A nagy, sárga színű gyümölcsöt aranyalma, birsalma és birskörte néven is megtalálhatod. Habár kifejezetten sokoldalú finomság, mégsem élvez osztatlan sikert. Ha azonban megismered, könnyen lehet, hogy Te is beleszeretsz, és többet használod majd a konyhádban. Mi mindenre jó a birs, és miért érdemes használni?
A birs magányos farkas: habár a rózsafélék családjába tartozik, a Cydonia nemzetségének egyetlen növényfaja, illatos, izgalmas gyümölcséért termesztik. Az októberben érő gyümölcsnek szép, aranysárga színe mellett különleges illata is van, ráadásul fája is igencsak dekoratív. Ma már egyre kevesebben voksolnak erre a már-már nosztalgikus érzést keltő termésre, holott már az ókorban is rajongtak érte.
A Kaukázusban őshonos faj az ókorban indult hódító útjára: a birsalmát a Heszperida aranyalmáival azonosította az ókorban Theophrasztosz görög botanikus. Aphrodité híres aranyalmája is egy birs lehetett, így voltaképp a szerelem és a termékenység motívuma is volt.
Kapcsolódó bejegyzések
A régi gyümölcsfák őrzője
A Zselicben él egy fiatalember, aki gyönyörű birtokán több száz régi gyümölcsfafajtát őriz.
Birs a kertben
A birsről az a hír járja, hogy igénytelen növény, ez azonban nem teljesen igaz. A meszes talaj kifejezetten ellensége, inkább a humuszban gazdag talajban érzi jól magát, bő termésre csak így számíthatsz tőle. A hőségben fontos, hogy bőségesen vízhez jusson, ha mégsem, a gyümölcsök kövecsesek lesznek. A túl sok nitrogénre érzékeny, a tápanyagot azonban határozottan „kívánja”, ezért érdemes tápanyagdús talajba ültetni.
Kép: canva
A bőséges termés érdekében érdemes 2–3 fajtát ültetni, ugyanis a birs nem öntermékeny. Csak a Cydora Robusta és a Rea’s Mammoth fajtára érvényes az öntermékenyülés. A gyümölcs szeptember közepétől október végéig szüretelhető, ennek pontosabb ideje természetesen attól függ, milyen fajtát ültettél. Maga a gyümölcs érzékeny, az ütődés hamar látszik rajta, és miután leszedted, érdemes hamar feldolgozni, mert hajlamos foltosodni.
Most akkor birs, birsalma vagy birskörte?
Birs, birsalma, birskörte: nem egyszerű eligazodni az aranyalma világában. Alapvetően a birs fajtái 3 nagyobb csoportra oszthatók:
- Cydonia oblinga var. maliformis: „birsalma”.
- Cydonia oblonga var. pyriformis: „birskörte”.
- Cydonia oblonga var. lusitanica: körte alakú, bordázott.
Az alak meghatározó a beazonosításkor, ugyanis az alma alakúak a birsalma, a körte alakúak a birskörte táborát erősítik. Azonban nem csak az alak lehet árulkodó:
- vannak dudoros, hullámos felületű birsek, és vannak egyenletes felületűek,
- vannak aszimmetrikus gyümölcsűek,
- sok fajta esetében bordázottak is lehetnek a termések.
Kép: canva
Emellett az is árulkodó jel, hogy a birskörte illatosabb, lédúsabb, a gyümölcs maga puhább, míg a birsalmában több a kősejt, és keményebb is. A felület szőrössége is segíthet a beazonosításban, és a feldolgozás mikéntjét is meghatározhatja. A túlzottan szőrös héjú gyümölcsöt ugyanis célszerű megpucolni.
A természet azonban sokszor megtréfálhatja a gyanútlan termesztőt: elképzelhető, hogy két egymást követő évben teljesen másképp néznek ki a termések. Míg a gyümölcs egyik évben inkább almára hajaz, másik évben már inkább körtére hasonlít.
