A városokban élők a hőhullámok idején a városi hőszigethatás miatt – amely során a városi területek melegebbek lesznek, mint a környező vidéki területek – az átlagnál nagyobb hőhatásnak vannak kitéve. Az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás és a városok népességnövekedése fokozni fogja a városi hőszigethatást, de a jövőbeni hőterhelésre vonatkozó jelenlegi becslések nagy része a városi és vidéki területek felszíni hőmérsékletnövekedésének azonos ütemét jósolja.
A városok világszerte átlagosan 0,5 °C-kal melegednek évtizedenként, 29%-kal gyorsabban, mint a vidéki területek, derül ki a Communications Earth & Environment online folyóiratban megjelent cikkből. Az eredmények arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás és a városi terjeszkedés felgyorsítja a városok felmelegedését. A jelentések szerint a fák és növényzet telepítése a városokban – más néven városi zöldítés – évtizedenként körülbelül 0,13 °C-os felszíni felmelegedést ellensúlyozhat az európai városokban. A városok zöldítése a felszíni felmelegedés csökkentésére javasolt, de hogy ez képes-e lassítani a felszíni városi hőszigethatás gyorsulását, még nem lehet megmondani.
Wenfeng Zhan és munkatársai világszerte több mint 2000 városközpont műholdas földfelszíni hőmérsékleti adatait elemezték 2002 és 2021 között, és összehasonlították azokat a vidéken mért felszíni háttérhőmérsékletekkel. Az elemzésekbe olyan nagyon nagy megavárosokat vontak be, mint a nigériai Abujia, az amerikai Phoenix, a brit London, a brazíliai São Paulo, a kínai Peking és az oroszországi Moszkva.
A szerzők becslése szerint a városok 29%-kal gyorsabban melegednek, mint a vidéki területek, és a megavárosok esetében ez még gyorsabb is lehet. Összességében úgy becsülték, hogy a városi felszín felmelegedéséhez leginkább az éghajlatváltozás járul hozzá, amely évtizedenként átlagosan 0,30 °C-kal növeli a szárazföldi felszín hőmérsékletét. Becsléseik szerint Kínában és Indiában a városok terjeszkedése a városokban megfigyelt felszíni felmelegedés több mint 0,23 °C-áért felelős évtizedenként.
A szerzők ugyanakkor azt is megállapították, hogy az európai városokban a városi zöldítés a felszíni felmelegedés 0,13 °C-át ellensúlyozta évtizedenként, ami azt jelzi, hogy a városi növényzet képes lassítani a felszíni felmelegedést a városokban. Az amerikai Chicagóban például a városi zöldítés növekedése évtizedenként mintegy 0,084 °C-kal csökkentette a felszíni felmelegedés mértékét.
(forrás: //phys.org)