A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) általában ősszel elhagyja a stabilan jéggel borított területeket, azonban kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018-2019-as szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját.
Jelenleg négy grönlandi bálnacsapatról tudni, melyek az Északi-sarkvidék térségében élnek. Az egyik legnagyobb évente a Bering-tenger északi részéből elindul, tavasszal a Csukcs-tengeren át jut a Beaufort-tengerbe, ahol a nyár nagy részét tölti, mielőtt ősszel visszatérne a Bering-tengerbe, hogy ott töltse el a telet.
A vándorlás fő oka, hogy ezek a bálnák igen érzékenyek a hőmérsékletre. Nagyon szűk skálán mozog az a hőmérsékleti spektrum, amelyben jól érzik magukat: általában mínusz 0,5 és plusz 2 Celsius-fok között.
Ezért is volt rendkívüli az, hogy a 2018-19-es szezonban, a víz alatti felvételekből származó adatok alapján az derült ki, hogy a fent említett bálnacsapat nem tette meg a szokásos utazását.
A tudósok egyelőre nem tudják, hogy ez egy egyszer alkalom volt, vagy egy új korszak kezdete, de az biztos, hogy számos ok állhat a jelenség hátterében. A víz hőmérsékletének emelkedésével a ragadozók, például az orkák elszaporodása is arra ösztönözhette a grönlandi bálnákat, hogy maradjanak téli helyükön.
Egy másik lehetséges tényező, hogy ezeket az állatokat akár fél méteres vastagságban is boríthatja a bálnazsír, amely miatt nagy melegben fenyegetheti őket a túlhevülés veszélye.
Az is elképzelhető, hogy a magasabb hőmérséklet miatt planktontúltengés volt a területen, ezért a bálnák az energiaspórolás érdekében nem indultak vándorútra, itt táplálkoztak.
Ha teljesen stabil jég alakul ki a tél során, az arra kényszeríti a bálnákat, hogy elinduljanak. Mert bár nagy, vastag koponyával rendelkeznek, mely segítségével akár egy méter vastagságú jeget is áttörhetnek, a jégnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy áthatolhassanak a repedéseken a levegővételhez.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI) Fotó – wikipedia