Birsalmasajt és egyéb finomságok
De miért is termessz birsalmát vagy birskörtét? Természetesen a sok finom és különleges csemegéért, amely a termésekből készíthető. A birsalmasajt a legnépszerűbb finomság, de a birsalmalekvár, a birsalmaszörp vagy a birsalmabefőtt (kompót) is igen közkedvelt. Ráadásul birsalmaleves is készíthető belőle, amely szintén izgalmas ízvilágú. De mi is az a birsalmasajt?
Kapcsolódó bejegyzések
Gyümölcsszezon – Befőzés természetesen
Lehetőleg naponta fogyasszunk gyümölcsöt, de gondoljunk a tartósítószer-mentes elrakásukra is!
Ez voltaképp egy zselé, amely kicsit fanyar, kicsit édes, sok helyen dióval teszik még izgalmasabbá. A története azonban jóval több ennél, a világ országaiban ugyanis más és más úton készítik el ezt a különleges édességet.
Maga az étel hagyományosan mediterrán gyökerekkel rendelkezik: a római konyhából indult, elsőként lekvár formában, majd a gyümölcs pektintartalmának köszönhetően más irányt vett a birsalmasajt története. Készítik a spanyolok, a portugálok, a brazilok, a franciák, de Dél-Amerikában is gyakori csemege, ahogy Törökországban vagy Horvátországban is. Mi, magyarok is igencsak kedveljük ezt a voltaképp szilárdra főzött lekvárt. De ahány ház, annyi szokás: míg szüleim például nagy formákba töltötték, és vastagra, szeletelhetőre készítették, addig anyósom például inkább vékony, csíkozható formában készíti, már-már gumicukorszerű halmazállapotúra. Mindkettő nagyon finom, de teljesen más élményt ad.
Kép: canva
Birsalmasajtrecept (Membrillo)
Nézzük meg a spanyol verziót, amely membrillo néven fut, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
- 4 kiló birsalma megmosva, meghámozva, kimagozva, durvára vágva,
- 1 vaníliarúd,
- 2 csík biocitromhéj (csak a sárga héja, fehér mag nélkül),
- 3 evőkanál citromlé,
- 800 gramm kristálycukor, a pontos mennyiséget a főzés során határozzuk meg.
Így készítsd el!
A birsalmát vízben megfőzzük a vaníliarúddal és a citromhéjjal: tegyük a birsalmadarabokat egy nagy lábosba (6–8 liter), és öntsük fel vízzel! Adjuk hozzá a vaníliarudat és a citromhéjat, és forraljuk fel! Fedjük le, és hagyjuk addig főni, amíg a birsdarabok puhák nem lesznek (ez 30–40 percet vesz igénybe).
Készítsük el a birsalmapürét! A birsalmadarabokról leszűrjük a vizet, a vaníliarudat kidobjuk, de a citromhéjat a birsalmával együtt megtartjuk. A birsalmadarabokat aprítógépben, turmixgépben vagy élelmiszer-darálóban pürésítjük. Mérjük meg a pürét! Bármilyen mennyiségű birsalmapüréd van, ugyanannyi cukorra lesz szükséged. Tehát ha van 800 grammnyi püréd, akkor 800 gramm cukorra lesz szükséged.
A pürét felmelegítjük, hogy a cukor feloldódjon, hozzáadjuk a citromlevet. Tegyük vissza a birsalmapürét a nagy edénybe, melegítsük közepesen alacsony lángon, majd adjuk hozzá a cukrot! Fakanállal addig keverjük, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik, végül adjuk hozzá a citromlevet!
Kép: canva
Alacsony lángon főzzük sűrűre és sötét rózsaszínre! Alkalmanként megkeverve főzzük tovább 1–1,5 órán keresztül, amíg a birsalma nagyon sűrű és mély narancssárgás rózsaszínű nem lesz!
Melegítsük elő a sütőt alacsony hőmérsékleten (50 °C). Egy 8×8-as tepsit béleljünk ki sütőpapírral (ne használjunk viaszpapírt, mert elolvad)! A sütőpapírt vékonyan kenjük ki vajjal! A megfőtt birsalmapépet öntsük sütőpapírral bélelt tepsibe! Simítsuk el a paszta tetejét, hogy egyenletes legyen!
