A fiatal magyar orvosnő, Boussoussou Nora még csak huszonéves volt, amikor megkezdte kutatásait az általa életre hívott, világszinten is új tudományterületen: az időjárási és a klimatikus változások szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt hatását vizsgáló kardiometeorológiában. A Semmelweis Egyetemen tanító, a Városmajori Szívklinikán és Harvardtól Bordeaux-ig egyaránt dolgozó orvosnővel beszélgettünk.

Nora, kérlek mondj pár szót magadról az olvasóknak!

Elsősorban klinikai orvos vagyok, kardiológusként dolgozom a mindennapi betegellátásban, így a saját bőrömön tapasztalom meg az egészségügyi rendszer működését. Emellett kutatóorvos és oktató is vagyok a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A kutatásom tárgyköre a klímaváltozás, ezen belül az, hogy az időjárás változásai milyen hatással vannak az akutan előforduló szív- és érrendszeri betegségekre. 

A téma iránti érdeklődésem személyes élményből ered, a nagypapám földrajztanár, és gyerekkoromban rengeteg időt töltöttünk azzal, hogy figyeltük az időjárást, különféle kis szerkezeteket eszkábáltunk, barométerrel néztük a légköri nyomást, mértük a hőmérsékletet. Feljegyeztük egy kis füzetbe az adatainkat, és figyeltük, hogy milyen hatással vannak a változások akár az állatokra, akár az emberekre a kis Szeged melletti faluban, ahol a nagyszüleim élnek. 

Látszott?

Szépen látszott minden. Voltak olyan időszakok, amikor a nagyszüleimnek meglévő betegségei rosszabbodtak. A mindennapi orvosi gyakorlatban is megjelent, érezni lehetett, hogy voltak olyan napok, amikor sokkal több beteg jelentkezett az ambulancián, az akut megbetegedések száma jelentősen megnőtt. Ekkor elkezdtük kutatni, hogy ez vajon miért van így. 

Nyilván nagyon sok kórélettani dolog van a háttérben, de emellett a környezet is hatással van az emberi szervezetre, és ezt kezdtük el vizsgálni a Városmajori Klinikán. A szív- és érrendszeri kórképek olyan betegségcsoportot alkotnak, amelyeknél mindig van egy utolsó trigger faktor, ami kiváltja az akut betegséget. Egy ilyen utolsó trigger pont lehet az időjárás-változás vagy a légszennyezés is. 

A hospitalizált  betegekből egy több ezer fős adatbázist sikerült létrehoznunk, az ő egyéni adataikat kolleráltattuk az adott napon előforduló légköri paraméterekkel, hőmérséklettel, légnyomással, széllel, páratartalommal, illetve légszennyezési adatokkal. Nagyon érdekes volt, nemzetközileg is újnak számító eredményeket tudtunk kimutatni azzal kapcsolatban, hogy a légköri paraméterek együtthatása emeli a betegségek előfordulási valószínűségét.

A humánmeteorológiai előrejelzésekben általában eléggé leegyszerűsítve csak egy-egy körülményt emelnek ki. Például azt, hogy változik a hőmérséklet, ezért rosszul érezhetjük magunkat. De a sokféle együttható összesítve már komolyan emelheti a betegségek előfordulását. Ezen ismeretek birtokában pedig tovább lehet menni, olyan stratégiákat kell kialakítani, amelyekkel ezeket a bajokat meg is tudjuk előzni. Például az elektív, azaz az előre tudható műtéti időpontokat érdemes lehet az időjárás-előrejelzést is figyelembe véve kiírni. 

Mindenkire érvényesek ezek a megállapítások? Hiszen van, akinek nem fáj a feje, ha jön a front.

Kutatásunk során kimutattuk, hogy vannak emberek, akik sokkal érzékenyebbek ezekre a változásokra. A cukorbeteg, magas vérnyomásos emberek, valamint azok, akiknek korábban volt már szív- és érrendszeri betegsége, meghatározott légköri kondíciók esetén sebezhetőbbek szív- és érrendszeri betegség kialakulásának szempontjából.

