A víz világnapját 1993 óta rendezik minden év március 22-én. Az eseményt az ENSZ közgyűlése kezdeményezte az 1992-es Rio de Janeiro-i Környezet és Fejlődés elnevezésű konferenciát követően. A világnaphoz mindig tartozik egy-egy téma is. Idén a felszín alatti vizek kerülnek a fókuszba, amelyekről ugyan egyre több szó esik, a velük kapcsolatos problémák és kihívások még nem számítanak közismertnek.
Láthatóvá tenni a láthatatlant
A felszín alatti vizek kulcsfontosságú szerepet játszanak a globális vízkörforgásban annak ellenére, hogy jelenlétüket közvetlenül ritkán érzékeljük. A hiányukat viszont nagyon észrevennénk, ugyanis a felszín alatti vizek táplálják az ivóvíz-hálózatot, a mezőgazdaságot vagy épp az ipart, emellett fenntartják a természetes ökoszisztémákat is. Ezeket élvezzük, amikor elmegyünk egy termálfürdőbe, vagy amikor a csapból folyó karsztvizet isszuk. Hazánkban az ivóvízellátás több mint 95%-ban felszín alatti vizekből történik.
Mi a felszín alatti víz?
A földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszerét kitöltő víz. Főbb típusaik a talajvíz, a parti szűrésű víz, a rétegvíz, a rés- vagy karsztvíz és a termálvíz.
A növények optimális vízellátásához megfelelő mélységben lévő talajvíz szükséges. Áttételesen tehát benne gyönyörködünk, amikor egy erdőre vagy egy virágos rétre pillantunk, de az asztalunkra kerülő étel túlnyomó többsége sem létezne nélküle. Ennek megfelelően felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást jelentenek.
A felszín alatti vizeket fenyegető veszélyek
A felszín alatti vizek nem végtelen erőforrások. Ha nem megfelelően gazdálkodunk velük, felborítjuk az egyensúlyukat, vagy elszennyezzük őket, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Az egyik legjelentősebb probléma manapság a felszín alatti vizek túlzott igénybevétele.
Túlhasználat
A felszín alatti vizek túlhasználatán elsősorban azt értjük, hogy az ember több vizet vesz el a föld alól, mint amennyi oda természetes körülmények között vissza tud jutni. A különbözetből adódó hiány sok tényezőtől függően egy ideig nem jelent kézzel fogható problémát, azonban ez hosszú távon nem tartható.
A túlhasználatért elsősorban nem a közvetlen lakossági vízfogyasztás tehető felelőssé. Sokkal nagyobb szerepe van benne a mezőgazdaságnak és az iparnak. A növénytermesztők részéről persze jogos a víz iránti igény, hiszen világszerte egyre több helyen szükséges a mezőgazdasági területek öntözése. A problémát csak fokozza a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és az aszályos időszakok gyakoribbá válása, de nagyon nem mindegy, hogy a hiányzó vizet honnan és miből pótolják.
A túlhasználat nemcsak azért problémás, mert a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar nem jut majd megfelelő mennyiségű vízhez. A talajvíz kimerülése a talaj nagy területeinek fokozatos süllyedését okozhatja, ez pedig veszélyes következményekkel járhat az érintett területeken. Az infrastruktúra és az épületek károsodhatnak, miközben a terület az árvizek fenyegetésének is jobban ki lesz téve. Ez a probléma jelenleg legsúlyosabban Iránt és Mexikót érinti, ahol egyes városok már manapság is 25–30 centimétert süllyednek évente. Nem mellesleg a talajsüllyedés az egyik fő oka annak is, hogy az indonéz kormány Jakarta helyett egy másik fővárost tervez építeni Borneo szigetén. A probléma egyébként globális, ami egy nemrég megjelent tanulmány szerint akár a Föld lakosságának ötödét, a földfelszín 8%-át érintheti 2040-re.
Kapcsolódó bejegyzések
Az eddigi fővárosuk szép lassan elsüllyed, ezért építenek egy újat az esőerdő helyén
Miután a tízmilliós Jakarta környezeti problémái lényegében kezelhetetlenek, Indonézia úgy döntött, új fővárost épít a trópusi erdőiről híres Borneó szigetén.
Szennyezés
A felszín alatti vizek szennyezése túlhasználatához hasonlóan globális léptékű probléma. A szennyezés elsődlegesen emberi tevékenységből fakad, például a kommunális- és veszélyeshulladék-lerakókból, a nem megfelelően használt és tárolt vegyi anyagokból, de a szennyvízkezelés hiányosságai is jelentős forrásnak számítanak.
Kapcsolódó bejegyzések
Méreg szivárog a talajba Kiskunhalason
Egy már felszámolt, korábban a környezetvédelmi szabályokat megszegő cég egykori telephelyén több mint 1000 tonna hulladék van, melynek nagyjából a fele veszélyes hulladék.