A birs emellett remekül illik az ősz ízeihez, erősebb ízű húsok mellé, mártásokba vagy pitébe: érdemes túllépni azon, hogy tipikus befőzőgyümölcs, és más formákban, ízekben is kísérletezni vele. Jól illenek hozzá a fűszerek, és kifejezetten jól mutathat egy ünnepi asztalon tálalt fogás részeként.
Birses zellerleves
Hozzávalók:
- 1 nagy zeller,
- 1 birs,
- 2 db salotta,
- 2 gerezd fokhagyma,
- olívaolaj,
- 1 liter alaplé,
- 1 teáskanál őrölt kömény,
- 1 csipet őrölt fahéj,
- 1 teáskanál cukor,
- a tetejére egy kis dió, krémsajt és friss kapor.
Kép: canva
Így készítsd el!
A zellert, a birsalmát, a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és apróra vágjuk. Egy nagy serpenyőbe öntsünk bő olajat, és tegyük alacsony lángra, majd adjuk hozzá az apróra vágott zöldséget és az összes többi hozzávalót, öntsük fel alaplével!
Lassan főzzük 20–25 percig vagy amíg a zöldségek el nem kezdenek puhulni, időnként megkeverve, hogy semmi ne ragadjon le az aljára! Botmixerrel turmixoljuk a kívánt állagúra! A diót vágjuk durvára, és kevés vajban pirítsuk meg! A leves tetejére öntsünk egy adag sajtkrémet, egy kevés kaprot és egy marék apróra vágott pirított diót!
Milyen hatása van a birsalmának szervezetünkre?
A pektintartalma csak egy dolog; a birsalma igen sokoldalú, és számos egészségügyi előnye van. Sokat segít a megítélésében, ha megismered ezeket az előnyöket:
Kép: canva
- Antioxidáns-tartalma magas: A gyümölcs nemcsak C-vitaminban gazdag, hanem számos más antioxidáns tulajdonsága is van, jó forrása a koffeoil-kinsavnak és a rutinnak.
- Segíti az emésztést: A hagyományos orvoslásban a birsalma magvait gyakran használták emésztési rendellenességek, például székrekedés és hasmenés kezelésére. Az újabb kutatások megerősítették a gyümölcs és a magvak gyógyászati tulajdonságait, és bebizonyították, hogy a birsalma segíthet a székrekedés enyhítésében és a széklet rendszerességének fenntartásában.
- Baktériumölő hatású: Számos kutatás kimutatta, hogy a gyümölcs segíthet megakadályozni a káros baktériumok növekedését a szervezetben. Például egy in vitro vizsgálat kimutatta, hogy a birslé gátolta a Helicobacter pylori baktériumtörzs növekedését, amely sebek és fekélyek kialakulását okozhatja a gyomor nyálkahártyáján.
- Jót tesz a szívnek: Egyes kutatások azt találták, hogy a birs segíthet a szív egészségének javításában. Egy kutatás például azt találta, hogy a cukorbeteg patkányok részére beadott gyümölcskivonatok csökkentették az összkoleszterin, a rossz LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét, amelyek mindegyike a szívbetegség fő kockázati tényezője.
- Támogatja a sebgyógyulást: Régen a birsmagokat és -leveleket a sebek gyógyulásának és a szövetek helyreállításának elősegítésére használták. A közelmúltban számos kutatás megerősítette, hogy ez a gyümölcs erős gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a magvak képesek sebgyógyító szerként hatni úgy, hogy serkentik az új szövetek növekedését a sérülés után. Egy másik állatkísérlet is azt találta, hogy a magkivonatkenőcs helyi alkalmazása hatékonyan gyógyítja a másodfokú égési sebeket egereken.
A birsalma tehát igazán különleges gyümölcs, holott a marketingje nem túl jó. A sok-sok receptet és feldolgozási lehetőséget megismerve azonban hamar rájössz majd, hogy érdemes egy esélyt adni ennek a kicsit rendhagyó, ám annál egészségesebb gyümölcsnek.
Kiemelt kép: canva
