Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a klímaváltozás egészségügyi, azon belül légzőszervi összefüggéseit érintő témában tartott előadást február 9-én, pénteken a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika szervezésében megrendezett Budapesti Tüdőgyógyászati Napok keretében. Az előadás címe a következő volt: „Klímaváltozás, levegő, egészség – Merre tart a világ?”
„A mi egészségünk a környezetünk egészségétől függ, a környezetünk egészsége pedig alapvetően tőlünk.” – összegezte „Klímaváltozás, levegő, egészség – Merre tart a világ?” címmel ellátott előadását egy tételmondatban Áder János, amelyet február 9-én, pénteken a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika szervezésében megrendezett Budapesti Tüdőgyógyászati Napok keretében tartott.
A korábbi köztársasági elnök, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal vezette fel előadásának témáját, hogy rámutatott, ma az antropocén-korban élünk, vagyis az ember korában, mely földtörténeti szempontból az az időszak, amit leginkább egyetlen élőlény, az ember tevékenysége határoz meg.
A népesség növekedésével az energiafogyasztásunk is emelkedik
Áder János ezután a népességrobbanásról beszélt, és rávilágított, hogy míg az emberi faj megjelenésétől nagyjából az első világháború végéig 2 milliárdra nőtt a Föld népessége, a rákövetkező 100 év alatt ez a szám meghaladta a 8 milliárdot, tehát a növekedés meglehetősen töretlen. Ilyen mértékű népességnövekedésre nem volt példa eddig egyetlen élőlény történetében sem.
Ennek egyik egyenes ági következménye az urbanizáció. Az 1950-es évektől kezdve napjainkig rengeteg mega- és gigapolisz jött létre világszerte, a népesség növekedésével pedig nőtt az emberiség életszínvonala is, ezzel együtt azonban vízfogyasztásunk kétszeresére, energiafogyasztásunk pedig háromszorosára emelkedett. Ez utóbbinak ráadásul – a megújuló energiatermelés ellenére is – több mint 80 százaléka fosszilis energiahordozókból származik, ami súlyos következményekkel jár a légkörre nézve.
A fosszilis energiafogyasztás miatt ugyanis szén-dioxid, metán, üvegházhatású gázok, valamint por és korom kerül a levegőbe, ezek koncentrációja pedig az urbanizáció következtében meglehetősen naggyá vált a települések jelentős területén. A légkörben lévő károsanyag-koncentráció mára meghaladja a WHO által meghatározott átlagértéket, ez pedig komoly egészségkárosodást von maga után.
Kapcsolódó bejegyzések
A globális egészségügyi rendszer az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó
A pandémia erősen felpörgette az egészségügy műanyagfelhasználását, de az már korábban is kiugróan magas volt.
Új, eddig ismeretlen kórokozóktól kell tartanunk
Áder János hangsúlyozta, hogy a Föld történetében mindig is jelen volt a klímaváltozás jelensége, tehát régebben is voltak hidegebb és melegebb korszakok, ám a hőmérséklet ilyen mértékben, ilyen látványosan korábban nem emelkedett. A hőhullámok következményeként napjainkban súlyos problémák jelentkezhetnek a keringési, légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél, ezzel párhuzamosan pedig új, eddig ismeretlen kórokozókkal is szembe kell néznünk. A Lyme-kór diagnosztizálása ma már sajnos rutinszerű, hiszen folyamatosan növekszik a betegséget terjesztő kullancsok száma. Ami azonban ennél is nagyobb aggodalomra adhat okot, az az, hogy a közeljövőben egy új kullancsfajjal, a Hyalomma-kullanccsal is szembe kell majd néznünk, mely a Krími-Kongói vérzéses láz okozója.
Szúnyogok terén Áder János két új fajra, a Nyugat-nílusi lázat terjesztő egyiptomi csípőszúnyogra, illetve a dengue-lázért felelős ázsiai tigrisszúnyogra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Ezekkel kapcsolatban kiemelte, hogy az ilyen típusú kórokozók azért fognak nagy problémát okozni az orvostudománynak, mert a fiatal orvosnemzedéknek úgy kell majd az általuk terjesztett betegségekkel szembenézniük, hogy azokról és az ellenük alkalmazható gyógymódokról nem igazán lesznek ismereteik. Arról nem beszélve, hogy már régen eltűnt betegségek (például a malária) is újra felüthetik a fejüket térségünkben a klímaváltozásnak köszönhetően.
