A mindennapi biciklizés segít megőrizni a testi és a mentális egészséget, és pozitív anyagi vonzata is van. Koppenhága a kerékpárosok fővárosa. Lessük el, hogyan is csinálják a dánok, és pattanjunk nyeregbe télen is!

A koronavírus-járvány nagy lendületet adott a kerékpározásnak, sokan a tömegközlekedés biztonságos alternatívájaként ültek biciklire. Most, a benzinárak emelkedésével az autós ingázóknak is érdemes megfontolni a váltást emberi erő hajtotta járműre. A kerékpározás nem függ a nemzetközi piactól, sem a helyijárat-menetrendtől, szabadságot és függetlenséget ad. És ha még mindez nem lenne elég, kutatások bizonyítják, hogy lelki-testi egészségünkre is pozitívan hat!

Véd az elhízás és a rák ellen

A kerékpározás nem pusztán közlekedési forma. A bringázással a rendszeres testmozgásról is gondoskodhatunk, ha napi ingázásaink során előnyben részesítjük a kerékpárunkat. Könnyen belátható, hogy egészségünkre gyakorolt hatása jobb, mint amikor az autóban görnyedve stresszelünk a reggeli dugóban.

De hogy milyen szignifikáns is a különbség, azt a Glasgow-i Egyetem vizsgálatai számszerűsítették. Egy 260 000 fő részvételével zajló, 5 éves kutatás eredményei szerint a kerékpárral munkába járók esetében a rák kialakulásának valószínűsége 45%-kal, a szívbetegségek kockázata 46%-kal kisebb a passzív ingázókhoz képest. Dán kutatók is hasonló megállapításokra jutottak: a kerékpározás kedvező élettani hatásainak modellezésére több mint 50 000 dánt követtek nyomon 20 éven keresztül. A kutatás résztvevői 50 és 65 év közöttiek voltak. Azok körében, akik a vizsgálat első 5 évében rákaptak a biciklizésre, 26%-kal kisebb eséllyel alakultak ki szívbetegségek. Sosem késő hát váltani!

A bringázás természetes kedélyjavító

Mint a testmozgások általában, a kerékpározás is segítségünkre lehet a jó közérzet megteremtésében. A montreali McGill Egyetem tudósai megvizsgálták, hogy napi ingázásaink során melyik közlekedési mód befolyásolja legpozitívabban a hangulatunkat. Az eredmény nem meglepő: a busszal utazók bizonyultak a legfrusztráltabbnak, míg a gyalogosan vagy a kerékpárral közlekedők érkeztek a legvidámabban a munkahelyükre. Egy másik vizsgálatban 18 ezer britet követtek nyomon 18 éven keresztül, és arra a megállapításra jutottak, hogy akik a kocsikázásról kerékpározásra vagy gyalogos közlekedésre váltottak, határozott javulást tapasztaltak a hangulatukban, még akkor is, ha az út így tovább tartott.

Dánia, a boldogság országa

… és a kerékpárosoké! Az első állítást az ENSZ által közzétett Világboldogsági jelentés jegyzi, amellyel több mint 150 ország polgárainak elégedettségét mérik. A listát 10 éve teszik közzé, és a legboldogabb országok rangsorában Dánia rendre az első vagy a második helyen végez.   

És a dánok nemcsak a legboldogabb nemzet, hanem két keréken is a legaktívabbak között vannak! 10 dánból 9-nek van biciklije, és a fővárosban, Koppenhágában 5-ször annyi a kerékpár, mint a gépkocsi. A dánok fele reggel bringával indul munkába, és ez alól az üzletemberek vagy a parlamenti képviselők sem kivételek. A társadalmi kultúra része a biciklizés; a reggeli csúcsforgalomban öltönyben vagy épp tűsarkúban tekerők özönlik el az utakat, mert két keréken közlekedni kényelmes, praktikus. A dánok ezt tudják, és élnek is vele.

A bringázás boldoggá tesz?

