Az elmúlt 50 év adatai alapján az őszi csapadékösszeg országos átlagban közel 20%-kal nőtt: az Alföldön, délnyugaton és a Kisalföldön 20-40 mm-rel. A megváltozó mintázat miatt mára a szeptember lett a legcsapadékosabb őszi hónap Magyarországon, ami elsősorban az extrém csapadékok növekvő gyakoriságának köszönhető. Ezzel azonban nő a lefolyási veszteség is, mellyel pedig a beszivárgás csökkenni fog az arra érzékeny talajoknál.
A klímamodell szimulációk szerint ha tovább folytatódnak a jelenlegi kibocsátások, akkor 2060-tól a mostaninál akár kétszer gyakoribb extrém csapadékra is fel kell készülnünk. Ugyanakkor a növekvő őszi csapadékmennyiséget csak akkor tudja igazán hasznosítani a hazai mezőgazdaság, ha párhuzamosan nem fokozzuk tovább az éghajlatváltozást.
Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy az őszi csapadék 70-85%-a hasznosulni tud azáltal, hogy a talajba szivárog még a komolyabb fagyok beállta előtt, mivel a párolgás a nyárinál már alacsonyabb a hidegebb és egyre rövidebb nappalok következtében, illetve a növények gyökerei ekkor már nagyon kis arányban használják fel a talajban tárolt vizet, vagy már a téli nyugalmi időszakra készülnek.
Ahhoz, hogy a csapadék a mélyebb talajrétegekbe is eljusson a tartós fagyok előtt, az egyre melegedő őszök pozitívan hatnak, ugyanakkor fontos a lefolyási veszteség elkerülése végett, hogy a csapadék már ne érkezzen annyira intenzíven, mint nyáron
– írja elemzésében Szabó Péter és Pongrácz Rita a Masfelfok.hu-n.
Az elmúlt 50 évben az őszi csapadékösszeg országos átlagban közel 20%-kal nőtt: az Alföldön, délnyugaton és a Kisalföldön 20-40 mm-rel. Az eredmények azt jelzik, hogy szeptemberben jelentősen, 38%-kal, októberben 27%-kal nőtt a csapadékösszeg. Egyedül szeptember végén és október első harmadában nem változott az átlagos csapadékosság az 1970-80-as évekhez viszonyítva. Ezzel szemben novemberben gyenge csökkenést tapasztalhattunk, amellyel a szeptember vált a legcsapadékosabb őszi hónapunkká, és a korábbi októberi minimum, a novemberi őszi maximum megszűnt.
Az őszi száraz napok száma a tavaszi és nyári növekedéssel ellentétben az országban egyértelműen csökkent az elmúlt 50 év alatt, ezzel párhuzamosan mindhárom őszi csapadékkategória nőtt. A nagycsapadékok az Alföld keleti és déli területein, míg az extrém csapadékok inkább délnyugaton nőttek jelentősebben.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan oldható meg az önálló csapadékvíz-gazdálkodás?
A kérdés egyre fontosabb, hiszen az elkövetkező években egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre.
Ezzel megegyezően az országos átlagok a nagycsapadékok és az extrém csapadékok kivételével nem mutattak szignifikánsan növekvő trendet 1971 és 2020 között. Ahhoz, hogy ezen megfigyelt trendekről eldöntsük, hogy az emberi tevékenység vajon hozzájárult-e a bekövetkezésükhöz, tíz-tíz különböző globális klímamodell historikus és természetes kényszereket tekintő szimulációit használtak fel a kutatók.
(forrás: masfelfok.hu)
