térségének erdeire, ha nem tesznek semmit a védelme érdekében.
(Forrás: uni-heidelberg.de)