A vízszennyezés miatt egyelőre nem kell aggódnia az országnak, egyéb problémák miatt annál inkább
Az egykori köztársasági elnök ezt követően vízszennyezéssel járó veszélyekről értekezett, kiemelve, hogy a fejlődő országokban a szennyezett vizek 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe, ami egyrészt kipusztítja ezekből az életet, másrészt ugyancsak elősegíti a különféle fertőzések terjedését. Itt azonban Áder János kiemelte, hogy szerencsére hazánkat a folyók vize most tisztább állapotban hagyja el, mint ahogyan ide érkezett. Budapesten például a nagy szennyvíztisztító megépítése következtében a Duna vize jelentősen tisztult.
Áder János rámutatott még az ózonréteg sérülésével összefüggő bőrbetegségekre, a fiatalokat egyre nagyobb mértékben érintő klímaszorongás problematikájára, valamint kihangsúlyozta, hogy számára riasztóan hat az allergén növények, főként a parlagfű hazánkban végbemenő intenzív terjedése is, amit szintén a rohamosan melegedő klíma segít elő. Mivel az utóbbi években a fagyok még október végén sem köszöntöttek be, a pollenszórás időszaka is kitolódott, ennek következtében pedig az allergia népbetegséggé vált. Aggasztónak érzi, hogy ma már nagyjából minden ötödik ember allergiás valamire az országban.
Az előadás zárófejezetében Áder János a levegőszennyezésről beszélt, melyre találóan úgy hivatkozott, hogy a láthatatlan gyilkos. Kifejezte, hogy hatalmas problémának érzi, hogy napjaink nagyvárosaiban az emberek hosszú hetekig kényszerülnek szmoggal szennyezett levegőt belélegezni, és hogy jelenleg ott tartunk, hogy tízből kilenc ember már olyan településen él, ahol valamilyen módon szennyezett a levegő. Ezek közül az indiai Delhit emelte ki, de rámutatott, hogy a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városa közül 21 Indiában található. Áder János a legrémisztőbbnek azt találta, hogy a láthatatlan gyilkos ellen sokszor a gyógyítás is hasztalan, hiszen az Európai Unióban évente 300.000 ember hal meg a szennyezett levegővel összefüggő betegségben, a hasonló jellegű magyarországi halálesetek száma pedig szintén magas, évente több mint 13.000 embert érint.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt az idő, hogy őszintén szembenézzünk a légszennyezés veszélyeivel
A világon először nevezték meg a légszennyezettséget, mint emberi halálokot Nagy-Britanniában. A sajnálatos esemény még 2013-ban történt, a hatóságok azonban csak most ismerték el.
Szerencsére bizakodásra is találhatunk okot
Áder János végezetül – a sötét jövőkép mellé – azért egy pozitív fejleménnyel is szolgált, amikor felemlegette az 1987-ben megkötött montréali jegyzőkönyvet. Az ózonkárosító gázok kibocsátásának korlátozására irányuló nemzetközi megállapodás, összefogás révén ugyanis bebizonyosodott, hogy lehetséges eredményt elérni, hiszen ennek következtében ma már azt tapasztalhatjuk, hogy az ózonréteg regenerálódásnak indult, így egyre több embernek lesz esélye a jövőben a bőrrák elkerülésére.
Áder János az ilyen típusú nemzetközi összefogások létrejöttére buzdítja tehát a világot, hiszen úgy véli, ezek által eljöhet az idő, amikor tisztább levegőjű városokban élhetünk, az orvosoknak pedig kevesebb dolga lesz a klímaváltozásból fakadó betegségekkel. Zárásként kiemelte, hogy ezért a jövőért minden egyes embernek szükséges tennie, a legfontosabb fegyver pedig a megelőzés. Végül a korábbi köztársasági elnök Ferenc pápa szavaival búcsúzott, arra kérve az embereket, hogy ha a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, ne vad pusztaságként adjuk tovább azt a következő generációknak.
Környezetünk óvása az egész emberiség közös érdeke. Mindez kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva
