Az 1950-es évek előtt akár 1000 orrszarvú is kószált Nepál legelőin és erdeiben. De 1965-re a féktelen orvvadászat és a földhasználat megváltozása miatt a faj a kihalás szélére került az országban. Aztán 1973-ban létrehozták a nemzeti parkot, és az összehangolt természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az orrszarvúpopuláció kezdett helyreállni.
Ma a Chitwan nemzeti parkban található az orrszarvúak második legnagyobb populációja az indiai Kaziranga nemzeti park után, és a két park a faj globális populációjának 70%-át adja. A chitwani orrszarvúak amellett, hogy kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémában, évente rengeteg turistát vonzanak, és jelentősen hozzájárulnak az ország gazdaságához. A 2019-es évben 185 000 külföldi látogató kereste fel a parkot. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) azonban még mindig veszélyeztetett kategóriába sorolja az orrszarvút, és egy új fenyegetés is megjelent. Míg 2016 és 2020 között csak körülbelül öt megerősített, orvvadászat miatti haláleset történt, addig több mint 100 orrszarvú természetes vagy ismeretlen okból történő elpusztulásáról érkezett jelentés. Korábban az orrszarvúak pusztulásának oka az orvvadászat volt. Az utóbbi években azonban a kormány kiváló munkát végzett az orrszarvúak védelme terén.
„Jelenleg még nem lehet kijelenteni, hogy ezek a halálesetek kizárólag az éghajlatváltozás hatásai miatt következtek be” – mondja Pant a nepáli Nemzeti Parkok és Vadvédelmi Minisztérium természetvédelmi tisztje. Úgy véli azonban, hogy az éghajlati válság lehet az egyik kiváltó ok. Pant és egy kutatócsoport 21 mutatóból álló rendszert dolgozott ki, hogy felmérje a nepáli orrszarvúak éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az állatok mérsékelten sebezhetőek a globális felmelegedés hatásaival szemben, elsősorban az elsődleges élőhelyükön előforduló inváziós fajok és a szélsőséges áradások miatt, valamint az aszályok és az erdőtüzek miatt.
Az orrszarvúak rendkívül alkalmazkodóképes fajnak számítanak, ezért kerültek csak a mérsékelten veszélyeztetett kategóriába. „Ez azt jelenti, hogy nem fenyegeti őket az azonnali kihalás veszélye az éghajlatváltozás miatt, de mindenképpen figyelnünk kell rájuk, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani a populációt” – mondja Pant.
A közelmúltban végzett tanulmányok kimutatták, hogy számos állatfaj már most is érzi az éghajlatváltozás hatásait, amire az élőhelyük megváltoztatásával reagálnak, sőt egyes esetekben még nagyobb csőrt, lábakat és fület is növesztenek, hogy jobban szabályozhassák testhőmérsékletüket. Pant több alkalmazkodási intézkedést javasolt az orrszarvúak jövőjének biztosítására, amelyek a következőket foglalják magukban: a dagonyázásukhoz szükséges tavak fenntartása; az árvizek hatásainak kezelése; menedékhelyek létrehozása; és az élőhelyek aktív kezelése a gyepek és vizes területek váltakozásának biztosítása érdekében.
Forrás (theguardian)
