Meghaladta 2020-ban a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű, brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 3,4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1,9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt.
Ez 2019-hez képest mindenképp szép eredmény. A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami „fontos mérföldkő” a klímavédelmi célok felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben.
A nukleáris energia területén jelentős a visszaesés, az aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben és ez tovább fog csökkeni a jövőben, hiszen több tagország is kivezetni tervezi az atomenergiát.
A legnagyobb mértékben a szél-, és a napenergia használata fejlődik, tavaly az EU-ban termelt áram 19 százalékát tette ki az ezekből a forrásokból előállított energia. A szélenergia aránya 14 százalékos volt, szemben az öt évvel korábbi 9 százalékkal, a napenergia aránya 5 százalékot tett ki, szemben a 2015-ös 3 százalékkal.
A legtöbb megújuló forrást Ausztria használja az áramtermelésben 79 százalékos aránnyal. A második Dánia 78 százalékkal, a harmadik Svédország 68 százalékkal, az utolsó helyen Csehország áll 12 százalékkal.
A tanulmány szerint Magyarországon 2020-ban az áramtermelés 48 százalékban atomenergiára, 38 százalékban fosszilis energiahordozókra, 15 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodott.
(MTI)
