A digitális eszközök társadalmi és egyéni hatásai
A digitális eszközök társadalmi és egyéni hatásai

A digitális eszközök használatának otthoni szabályairól, társadalmi és egyéni hatásairól, valamint a klímára gyakorolt következményeiről beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutatóval Áder János volt államfő a Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat keretében Steigervald Krisztiánnal folytatott beszélgetés második epizódjában a digitális világ klímára gyakorolt hatásait ismertette.

Áder János elmondta, hogy az informatikai szektornak óriási a környezeti lábnyoma: a világ energiafelhasználásának 10 százalékát, szén-dioxid-kibocsátásának 5 százalékát adja a szektor, utóbbi pedig kétszerese a légi ipar kibocsátásának. Megemlítette azt is, hogy egy mobiltelefon gyártásához 13 ezer liter vízre, és mintegy 40 különböző anyagra van szükség.

Arra a kérdésre, hogy a fenntarthatóságra érzékeny fiatal generációk tisztábban vannak-e azzal, mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár egy-egy keresés a népszerű keresővel, Steigervald Krisztián azt válaszolta, hogy ezek az információk részben az üzleti érdekek miatt sem jutnak el hozzájuk, ugyanakkor agyunk nem képes ilyen összetett összefüggésekre. Az emberek sokkal inkább a pozitív, az internet adta előnyökre gondolnak.

Áder János ezzel összefüggésben pozitív példaként hozta fel az alapítvány szervezésében, a fenntarthatósági témahét keretében az iskolák számára indítatott hulladékgyűjtő akciót, amelynek során használt mobiltelefonok leadására volt lehetőség május végéig. A legtöbb pontot gyűjtő diákokat és iskolákat vásárlási utalvánnyal támogatták, illetve alapítványi támogatásban részesítették.

A digitális eszközök agyműködésére gyakorolt hatásával kapcsolatban elhangzott, hogy a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem minőségét, csökkenti a képzelőerőt és az empátiát. A szakértő szerint minden digitális eszközt használó generációt, a kisgyerekektől az idősekig érint ez a kérdés. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a gyakran internetező 70 év felettiek rövid távú memóriája javult, miközben általában 65 év felett már romlani szokott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet– és a mobiltelefon-használat növekedésével drasztikusan csökkent a szemkontaktusok száma a családtagok között, ami pedig az érzelmi intelligencia alapja. Hangsúlyozta, hogy a mostani idősebb generáció az, amely le tudja fordítani a 20. század olyan értékeit, mint a barátság, a szeretet, és a segítőkészség a 21. század nyelvére.

A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:

A társadalmi, és szociális kérdések a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartoztak. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.

(MTI)

Fotó: Canva

search icon