A nem megfelelő területhasználat, a bányászati tevékenység és az iparból eredő szennyezés szintén komoly forrása a felszín alatti vizek szennyezésének. Emellett a túlzott, esetleg szakszerűtlen (mű)trágyázás és a növényvédő szerek talajba mosódása is ronthatja a helyzetet. A mezőgazdaságból származó nitrátszennyezés például a felszíni vizekbe visszajutva az eutrofizáció legfontosabb forrásának számít.
A vizek elszennyezésével a felhasználható vízkészletek mennyisége igencsak lecsökken, ami néhol már ma is nagyon súlyos problémát jelent. Dél-Ázsiában a Gangesz és az Indus medencéjében, mely 750 millió ember vízellátásáért felel, a felszín alatti vizek több mint 60%-a vált alkalmatlanná az emberi fogyasztásra és az öntözésre, miközben a globális talajvíz-kitermelés negyede itt összpontosul.
A felszín alatti vizek védelme itthon is stratégiai fontosságú
Bolygónk vízkészletének csupán 2,5%-a édesvíz, ha azonban a gyorsan megújuló, könnyen hozzáférhető felszíni vizeket tekintjük, a mutató már csak 0,009%. Ez önmagában nagyon kevésnek tűnhet, ám ha belegondolunk abba, hogy ebbe a bolygón lehulló összes csapadék, minden folyó és édesvizű tó vize beletartozik, máris hatalmas mennyiségről beszélünk. Ez azonban nem egyenlően oszlik el az országok, régiók és kisebb térségek között.
Ebben az értelemben Magyarország sincs kifejezetten jó helyzetben. Az ENSZ meghatározása szerint 1700 m3/fő/év alatti megújuló vízkészlet esetén vízstresszről beszélünk, míg 1000 m3/fő/év alatt vízhiányról.
Hazánkban ez az adat csupán 613 m3/fő/év.
Ennek alapján könnyen belátható, hogy Magyarországnak elemi fontosságú érdeke felszín alatti vizeinek védelme. Korábban sajnos számos olyan intézkedés született, amely ezzel ellentétes irányban hatott. A talajvíz szempontjából a 19. századi folyamszabályozások és a vízelvezetési infrastruktúra 20. században felpörgött építése kezdték az országot nagy ütemben kiszárítani. Ennek egyik katasztrofális, ma már tapasztalható következménye a Homokhátság sivatagosodása: csak az 1970-es évek óta több mint 3 métert csökkent a talajvíz szintje a térségben.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?
Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?
Sajnos az elmúlt években a helyzet nem vett pozitív fordulatot. 2020 végén az Országgyűlés elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, melynek értelmében bizonyos feltételek teljesülése mellett már nem szükséges vízjogi engedély mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez. Egyben a korábban illegálisan létesített kutak bírság nélküli legalizálását is lehetővé tették. Sok szakember szerint az intézkedés a hazai vízbázis védelmével ellentétes hatású, és katasztrofális következményei lehetnek. Helyette sokak szerint a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség.
Változtatunk kell, vagy nagy baj lesz!
A víz világnapja elsősorban arról szól, hogy felhívja a figyelmet a legfontosabb természeti kincs fontosságára. Arról sem szabad azonban elfeledkeznünk, hogy ha nem tudjuk eredményesen megvédeni a vizeket, beleértve a kulcsfontosságú felszín alatti készleteket, akkor ennek drasztikus, katasztrofális következményei lehetnek. Ahogy ezt korábban dr. Glied Viktor, a PTE kutatója kifejtette a Greendexen megjelent interjúban: a vízproblémák a 21. században országon belüli és nemzetközi konfliktusok kiindulópontjai is lehetnek. Ennek nyomán humanitárius katasztrófák egész sorával és sosem látott méretű migrációs hullámokkal kerülhetünk szembe.
Kapcsolódó bejegyzések
Vízkonfliktusok és migráció
Világunkban egyre meghatározóbb szerephez jutnak a vízkonfliktusok. Arról, hogy mik ezek, és hogyan vezethetnek nagyléptékű migrációhoz, a PTE kutatója beszélt.
Hogyan óvhatjuk meg a felszín alatti vizeket?
A felszín alatti vizek védelme rendkívül komplex feladat, hiszen ahogy láthattuk, az emberi élet és gazdálkodás szinte minden eleme kapcsolatban van vele. Épp ezért az első lépés, amit a világnap is szorgalmaz, az, hogy ismerjük meg ezt a kulcsfontosságú természeti kincset, és kerüljünk tisztába azzal, mit tehetünk a megóvásáért! Világszerte fontos feladat a felszín alatti vizeket érintő, a védelmüket szolgáló szabályozási környezet kialakítása. Ugyanígy elengedhetetlen a korábbi nem megfelelő használatból eredő problémák megoldása. Mivel ezek régiónként, területenként nagyon eltérőek lehetnek, nincs általános recept. Az olyan tevékenységek, mint a fásítás, a természetvédelmi területek kialakítása vagy a szennyvíz kezelésével kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése mindenhol pozitív irányú változást hozhatnak. Ugyanígy pozitív hatása lehet például annak, ha a mezőgazdaság ökológiai központú szemléletváltása támogatást kap.