Ők például nagyobb veszélynek vannak kitéve, jobban kellene figyelni rájuk orvosi szemszögből. Akár a gyógyszeres terápiájukat is lehetne igazítani a változó időjáráshoz, vagy a fizikai terhelésüket alakítani, amikor tudjuk, hogy olyan nap következik, amely őket jobban megviseli. Apró dolgokról van szó, ezek mégis jelentősen csökkentik a megbetegedések arányát, sőt, akár a halálozás előfordulását is. 

Nyugat-Európában például vannak már úgynevezett „zöld receptek”. Az orvos receptet ír a környezeti tényezőkre érzékenyebb és egyéb rizikófaktorokkal is rendelkező páciens számára, hogy egy bizonyos időt el kell töltenie a természetben. Az így kezelt emberek valóban sokkal kevesebbszer betegedtek meg. 

Azon munkálkodunk, hogy itthon is fogadják el ezt a szemléletet. Külföldön is csak nagyjából néhány évre visszamenőleg vannak ilyen intézkedések: például erdőterápia, környezetbarát étkezés, fenntartható egészségügy, ökológiai várostervezés. Ami viszont teljesen új, az a mi kardiometeorológiánk. Ilyen tudományterület eddig nem létezett a világon, amely összevonja a szív- és érrendszeri betegségek és a környezeti hatások vizsgálatát. 

Kapcsolódó bejegyzések

Az egészséges környezet nemcsak a túlélésünket, hanem a jóllétünket is megalapozza

A puszta életben maradásunk biztosításától a lelki egészségünk fenntartásáig az ökológiai rendszereknek alapvető szerepük van az életünkben. Hogyan határozza meg az egészségünket a környezet, amelyben élünk, és amelytől függünk?

Azt mondod, hogy a zöld recepttel kirándulni kötelezik a pácienst. Provokatív kérdés, de nem pont a természettől kapjuk ezt a sok rosszat? Jön a légnyomásváltozás, a szél, és akkor még ki is küldik a szegény fejfájós beteget? Nem elbújni kellene ezek elől?

Persze van, amikor megterheli az egészséget a légköri szituációk és a légszennyezés együtthatása, de az erdőterápia esetében a zöldben, friss levegőn, légszennyezéstől mentes területen van az illető. Igazán csak az a megterhelő, amihez még nem adaptálódtunk. Az akváriumhoz hasonlítva: nekünk a levegő ugyanolyan közeg, mint a vízben élő élőlények számára a víz. Nem tudnánk létezni, ha ez a megfoghatatlan légköri közeg nem lenne körülöttünk. Az evolúciónk során kifejlődött a szervezetünkben a légköri és a környezeti tényezőkhöz való megfelelő adaptációs mechanizmus. Nagyjából 300 ezer év állt ehhez rendelkezésre. Viszont a klímaváltozással most extrémebb időjárási körülményekhez kellene nagyon rövid időn belül, hirtelen alkalmazkodnunk. Ez az adaptáció azonban még nem történt meg, ami betegségekben is jelentkezni fog. Másik nagy újdonság az életünkben – evolúciós léptékkel mérve – a nagyvárosi lét. Ennyien még sosem éltek urbanizált keretek között, ennek is megvannak az előnyei és a hátrányai.

Te mint kardiológus tudsz olyat mondani egy páciensednek, hogy az előrejelzések alapján három nap múlva mit csináljon?

Igen. Föl lehet mérni kardiológus szakemberként az egyén rizikófaktorait. Ez ugyanolyan állapotfelmérő vizsgálat, mint amikor egészségügyi szűrésre megy. Első körben fölmérjük a személyes érzékenységét a légköri szituációkra, emellett rögzítjük a fennálló betegségeit, és ez alapján fel lehet állítani egy komplex javaslatot, hogy bizonyos légköri együttállás esetén milyen optimális gyógyszeres terápiára van szüksége, milyen fizikai aktivitástól védje magát, mi az, amit meg kell tennie, hogy ő megfelelően adaptálódjon.

De nemcsak betegek, hanem versenysportolók esetében is érdemes figyelni erre. A kínai olimpián is előtérbe került a kardiometeorológia, mert ott olyan szintű a légszennyezettség, amihez nincs hozzászokva mindenki.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi fán terem az erdőterápia?

