Egy friss kutatás azt mutatja, hogy az afrikai országok elképesztően nagy összegeket költenek már most az éghajlati válság hatásainak enyhítésére. Ezzel ráadásul olyan alapvető fontosságú területek elől szívják el a forrásokat, mint az oktatás, az egészségügy vagy épp a befektetések ösztönzése.
A Power Shift Africa agytröszt kutatása kiemeli, hogy Afrika már most, de a jövőben mindenképp az éghajlati válság által leginkább sújtott kontinens. Ráadásul ahogy megjegyzik, ez a földrész tehet a legkevésbé a klímaváltozásról. Egy átlagos Sierra Leone-i polgár például évi 0,2 tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős, míg egy átlag amerikai állampolgár ennek legalább 80-szorosáért.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit értünk klímaigazságosság alatt?
A Magyar Természetvédők Szövetségének legutóbbi konferenciáján a klímaigazságosság témáját járták körül a szakértők.
Mégis, ma már az afrikai országoknak átlagosan a GDP 4%-át kell klímaadaptációra fordítaniuk, ez pedig a jövőben még több lehet. A helyzetet persze az is nehezíti, hogy Afrika a legszegényebb kontinens, ahol túlzás nélkül százmilliók élnek a létminimum alatt.
Jelentésünk megmutatja a klímavészhelyzet mély igazságtalanságát. A világ néhány legszegényebb országának az egyébként is szűkös erőforrásait arra kell használnia, hogy alkalmazkodjon egy olyan válsághoz, amelyet nem ők okoztak. (…) ezek az afrikai országok aszályoktól, viharoktól és árvizektől szenvednek, amelyek leterhelik az amúgy is limitált forrásokat, és korlátozzák más problémák kezelésében való képességüket.
–mondta Mohamed Adow, a Power Shift Africa igazgatója
A tanulmány által vizsgált hét orszg közül egyébként Etiópiában költik a legtöbbet a klímaadaptációra. A kelet-afrikai országban a GDP 6%-ra rúgnak a vonatkozó kiadások. (Guardian)
