A természet szállítói néha ezer kilométereket, máskor mindössze centimétereket tesznek meg a rakománnyal. Sokszor nem is akarnak szállítani, mégis megteszik – legyen szó virágporról, magvakról, kórokozókról vagy akár másféle anyagokról.

Nem is gondolnánk, hogy milyen elképesztő munkát végeznek a legkülönbözőbb élőlények nap mint nap. Légi, vízi és szárazföldi szállítás során egyaránt óriási mennyiségű dolgot visznek egyik helyről a másikra. A természet emberi élethez való hozzájárulásainak egyike ez a jelenség, és elég észrevétlen ahhoz, hogy bele se gondoljunk, mennyire alapvető jelentőségű. Lássunk néhány példát!

Kapcsolódó bejegyzések

Erdők, mezők, méhek – Mennyit érnek az ökoszisztéma-szolgáltatások?

Az ökoszisztéma-szolgáltatás igen összetett kategória. Beletartozik a méhek munkája, az erdőkből kitermelt fa és a megtermelt termény is. Ezeket azonban nehéz „beárazni”.

Elemek, anyagok

Az elemek nagy távolságokra történő szállításának klasszikus példái az édesvizekben ívó, de életük nagy részét tengerekben töltő lazacok. Ezer kilométerekre viszik a saját testüket felépítő anyagokat, elpusztulva már az új helyet gyarapítják velük. A tengeri madarak rengeteg foszfort halmoznak fel azáltal, hogy vízi élőlényekből álló zsákmányukat (illetve a saját ürüléküket) pihenőhelyeikre, költőhelyeikre viszik. A nagytestű legelő állatok, a megafauna tagjai szintén ezer kilométeres távolságokra hurcolják el egy részét annak, amit valahol elfogyasztanak. Előbb-utóbb trágya formájában kiürítik, vagy életük végén saját testük lebomlása révén válik újra felvehetővé más élőlények számára.

Kapcsolódó bejegyzések

Ismét a beporzókról: mit nevezhetünk méhlegelőnek?

A beporzók védelme egyre fontosabb, segítsük őket, ahogyan csak lehetséges! Tényleg nevezhetünk minden dúsabb növénytakarót méhlegelőnek? Utánajártunk a méhek szokásainak és a valódi méhlegelők funkciójának.

Távkapcsolat extrákkal

Nemcsak építőegységeket kell szállítani, hanem ivarsejteket is. Ritkán gondolunk rá így, de éppen ez történik beporzáskor: a hímivarsejtek és a petesejtek találkozása nem megy magától. Ha épp nem szél (vagy nagy ritkán) víz általi beporzásról van szó, jellemzően élőlények biztosítják ezek találkozását. Az áthidalandó távolság lehet néhány centiméter, de akár nagyságrendekkel nagyobb is. A nagy távokra történő pollenszállítás a genetikai változatosság szempontjából is igen fontos. E téren a gyakran emlegetett házi méheknél sokkal jobban teljesítenek például az éjszakai lepkék.

Személyszállítás: élőlények és vírusok

A különféle élőlények és vírusok önmagukban képtelenek lennének akkora távokat megtenni, mint amekkorát egy jól kiválasztott (vagy a szerencsés véletlennek köszönhetően megnyert) szállító lehetővé tesz. A tépőzárat is megihlető szúrós, tapadós növényi részek kiváló megoldást jelentenek arra, hogy az önálló mozgásra képtelen magvak viszonylag távolra is eljussanak valamilyen állat bundájába vagy tollazatára tapadva. Az ízletes gyümölcshús pedig éppen azért alakult ki, hogy megegyék. A benne található magvak a gyümölccsel táplálkozó élőlény – gyakran madár vagy emlős – emésztőrendszeréből távozva máshol látják meg újra a napvilágot. Ha belegondolunk abba, hogy egy vonuló madár egyetlen lendületből nem ritkán száz kilométereket megtesz, egyértelművé válik, hogy mennyire leleményes ez a stratégia. De akár madarak lábára tapadó vagy általuk elfogyasztott terjesztőképletek, -darabok is kontinenseket átszelő utazóvá válhatnak, mint ezt több vízinövény esetében hazánkban is kimutatták.

Az ugróvillások, más néven gömböcugrókák (ártalmatlan) baktériumok spóráinak a terjesztésében is részt vesznek. A baktériumok az esőillat egyik alkotóját, geozmint bocsátanak ki, így az ugróvillások táplálék reményében odamennek, közben a spórák rájuk kerülnek, melyeket aztán egy darabig visznek magukkal. A vírusok pedig egyébként is teljes mértékben gazdáikra vannak utalva, a helyváltoztatásukban is alapvető szerepet játszanak a mobilis élőlények.

Egy nem kívánt utazás

Láttunk jó néhány jellemző példát az élőlények szállításban betöltött szerepére, de nemrégiben leírtak hazánkban egy érdekes esetet, amely itt is említést érdemel. Sasokkal foglalkozó kutatók egy parlagisasfészekben élő, egészségesen nevelkedő egerészölyv-fiókát találtak, amire az lehet a magyarázat, hogy zsákmányként hurcolták fészkükbe a szülősasok, majd ahelyett, hogy megették volna, végül nevelni kezdték. Az ölyv számára kétségkívül akaratlan, de végül jól végződő utazásról van szó.

Mondanunk sem kell, hogy a milliónyi szállítótevékenység nagy hányada egyáltalán nem szándékos, sőt, a szállító számára akár hátrányos is lehet. Bár ez esetben nem az önzetlenség a vezérelv, az eredmény az élő és az élettelen anyagok szüntelen, a felszínes szemlélő számára láthatatlan mozgása. Megéri ilyen szemszögből is megcsodálnunk a Földet, és belegondolni abba, hogy mennyit köszönhetünk olyan élőlényeknek is, melyek létezéséről tudomást sem veszünk.

Az ökológiai rendszerekben betöltött különféle szerepekről eddig megjelent cikkeink:

• A természet körforgásában a fogyasztás is fontos
• Több figyelmet érdemelnek a természet takarítói, a lebontók
• A zöld növények nem az oxigéntermelés miatt fontosak annyira

Kiemelt kép: canva