Shinrin-Yoku, azaz erdőterápia, ami a természetben való megmerítkezés, amely a tudomány és a spiritualitás egységében fejti ki jótékony hatását a testre és az elmére.

Ki tudnál emelni pár dolgot, amire figyeljen egy átlagos, egészséges olvasónk?

A kutatási eredményeink alapján épp fejlesztés alatt áll egy előrejelző rendszer, amely meg tudja majd mondani, hogy mely légköri komplexek veszélyesek. Mint említettem, nem egy-egy paraméter, hanem több légköri tényező együtthatása a fontos. Ha ezt valaki figyeli, akkor a negatív napokon csökkentheti a fizikai aktivitását, be tudja állítani az optimális gyógyszeres terápiáját. Ám vannak olyan adaptációs mechanizmusok is – például a hideg zuhanyos fürdő –, amelyek nagyon sokat segítenek az érrendszer extrém hideghez való alkalmazkodásában. 

Hidegben fontos a megfelelő öltözködés vagy a fűtés. Erre is létezik egy nagyon érdekes kutatás. Angliában az 1980-as években állami szinten bevezették, hogy több százezer hátrányos helyzetű embernek nyújtottak fűtési támogatást, és az ő körükben ki tudták mutatni, hogy körülbelül 25–30 százalékkal csökkent a télen létrejövő szív- és érrendszeri halálozás, csak mert megfelelő körülményekkel tudtak védekezni a hideg ellen. Ne feledjük, nemcsak a hőhullámok veszélyesek, hanem a nagy hideg nagyon jelentős rizikótényező, növeli a szívinfarktusok előfordulási arányát. A sport nagyon sokat segít abban, hogy adaptálódni tudjunk a légköri tényezőkhöz, illetve fontos a helyes, környezettudatos táplálkozás is.

Figyelni kell a légköri együtthatókat, hogy a hőmérséklet, a légköri nyomás, a páratartalom és a szél együttesen miként változik. Egy példát említve: ha hőmérséklet-változás (5°C≤), páratartalom-változás (40%≤) és szélváltozás (2 m/s ≤) következik be egy napon belül, akkor jelentősen megemelkedik a szív és érrendszeri akut betegek száma. Mindemellett számos együtthatás létezik, amely veszélyes lehet. 

Idén Magyarországon nem volt túl hideg a tél, ezek szerint kevesebben haltak meg?

Igen. Ezt mérhetően ki lehet mutatni.

Amikor egy betegnek erről beszélsz, akkor nem néz rád furcsán?

Egyáltalán nem, sőt. A betegek már úgy jönnek oda a kardiológiai ambulanciára is, hogy jaj, doktornő, ma éreztem, hogy rosszabbul vagyok, mert jött a front, vagy jött az időjárás-változás. Szerintem a társadalom erre nagyon nyitott lenne, a konzervatív orvosi szemléletmódon kellene egy kicsit lazítani. A holisztikus szemlélet valahol kiveszett a mindennapi orvoslásból.

Lehet hallani, tapasztalni, hogy nagyon leterheltek az orvosok. Sok a beteg, kevés az idő. Ez a kezelési mód pedig nagyon személyre szabott. Hogy férhet bele még az időjárással való foglalkozás is?

Nagyon nehéz kérdés. Klinikai orvosként is dolgozom, saját bőrömön tapasztalom a terhelést. De úgy gondolom – ahogy az élet minden területén –, az embernek arra van ideje, amire szeretné. Igazából ez a betegek érdekét képviseli, és ennek megvan a helye az orvosi ellátási rendszeren belül, még ha nehéz is figyelni rá a leterhelt mindennapokban. De például az alapellátásban, a háziorvosi és a szakrendeléseken megoldható volna, hiszen az említett keretekben eleve szűréssel, prevencióval is foglalkoznak.  

Ráadásul ennek az érmének egészségügyi szakemberként van egy másik oldala is. Amennyiben az egészségügyre egy külön országként tekintenénk, akkor a világon az 5. legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számítana. Ezért az egészségügynek reagálnia kell a növekvő klímavészhelyzetre, nemcsak a klímaválság által okozott betegségek ellátásában, de az elsődleges megelőzés gyakorlatával is, saját kibocsátásának csökkentésével és környezetvédelmi intézkedésekkel.

