Nyár végi csemegék erdőn és mezőn
Nyár végi csemegék erdőn és mezőn

Sokszor írtunk már arról, hogy milyen lehetőségeink vannak saját zöldség és gyümölcs termesztésére, legyen szó akár a kertünkről, akár ennek hiányában a lakásunkról. Arról azonban ritkán ejtünk szót, hogy vadon termő ehető növényekből hogyan juthatunk szinte ingyen egészséges és finom terményekhez.

Ingyen zöldség–gyümölcs

„Semmi sincs ingyen!” – szokták mondani. A vadon szedhető zöldségekért, gyümölcsökért, fűszer- és gyógynövényekért azonban hagyományos értelemben tényleg nem fizetünk. A képzeletbeli árcédulájukon nem forintban kifejezett összeget találunk, hanem annak az időnek a mennyiségét, amit rá kell szánnunk arra, hogy megismerjük, hol találhatók az egyes növények, mikor érdemes szedni őket, és egyáltalán: mi ehető, és mi nem.

Ez olyan befektetés, amely hamar megtérül, főleg akkor, ha a boltok és a piacok árait is figyelembe vesszük. Ráadásul nagyon más az ízük azoknak az ételeknek, amelyek saját magunk által termelt vagy gyűjtött alapanyagokból készülnek, és más érzésünk is van velük kapcsolatban.

A vadon gyűjtés etikája és szabályai

Ha gyűjteni indulunk, akkor van néhány olyan szabály, melyet mindenképp be kell tartanunk. Az első és legfontosabb az, hogy

csak olyan növényt gyűjtsünk, melyet magabiztosan fel tudunk ismerni, tudjuk róla, hogy ehető és veszélytelen!

Gondolva más gyűjtőkre és főként a természetre, igen lényeges, hogy a gyűjtés során csak annyi termést hozzunk el, amennyivel még nem ártunk az adott növénynek és az élőhelynek, illetve amennyit biztosan fel is használunk. A törvény rendelkezése ezt még annyival egészíti ki, hogy bármilyen gyűjthető növényből vagy gombából a természetből naponta maximum 2 kg hozható el fejenként. Fontos arra is figyelnünk, hogy olyan fajokat válasszunk, amelyek az adott területen gyakoriak, tehát semmiképp se olyanokat, melyek a környéken ritkának számítanak.

Az sem mindegy, hogyan gyűjtünk. Próbáljuk minél jobban kímélni a növényeket! Tépés helyett használjunk ollót, és mindenképpen kerüljük el, hogy gyökerestül szakítsuk ki a növényeket. Ha fákról, bokrokról gyűjtünk termést vagy leveleket, ne törjük le velük együtt az ágakat!

Hol és mit gyűjthetünk?

A törvény szerint engedély nélkül csak az állami tulajdonú, nem védett erdőkben gyűjthetünk. Amennyiben védett területről, illetve magánerdőről vagy -rétről van szó, meg kell szereznünk a megfelelő engedélyeket. Az is nagyon fontos, hogy védett növényeket sehonnan sem szabad hazavinnünk.

Csak tiszta helyen gyűjtsünk, hiszen ezzel a saját egészségünket védjük. Kerüljük a forgalmas utakat, figyeljünk arra is, hogy a permetszerekkel kezelt mezőgazdasági területektől távol legyünk!

Mit gyűjtsünk a nyár végén?

A nyár bővelkedik gyűjthető vadnövényekben, az ősz közeledtével azonban némileg átalakul a kínálat. Érdemes kihasználni a természet nyújtotta csodás változatosságot, már csak azért is, mert a gyűjtés közben megfigyelhetjük, hogyan kezd változni az évszak, hogyan készül fel az élővilág a közelgő őszre, majd a télre.

Erdei szeder

A szeder méltán sokak kedvence. Az ízén túl mellette szól kiemelkedően magas antioxidáns- és vitamintartalma, ráadásul vad változata viszonylag gyakorinak mondható a hazai erdőkben. Íze általában sokkal karakteresebb, mint a nemesített kerti változaté, igaz, ezért cserébe meg kell küzdenünk a tüskéivel.

A tüske nélküli kerti változatok íze kevésbé karakteres.

Termőidőszaka augusztustól egészen október végéig tarthat, így a nyár végi, őszi túrázások vagy gyűjtőutak alkalmával szinte biztosan bele fogunk futni. Terméséből remek sütemény és lekvár készülhet, ha kitart hazáig a gyűjtött mennyiség. Remek rögtönzött ízesítő, ha dobunk belőle néhány szemet a vizespalackunkba a túra során.

Termése mellett levelét is hasznos gyűjteni. Ezt egészen addig érdemes megtenni, amíg találunk friss, fiatal leveleket. Az egészséges, szennyeződésektől mentes levelekből teát készíthetünk, amely egyebek mellett hatásos lehet az immunrendszer erősítésére, hasmenés és felső légúti betegségek kezelésére. Ha van időnk és türelmünk, akkor érdemes lehet a leveleket fermentálni, mert ezzel erősíthetjük a tea hatóanyagait és aromáját.

