Körte – A zamatos immunerősítő
Körte – A zamatos immunerősítő

Körtekörkép, avagy ókori emlékek, kerti praktikák, népszerű fajták, egészségünkre gyakorolt jótékony hatások, ínyenc konyhai menüsor, egy faiskola alapítójának tapasztalatai és más érdekességek nyomában.

Az ókor gyümölcse

Az emberiség legalább 3000 éve ismeri és termeszti a körtét, erre bizonyíték, hogy a gyümölcs már az ókori sumerok agyagtábláin is szerepelt. A görög költő, Homérosz az Odüsszeia című eposzában is említést tett róla, az istenek ajándékának nevezte. Ma világszerte több mint háromezer körtefaj létezik. Termelésében Kína áll az élen, ahol a körte a halhatatlanság szimbóluma. Európában Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország tartozik a körtetermelő nagyhatalmak közé. Magyarországon az első írásos emlék, amelyben a gyümölcs kurtuel fa kifejezésként szerepel, a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből. Itthon évente átlagosan 33 000 tonnát termelünk, de a bőséges években a termés mennyisége elérheti a 40 000 tonnát is. A körtetermesztéshez hazánkban a Nyugat-Dunántúl és a Bodrog völgye biztosítja a legmegfelelőbb környezeti feltételeket.

körte
A körtét 3000 éve ismeri az emberiség.

Körte a kertünkben

A körte az igényesebb gyümölcsök közé tartozik. Sok csapadékot és alapvetően meleg hőmérsékleti viszonyokat, emellett párás levegőt és tápanyagban gazdag, enyhén savas talajt igényel. Nehezen tűri a szárazságot, ezért ha homokos talajba ültetjük, azt bőségesen dúsítani kell humuszformáló és nedvességtartó anyagokkal. A körtefa számára az agyagos talaj a legmegfelelőbb élettér. Egy átlagos körtefa 10–17 méter magasra is megnőhet, ezért egy kisebb kertben a bokor típusú vagy a piramis alakú fa előnyösebb választás.  

A körtefát a levelek lehullása és március között szükséges elültetni. Ezután a talaj nedvességének megőrzése érdekében ajánlott 5 centis talajtakarót elhelyezni. Erre a kerti komposzt, a trágya vagy a tőzeg is alkalmas.  

A körtét kevesebbszer kell permetezni, mint a barackot, a szilvát vagy az almát. Ha önmeddő (önmagát beporozni képtelen) fajtát telepítünk, gondoskodjunk arról, hogy a pollenadó a fánkkal egy időben virágozzon. A körtét be kell takarítani, mielőtt teljesen megérne. Ha viszont túl korán szedjük le a termést, a gyümölcs még nem elég nagy, kevésbé édes, esetleg íztelen. Ha túléretten szedjük le, a körte kövecses szerkezetűvé válhat.

körte
A körtefa sok csapadékot, párás levegőt és tápanyagban gazdag, enyhén savas talajt igényel.

Védjük meg a körtefánkat!

Ami a kártevőket illeti, az egyik leggyakoribb „támadó” a levélbolha. Váladéka a leveleket és a termést is befedi, ezáltal fekete korompenész képződik. Ennek hatására a levelek elsorvadhatnak. A károsodást megakadályozhatjuk a körtefa növekedésének korlátozásával úgy, hogy mérsékelten öntözzük, illetve trágyázzuk. A virágzást megelőző kétszeri olajos permetezéssel is késleltethetjük a kártevők tojásrakási ciklusát. A tűzelhalás is igen gyakori körtebetegség. A károsított szövetek először vizenyőssé válnak, majd gyorsan elszáradnak, végül pedig megfeketednek. A megfertőződést követően a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol, ezért a fa egészségének érdekében a beteg hajtásrész alatt 20 centiméterrel vissza kell vágni a hajtásokat.

A körtelevélbolha a körtefa egyik legveszedelmesebb kártevője.

A legnépszerűbb körtefajták: Bosc, Vilmos és Nasi

Bosc kobak körte

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termesztett körtefajta. Tartós tárolásra szeptember közepén szedhető, ekkor éri el a fajtára jellemző minőségi jegyeket. A gyümölcs méretét tekintve, a maga 180–280 grammjával igen nagynak számít. Felülete rozsdamázzal fedett, héja közepes vastagságú. Húsa sárgásfehér, olvadó. Közepesen későn fordul termőre, ezt követően viszont rendszeresen és bőven terem. Kevésbé érzékeny, jól bírja a szállítást, ezért a kereskedők körében is igen népszerű.

Vilmos körte

A világon a legelterjedtebb, hazánkban a Bosc kobak után a legkeresettebb körtefajta. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető. Tárolási módtól függően akár három hónapig is eltartható. Gyümölcse elérheti a 160–220 grammot is. Éretten szép sárga, a gyümölcs héja a napos oldalon enyhén pirosas színezetet nyer. Húsa fehér, olvadó, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Korán termőre fordul, ezért évente terem. A Vilmos körtéből készült pálinka zamata és ízvilága miatt az egyik legnépszerűbb gyümölcspárlat hazánkban.

Hardenpont téli vajkörte

Hardenpont apát nemesítése, a Hardenpont téli vajkörte az egész világon ismert körtefajta. A Magyarországon is kedvelt nagy méretű körtét októberben lehet szüretelni, és decemberig szükséges megfelelő körülmények között tárolni ahhoz, hogy húsa megpuhulva fogyaszthatóvá váljon.

