A nemzetközi szervezet friss jelentése szerint a közel-keleti országban hamarosan olyan jelentős vízhiány alakulhat ki, amely pusztító hatással lehet az ország gazdaságára.
Ahogy a szerdán megjelent jelentés fogalmaz, a 2050-re várható 1 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés 10%-kal csökkentené a csapadékot, és összességében 20%-kal a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségét. Ilyen körülmények között az ország jelenleg még öntözött mezőgazdasági területeinek közel egyharmadán nem lesz elegendő víz.
Kapcsolódó bejegyzések
Vízkonfliktusok és migráció
Világunkban egyre meghatározóbb szerephez jutnak a vízkonfliktusok. Arról, hogy mik ezek, és hogyan vezethetnek nagyléptékű migrációhoz, a PTE kutatója beszélt.
A tanulmány szerint, melyet az iraki kurdisztáni Rudaw hírportál szemlézett, a vízkészletek jelenlegi felhasználási módszereinek modernizálása nélkül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 11,8%-kal, a nem mezőgazdasági munkaerő iránti kereslet pedig 5,4%-kal csökkenthet. Ez összességében akár 4%-os GDP csökkenést is eredményezhet a 2016-os szinthez képest.
A várható hatásokból az idén már ízelítőt kaphattak a gazdák: az idei év igen száraz volt, országszerte csökkentek a termésátlagok, sok termény elszáradt a földeken.
Ahogy írják, az éghajlatváltozás lehetséges hatásait és az élelmiszerbiztonságot figyelembe véve Irak a világ ötödik legsebezhetőbb országa. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a mezőgazdasági területek nagy része az öntözéstől függ, és már az időszakos csapadékhiány is komoly károkat okozhat.
A térségben nem Irak az egyetlen mely komoly vízproblémákkal küzd. Nyár elején Iránban volt olyan súlyos vízhiány, ami országszerte tüntetések kirobbanásához vezetett. A probléma ott is sokban hasonlít az iraki helyzethez: Irán víz-erőforrásainak 90%-át a mezőgazdaság használja fel.
