A rovarvilág sokfélesége csökken Bajorországban. A földhasználat az egyik fő tényező, de az éghajlatváltozás hatása is közrejátszik benne, egyelőre ismeretlen mértékben.

Élelmiszernövényeink mintegy 75 százaléka és a vadon termő növények több mint 80 százaléka igényli a rovarok általi beporzást. Csak a növények beporzásának értékét világszerte évente 577 milliárd dollárra becsülik. A legismertebb beporzók a méhek, de korántsem ők az egyetlen rovarok, amelyek ezt a szolgáltatást nyújtják az ember és a természet számára – a legyek, darazsak, bogarak, pillangók és lepkék szintén fontos szerepet játszanak.

Több tanulmány is megállapította, hogy az elmúlt évtizedekben – Németországban is – jelentősen csökkentek a rovarpopulációk. Eddig a rovarok számára megfelelő élőhelyek elvesztésére összpontosítottak; például a természeti területek mezőgazdasági vagy városi területekké történő átalakítására. De milyen következményekkel jár a földhasználat a melegebb és szárazabb éghajlattal együtt a beporzó rovarokra nézve? És mit lehetne tenni a lehetséges negatív következmények enyhítése érdekében? Ezt vizsgálta a würzburgi Julius-Maximilians-University (JMU) új tanulmánya.

A JMU kutatócsoportja és munkatársai először mutatják be, hogy az éghajlat és a földhasználat együttesen hogyan alakítja a beporzó rovarok sokféleségét helyi és táji léptékben Bajorországban. Az erdei, gyepes, szántóföldi és városi élőhelyek 179 helyszínéről származó több mint 3200 azonosított beporzófaj alapján a beporzóközösségek homogenizálódását állapították meg a melegebb éghajlat miatt. Ez a beporzók sokféleségének általános csökkenésére utal a jövőbeli klímaváltozás esetén.

Forrás (enn.com)