Napjainkban ismét kezdik felfedezni az ősi búzák előnyeit, és bár ezeknek a gabonaféléknek nem olyan nagy a termőképességük, mint a legújabb nemesített fajtáké, beltartalmi értékük miatt egyre keresettebbek. Ismerkedjünk meg a számos pozitív élettani hatással bíró kalászos növénnyel, az alakorral!
Történelmi visszatekintés
Az alakor kis-ázsiai őshazájából indult hódító útjára mintegy 10 ezer évvel ezelőtt. Elmondható, hogy termesztése az európai termelőgazdálkodás kialakulásával szinte egyidős. Még a híres alpesi jégember, a több mint 5000 éve elhunyt Ötzi gyomrában is találtak alakort, amit vadhússal és páfránnyal együtt fogyasztott el kevéssel a halála előtt.
Az egykoron közkedvelt ősi búzafajtának az alacsony termésátlaga miatt mára visszaszorult a termesztése, de mivel egészséges étel, még ma is van piaca. Bizonyos országokban – mint amilyen Franciaország, Olaszország, Spanyolország, a volt Jugoszlávia, Marokkó, India és Törökország – igen népszerű. Javarészt ezeknek a régióknak köszönhetően az éves termésátlaga homokos talajon eléri az 1,2–2,1 tonna/hektárt.
Magyarországon az alakort a 19. századig termesztették. Véglegesen a nagyüzemi birtokok kialakulásával szorult ki a termelésből. Az ország egyes területein sporadikusan egészen kis mértékben, de még az utóbbi időben is termesztettek a gabonából. Ez tette lehetővé a nemesítők számára, hogy sikeres kutatási programokat indítsanak, és kísérletezzenek új fajták tenyésztésével. Napjainkban pedig az ökológiai és a biogazdálkodás terjedése folytán ismét egyre több helyen vetik.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért szuperélelmiszer a zab?
A zab kiváló rost- és szénhidrátforrás, emellett más gabonákhoz képest több fehérjét, valamint zsiradékot tartalmaz.
Egészségünkre!
A modern búzákhoz képest az alakor jóval több növényi zsírt, foszfort, nátriumot, káliumot, béta-karotint és piridoxint (B6-vitamint) tartalmaz. Ezenkívül mikroelem- és esszenciálisaminosav-tartalma is jelentős. Különleges tulajdonsága, hogy fehérjeszerkezetét 14 kromoszóma alkotja (a modern búzákét 42). Alacsony gluténtartalma miatt jobban emészthető, mint a többi gabona, így a benne lévő tápanyagok könnyebben fel tudnak szívódni.
A szervezetünk is jó fehérjeként azonosítja, így nem okoz allergiás reakciót. Ez az oka annak, hogy a gluténérzékeny emberek jelentős hányada fogyaszthatja. Valamint egyik alakor sem tartalmaz alfa-gliadint, amely ugyancsak rendkívül allergén anyag. Elsőként a biorezonanciával dolgozó természetgyógyászok jöttek rá erre, majd azok az orvosok, akiknek gluténérzékeny, de alakort fogyasztó pácienseinek vizsgálati eredménye javuló tendenciát mutatott. Ennek ellenére – a Nébih állásfoglalása alapján – az alakor nem tekinthető gluténmentes gabonának.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ősi gabona, amit még a tyúkok is előnyben részesítenek
Sikértartalmának köszönhetően a tönkölybúzából kitűnő minőségű péksütemények, kelt tészták és kenyerek süthetők.
Jótékony tulajdonságai közé tartozik az is, hogy magas a riboflavin-tartalma, amely antioxidáns hatású, és segít megkötni a szabadgyököket, valamint csökkenti az öregedést is. Figyelemreméltó az A-vitamin-tartalma is, kétszerese a hagyományos búzáénak. Nagy mértékben tartalmaz béta-karotint és luteint is, melyek kombinációja segít a rákmegelőzésben, csökkenti a káros sugárzások okozta öregkori szembetegségek kialakulását, illetve védi az immunrendszert.
A kulináris búzafajta
Az alakor ideális gabona a modern reformkonyhában. Ebből az ősi gabonából kiváló minőségű liszt készíthető, mely sárgás színű. Házi malomban őrölve textúrája porszerű és sokkal lágyabb, mint a többi búzáé. Illata pedig jellegzetesen komlós és édeskés. Az alakor viselkedése sütés közben leginkább a tönkölyéhez hasonlít. Kissé ragacsos, de mindeközben rugalmas tésztát eredményez. Érdemes ezért feszesebbre formázni a belőle sütött kenyeret. Teljes kiőrlésű lisztje viszont gyorsabban kel, mint a fehér liszt.
Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret is sütnek belőle. Érdekesség, hogy az alakorból készített kenyér íze a Svájcban népszerű Paillasse kovászos pékáruéhoz hasonlít. Az alakor malátázva (vagy malátázás nélkül enzimek hozzáadásával) sörfőzés alapanyaga is lehet. A mérések alapján a belőle készült sör magasabb nyomelem- és antioxidáns-tartalommal bír, mint más sörök.
Az alakor állati takarmányként is hasznosítható gabona, amely főleg sertések és lovak eledeléül szolgál. A gazdák szerint az alakorral etetett sertések jól gyarapodnak, és nem válnak zsírossá. A gasztronómián túl szalmája igen szívós és tartós, így nemcsak házfedésre, almozásra és kötözésre felel meg kiválóan, hanem még kalapok készítésére is.
Tudtad?
A Budapesti Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén dolgozták ki az első magyar biosör receptúráját, amely alapján 2013 tavaszán megkezdődhetett a szűrt és szűretlen változatban is kapható Alakor sör készítése egy kézműves sörfőzdében. Végül 2015-ben a milánói expó magyar pavilonjában mutatták be a világ számára hazánk különleges italát.
A természet adta, növényi alapú élelmiszerek a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is fontos témát képviseltek, a rendezvényen számos alternatívát bemutattak az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.
Fotók: Canva