Eddig arról beszéltünk, hogy milyen veszélyek vannak. Létezik olyan, amikor egy időjárási helyzet kifejezetten gyógyít?

Igen, létezik klímaterápia. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az asztmás betegeket barlangterápiára szokták küldeni. Ennek az az oka, hogy ott magas a relatív páratartalom, a negatív ionizációs szint túlsúlya jellemző, és viszonylag állandó az atmoszféra összetétele, az időjárás mentes a változásoktól, illetve a frontoktól. De a tengerpartok mentén is teljesen más a légkör ionizációs összetétele. Ott olyan ionkoncentrációk vannak a légkörben, amelyek gyógyítólag hatnak akár szív- és érrendszeri betegségekre is. 

Dolgoztam Bordeaux-ban vendégkutatóként, és ott is lefolytattuk azt a kutatást, amelyet Magyarországon. Teljesen más légköri együtthatásokat tapasztaltunk, sok olyat is, amelyek kifejezetten csökkentették a szív- és érrendszeri betegségek számát. Az óceánparton magasabb volt a páratartalom, és a sós aerosolok jótékony hatása is érvényesült. Érdekes volt látni, hogy az ott élők sokkal védettebbek a szívre és az érrendszerre irányuló káros hatások ellen, mint mi itt, a Kárpát-medence közepén.

Kapcsolódó bejegyzések

Tudósok szerint egészségügyi krízist hozhat a szélsőségesen forró hőmérséklet

A Columbia tudósai szerint egészségügyi krízist hozhat a szélsőségesen meleg időjárás.

Mik a terveitek, hova lehet szerinted eljutni ezen a tudományterületen?

Éppen most válik valóra egy régi álmom. Elkezdtük létrehozni a HECATE alapítványt, amely egy fenntartható egészségüggyel, kardiometeorológiával és a planetary health tárgykörével foglalkozó oktatási és mentoring plantform lesz. 

Látszik, hogy ha megpróbálunk egy kicsit tenni a szív- és érrendszeri betegségek ellen, és ezzel együtt a környezet védelmében is, akkor nagyon jelentős hatásokat lehet elérni egyéni szinten. Emiatt nagyon fontos lenne a társadalmi érzékenyítés. Dolgozunk az úgynevezett Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratóriumban, ott szeretnénk kifejleszteni az említett kardiometeorológiai előrejelző rendszert, amelyet így a közeljövőben Magyarországon tudnánk használni, mind személyre szabottan, mind az egészségügyi ellátórendszerre méretezve. 

A Semmelweis Egyetemen, az Egészségügyi Menedzserképző Karon van egy tantárgyunk, a Fenntarthatóság az  egészségügyben, amelyet a jövő szakemberei közül a fogorvostól kezdve a gyógytornászon át az általános orvosig mindenki felvehet. Lenyűgöző látni a diákok arcán azt, amikor ráébrednek, hogy tényleg ennyire komolyan összefüggnek az egészségügyi dolgok a környezettel és a klímaváltozással. 

Mindezek mellett pedig könyvet is írunk, amely áprilisban fog megjelenni Kardiometeorológia címmel, és laikusoknak és szakembereknek egyaránt szeretettel ajánljuk. A medicinát a 21. század új anthropocén kori problémáinak kontextusába kell helyezni. 

Hiszek benne, hogy a környezetvédelem egyben orvosi prevenció is, szeretném ezt a szemléletet képviselni és továbbadni. 

Új tudományágat vezettél be, kutatsz, tanítasz… Már elnézést, de téged nem akarnak külföldre elszipkázni Magyarországról?

Dehogynem. Dolgoztam is kint Franciaországban, és a Harvarddal is van kapcsolatunk. De nekem nagyon fontos, hogy itthon mi történik, hogy Magyarország is profitáljon ebből a szemléletmódból. Közép-európai távlatban is sokat szoktunk gondolkodni, mert hasonlóak a problémák és a megoldási lehetőségek egyaránt. Nyugaton már ráléptek erre az útra, mi még nem igazán. Itthon szerintem sokkal nagyobb értékteremtésre van lehetőség, ehhez szeretnék hozzájárulni és az emberek mindennapjain javítani.