A klímaváltozás hatásai globálisan nem egyformán érvényesülnek, a változások regionális szinten nagy eltéréseket mutathatnak, és még a város és a vidék viszonylatában is nagy különbségeket találhatunk.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói, Skarbit Nóra, Unger János és Gál Tamás azt vizsgálták, hogy várhatóan milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak térségünkre, ezen belül is a nagyobb településekre, városokra. Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián elhangzó előadáson Skarbit Nóra ismertette eddigi kutatási eredményeiket.
Kapcsolódó bejegyzések
A hősziget hatás 2100-ra megfőzheti a városokat
Egy új modell úgy becsüli, 2100-ra a világ városai akár 4,4°C is melegebbek lehetnek a hősziget hatás következményeképp, ami jóval több, mint a párizsi egyezmény legrosszabb forgatókönyveként felvázolt 2°C-os melegedés.
A városoknak jelentős a hőtöbbletük az őket körülvevő térségekhez képest. Ezt elsősorban az okozza, hogy a beépített területek jobban felmelegednek, és tovább sugározzák ki a meleget, mint a természetes területek. Ráadásul a városokban általában kevesebb a növényzet, mely ezt módosítani tudná.
Ezen a héten zajlik a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciája. A Greendexen is ismertetünk néhány előadást.
A kutatás három ország 26 városát vizsgálta, amelyek méretük, népességszámuk és földrajzi fekvésük tekintetében eltérnek egymástól. A városok felszínének leírására az úgynevezett lokális klímazónák rendszerét használták, amely 17 osztályt határoz meg. Ebből 10 a beépítettség valamilyen formáját jelöli, 7 pedig a beépítetlen területek jellemzésére a felszínük borítását.
A modellhez további adatokat adtak meg, például referenciaállomások léghőmérsékleti vagy légnedvességi adatait. Ezek után az úgynevezett Cuboid-módszer segítségével 8 időjárási helyzetet szimuláltak két uralkodó szélirány figyelembevételével.
Kapcsolódó bejegyzések
Extrém hőhullámok várnak a Közel-Keletre
Egy új tanulmány szerint a közel-keleti és észak-afrikai térségben a nyarak lényegesen gyorsabban melegednek, mint a világ többi részén.
Az eredményeket a 2021 és 2050 közötti, illetve a 2071 és 2100 közötti időszakokra vetítve adták meg, a trópusi éjszakák számának vizsgálatával. Az úgynevezett trópusi éjszaka az a jelenség, amikor a napi hőmérséklet folyamatosan 20 fok felett marad, éjszaka sem megy ez alá.
Az 1981 és 2010 közötti referencia-időszakot figyelembe véve elmondható, hogy például Budapest esetében átlagosan 13 ilyen nap volt egy évben. Ez az adat a 2071 és 2100 közötti időszakban akár 29–54 is lehet majd. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez az érték még városon belül is nagy szórást mutathat a beépítettségtől függően.
Összességében elmondható, hogy a hőterhelés mértékét a klímaváltozás mellett nagyban befolyásolja a város földrajzi fekvése és mérete, illetve beépítettségének sűrűsége. A kutatók eredményei alapján a Kárpát-medencei városokban a 2050-es évekig a változás mérsékelt lesz, azonban a második vizsgált időszakban már igen drasztikusan nőhet a trópusi éjszakák száma.