Nyár elején, nyár végén: fekete bodza

A nyár elejének egyik nagy slágere a bodzavirág és a belőle készíthető italok és ételek. Abban a szerencsés esetben, ha a bokron maradt virág – mert a gyűjtők figyelembe vették a gyűjtésre vonatkozó szabályt –, akkor az augusztustól beérő bogyókat is fel tudjuk használni. Ezek némileg trükkösebbek, mint a virágok, kezelésük több odafigyelést igényel.

A legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk, az, hogy a bodzanövény minden része mérgező. A bogyókon kívül mindent el kell távolítanunk, de a bogyókat is körültekintően ellenőriznünk kell, mert az éretlen szemek is mérgezőnek számítanak. Figyeljünk arra, hogy csak a teljesen érett szemeket gyűjtsük be!

Érdemes más gyümölcsökkel párosítani a fekete bodza bogyójából készült lekvárokat.

Finom lekvárt és szörpöt készíthetünk belőle, konyhai felhasználásának csak a kreativitás szabhat határt. Azt többfelé megemlítik, hogy érdemes más gyümölcsökkel párosítani, mert jellegzetes ízével önmagában nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyeri.

Vadkörte

Nyár végén már kezd beérni a vadkörte, amelyet sokféleképpen felhasználhatunk. Készülhet belőle akár szörp is, de lekvárhoz is felhasználhatjuk más gyümölcsökkel együtt is. Magas pektintartalma miatt – a vadalmához hasonlóan – kiváló zselésítő. Régen gyakran aszalva tették el télire, vagy pálinkát főztek belőle, de gasztronómiai felhasználása nem merül ki ezekben, mert süteménybe, levesbe vagy akár ecetnek is jó.

A vadkörte leszedve hamar megbarnul, érdemes gyorsan felhasználni.

A legnehezebb az lesz, hogy ráleljünk. Míg egykor termése miatt – amelynek a takarmányozásban is volt szerepe – sokfelé meghagyták és vigyázták, addig manapság – gazdasági haszna nem lévén – legfeljebb nemesített gyümölcsfák oltásához használják alanyait. Ennek megfelelően igencsak visszaszorult, de szerencsére még így is viszonylag sokfelé ráakadhatunk.

+1 – Huitlacoche, az azték kaviár

Ez a fura nevű, nálunk kukoricaüszögként vagy golyvásüszögként ismert gombaféle egy kicsit kilóg a sorból. Mivel azonban nemrég személyesen is találkoztam vele, úgy érzem, mégiscsak ide kívánkozik. Ezt a gombafajtát nálunk és a világ nagy részén kártevőként tartják nyilván, hiszen a termesztett kukorica parazitája, azonban Mexikóban már évezredek óta fogyasztják az indiánok. Senkinek nem ajánlom, hogy a nagyüzemi termesztésű kukoricatáblákban keresse ezt a fura jószágot, viszont ha az otthoni kertben van esetleg kukoricánk, és megtaláljuk rajta ezt a külsőre kicsit visszataszító gombát, akkor semmiképp ne dobjuk el!

Nem túl bizalomgerjesztő, más országokban azonban ínyenc fogásnak számít.

A frissen fehéres, szürkés színű gombát fogyasztás előtt aprítsuk fel, és némi zsiradékon pirítsuk meg hagymával, csilivel és az ízlésünknek megfelelő egyéb fűszerekkel, hogy aztán akár egy pirítóson felszolgálva remek csemegévé váljon! Íze különleges, kissé füstös és édeskés, a kukorica aromáját is magán viseli, és igen intenzív. Mexikóban elsősorban quesadillába töltve fogyasztják, de más ételekben is helyet kaphat. Ha találkozunk vele, próbaképpen érdemes megkóstolni.

A huitlacoche hagyományosan felhasználva: tortillába töltve

Megyünk az ősz felé

A fenti kis válogatás csak ízelítő abból a kavalkádból, mellyel ezekben a hetekben kényeztet minket a természet. Érdemes nyitott szemmel járnunk és felkutatnunk azokat az ehető növényeket, amelyek a környékünkön elérhetőek. A fent leírt elveket követve a természetet sem károsítjuk, és magunkat is megóvhatjuk, miközben értékes bioélelmiszereket csempészhetünk konyhánkba, asztalunkra.

A kökénnyel várnunk kell az igazán hűvös idő beköszöntéig, akkor szedhető, ha megcsípte a dér.

A következő időszak is nagyon izgalmas lesz. Lassan megérkeznek azok a bogyósok, melyek az őszi, hűvösebb idő beköszöntével érnek be. Mehetünk a természetbe galagonyáért, húsos somért, később kökényért és csipkebogyóért is. Ha értünk a gombákhoz, akkor a rét és az erdő terített asztallal fog minket várni, miközben néhány érdekes, kevésbé ismert fűszernövényt is begyűjthetünk.

A cikk írásához az Erdőkóstoló blog több írását is felhasználtam. Aki szeretne az egyes témákban alaposabban elmélyedni, vagy olyan növényt tervez gyűjteni, melyet kevésbé ismer, annak mindenképp érdemes felkeresnie az említett blogot.

search icon