Japán körte – Nasi

A Nasi névre hallgató, Japánban termesztett körtét számos néven ismeri a világ. Többek között vízi körte, ázsiai körte, almakörte, körtealma névre hallgat. Tulajdonságát tekintve alakja, színe, beltartalmi értéke és érési típusa is eltér európai társaiétól. Gyümölcse fán beérő, húsa fehér vagy sárgásfehér, illatos és lédús. A japán körték szilárdak, mégis ropogósak és lédúsak, víztartalmuk 85–86%. Cellulóz-, hemicellulóz- és pektintartalma igen magas, ezért fogyasztása táplálkozásbiológiai szempontból is előnyös. Magyarországon jó termőhelyen, intenzív körülmények között a gyümölcsök tömege elérheti a 150–250 grammot is.

Süsü kedvence

Vackoron ma a vadkörtét értjük. Régen a termesztett körték egy típusát, elsősorban a kis méretű gyümölcsöket nevezték így. A vadkörtét a természetben, az erdőkben, erdőszéleken maguktól termő, nem csak apró, de kövecses, azaz kemény, daraszerű, nehezen rágható húsú, frissen való fogyasztásra nem igazán alkalmas fajtaként ismerték. Süsü szerette…

A Vilmos hazánk második legnépszerűbb körtefajtája.

Családi Faiskola Szentkirályon

A Farkas Családi Faiskola 34 éve foglalkozik gyümölcsfák, köztük körtefák termesztésével. A Bács-Kiskun megyében található, Szentkirályon működő faiskola egyik alapítója, Farkas Mihály a következő tapasztalatokat osztotta meg velünk: „A körte erősen éghajlatfüggő gyümölcs, ezért a mi vidékünk a légszárazság miatt nem teszi lehetővé, hogy nagyobb mennyiségben neveljünk körtefákat. Faiskolánkban körteoltványt termelünk, elsősorban házi kertek és áruházláncok vásárlóinak részére. A nagyüzemi telepítés inkább Zala megyében és a Dunántúlon jellemző, ahol esősebb és párásabb a klíma. Gyulán és Békéscsabán pedig pálinka előállításához termesztik a Vilmos körtét. A faiskolánkban is a Vilmos a legnépszerűbb, emellett a Clapp kedveltje után is sokan érdeklődnek.”

A családi faiskola Szombathelytől egészen Sátoraljaújhelyig szállít a gyümölcsfáiból. A légköri aszály, a jelenlegi üzemanyag-, illetve vegyszerárak emelkedése megnehezíti a fennmaradást, de az alapító optimistán tekint a jövőbe, s továbbra is természetközeli életmóddal szeretné biztosítani megélhetésének forrását.

Egészségünkre!

A körte igazi immunerősítő gyümölcs, a téli időszak előtt rendszeres fogyasztása nagyban hozzájárulhat szervezetünk raktárainak feltöltéséhez.

  • Kevés kalóriát tartalmaz (kb. 55 kcal/100 g), ezért étkezés előtt fogyasztva jótékonyan hat a szervezetünkre.
  • Számos vitamint tartalmaz: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamint.
  • C-vitamin-tartalma jelentős, ezért egy átlagos méretű körte elfogyasztása már fedezi a napi C-vitamin-szükségletünket.
  • Nyersen fogyasztva kálium- és rézforrás.
  • Élelmi rostokban és antioxidánsokban is igen gazdag.
  • Csökkenti a cukorbetegség és a szívroham esélyét. Magas pektintartalma pedig gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását.
  • Kedvezően befolyásolja a bélműködést, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Továbbá elmulasztja az égő érzést a gyomorban, ezért fogyasztása a túlzott gyomorsavtermeléssel küzdőknek is ajánlott.
A gyömbéres-körtés pite gyorsan elkészíthető, egészséges őszi desszert.

Egy igazi vendégváró

A kedvelt őszi gyümölcsből akár egy egész menüsort is összeállíthatunk a konyhában. Előétel gyanánt a kéksajttal sült körte nagyszerű vendégváró finomság lehet. A fahéjas körteleves hűvös időben, melegen kínálva szintén ínyencségnek számít. Főételként remek választás a sós fogások mellé is. A mézes-mustáros csirkecomb hagymával és körtével összesütve kiváló párosítás. Ugyanakkor friss és ropogós saláták alapanyagaként is megállja a helyét. A teljes étlapról nem maradhatnak le a desszertek sem. A gyömbéres-körtés pite, a körtés morzsasüti, a körtés galette vagy a körtés gyümölcsrizs ízletes és egészséges finomság. A téli hónapokra lekvár és dzsem is készülhet belőle. Utóbbi citrommal, gyömbérrel és cukorral összefőzve igazi édes élvezet lehet a hideg estéken.

További körtés receptünk alábbi cikkünkben olvasható:

Tudtad?

  • Az ókori görögök a hányinger enyhítésére és kezelésére használták.
  • Az 1700-as években a vajgyümölcs becenevet adták a körtének bársonyos és lédús állaga miatt.
  • Európában a dohány elterjedése előtt a körtefa levelét használták hasonló élvezeti cikként.
  • A világ legdrágább körtéje Buddha alakú, mai árfolyamon majdnem háromezer forintba kerül.
  • A körte olvadós állaga hasonlít a vajéhoz, ezért több fajtára a francia „beurre” kifejezést használják.
  • A vérkörte, vagyis a vérbelű körte kevésbé ismert, kis termésű, nyáron érő, elég kövecses körtefajta. Pálinka, ecet és kompót is készülhet belőle.
  • A körtefa faanyagát húsok füstölésére is használják, de készülnek belőle bútorok és konyhai kiegészítők is.
  • A zöld és még éretlen körték tárolására a 10 °C alatti hőmérséklet az optimális, így csemegénk hónapokig is elállhat a hűvös kamra polcain.
A vérkörtéből ecet, pálinka és kompót is készülhet.
search icon