Elragadtatnánk magunkat, ha levonnánk az egyszerű következtetést: a dánok boldogságának oka bizonyára a bringázás. Ez valójában csak az egyik összetevő. Sokan próbálták már megfejteni Skandinávia lakóinak titkát, honnan ez a pozitív életszemlélet. Ehhez autentikus forrás Meik Wiking Lykke – a boldogság nyomában című, méltán népszerű könyve. A szerző a Koppenhágában működő Boldogságkutató Intézet igazgatója, és saját praxisának tapasztalatai alapján igyekszik modellezni a dánok – és más nemzetek – boldogságának okait. Az olyan egyszerű közérzetjavító dolgok mellett, mint egy gyertyafényes vacsora szeretteink körében vagy a természetben eltöltött idő, az elégedettségünket befolyásoló dimenziókat is nagyító alá teszi (pl. a pénzt, az egészséget, a szabadságot, az összetartozást). Nem mellesleg, a kerékpározásnak külön fejezetet szentel!

Két keréken a jövőért!

A bringázással nemcsak a bringás nyer, hanem a környezete is. A kerékpározás lég- és zajszennyezésmentes megoldást kínál a forgalmi dugókra, és hozzájárul a pozitív mikroklíma megteremtéséhez. A világ legélhetőbb városa címért versengő települések zöme egyben kerékpárbarát város. Ilyen Berlin, Bécs vagy Stockholm is.

Tudtad, hogy a városi zajszennyezésért 90%-ban a forgalom a felelős? Ha csökken a zajszennyezés, szignifikánsan nő az ingatlanok értéke.

Amennyiben a biciklizésre nem pusztán szabadidős elfoglaltságként tekintünk, hanem praktikus, tömegek számára elérhető, zéró kibocsátású közlekedési módként, érdemes hosszú távon beruházni a bringázás ösztönzésébe. Minden szinten megtérül! Koppenhága önkormányzata a kerékpáros és az autós közlekedés anyagi vonzatát (baleseteket, forgalmi torlódásokat, az infrastruktúra elhasználódását) összehasonlítva arra a megállapításra jutott, hogy a biciklisták minden megtett kilométerrel 0,45 koronát (kb. 20 forintot) takarítanak meg a városnak a gépkocsivezetőkhöz képest.

A bringázás előnyeit felismerve az ország igen sokat tett azért, hogy mind többen rákapjanak a rendszeres kerékpárhasználatra. A bicikliutak mentén figyelmességekkel segítik a bicikliseket, például az útkereszteződéseknél lábtámaszok várják a zöldre várakozókat, a kukákat pedig ferde szögben szerelik fel. Ezenkívül a havat elsőként takarítják le a bicikliutakról.

Tény, hogy nem mindenhol találkozunk ilyen optimális feltételekkel a biciklizéshez. A nagy távolságok, a biztonságosan használható utak hiánya vagy épp az időjárás is kedvünket szegheti. De néha megéri kilépni a komfortzónánkból a tapasztalatokért cserébe, hogy aztán értékes, új szokással gazdagodhassunk. Erre példaként személyes esettanulmánnyal zárom írásom.

A családban egy autón kell osztoznunk, és miután az én munkámhoz nélkülözhetetlen, párom kerékpározni kezdett. Drótszamárral jár a munkahelyére, majd utána edzést tartani. Időben kb. ugyanott van, mintha autózna; a dugókat kikerülve a város szebb pontjain halad át. Utazás közben kalóriát is éget (30 perc bicajozással nagyjából 290-et), így a tartalmas vacsorák sem hagynak nyomot. Miután beköszöntött a tél, és az autó is felszabadult, a biciklizés öröméről továbbra sem mondott le. Hidegebb évszakban is lehet tekerni: aláöltözet, kerékpárosmaszk, sapka, kesztyű, lámpa kell hozzá. Az autó most pihen, nem kopnak az alkatrészei, és az üzemanyag sem fogy. Havonta kb. 200 km-t tesz meg két keréken, ami 7,5 l-es városi fogyasztással számolva 15 liter üzemanyagot jelent (majdnem 10.000 forint értékben). A kerékpár nagyobb csomag vagy kisebb gyermek szállítására egyaránt alkalmasnak bizonyult.

Kapcsolódó bejegyzések

Nyáron kezdtem, de télen is rajta maradtam

Decemberben 60%-al többen bringáztak Budapesten az előző évhez képest. Itt van pár tipp a téli bringázáshoz!