Az Energiastratégia Intézet a hazai hálózatok üzemeltetői szempontjából vizsgálta, hogy milyen nehézségekkel járhat az elektromos járművek használatának esetleges fejlődése.
Az elemzés kiemeli, hogy az elektromobilitás fejlődése miatt hosszú távon várhatóan mindenhol szükség lesz Magyarországon a töltőhálózat-infrastruktúra fejlesztésére. Ennek bővítésekor alapvető kérdés, hogy jelenleg átlagosan mekkora a legnagyobb számban forgalomba állított elektromos gépjárművek egy feltöltéssel megtehető hatótávolsága. A vizsgált típusok esetében a maximális hatótávolság az új (vagyis új akkumulátorral felszerelt), átlagos időjárási körülmények mellett használt autók esetén 135 és 635 kilométer között változik.
Az eltérő időjárási körülmények (illetve a fűtés vagy a hűtés használata), földrajzi adottságok (például a sok emelkedő) és fogyasztói szokások (a nagyobb sebességű autózás) a maximális hatótávot viszont akár közel felével is csökkenthetik. Fontos az is, hogy a hatótávolság az akkumulátor elhasználódásával folyamatosan csökken. A piacon jelenleg kapható legnépszerűbb elektromos gépjárművek maximális hatótávolságát az alábbi táblázat tartalmazza.
Fotó: Energiastratégia Intézet
Az a fenti adatokból is jól látszik, hogy az elektromos járművek átlagos hatótávolsága nem éri el a belső égésű motorral szerelt társaikét. Emiatt ezeket a járműveket az emberek leginkább második autóként és jellemzően rövidebb távolságok megtételére használják. Ennek oka, hogy a hazai töltő-infrastruktúra korábban már bemutatott eloszlása miatt a hosszú távú autózás csak előzetes tervezéssel, az útvonalnak a töltőpontokhoz való igazításával lehetséges, így erre a célra sokan inkább a belső égésű motoros járműveiket használják. Megoldandó kérdés tehát, hogy a töltő-infrastruktúra hazánkban kellően sűrű legyen ahhoz, hogy tulajdonosaik hosszabb távokra is könnyen el tudjanak jutni a járműveikkel, és ezáltal akár első autóként is használják őket.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen megoldandó feladatok várnak Európára az elektromobilitás terén?
2030-ig a személygépkocsiknak 60, míg a nehézgépjárműveknek 100 kilométerenként szükséges gyorstöltőket telepíteni.
Az elemzés kitér arra is, hogy a hosszabb utazásokat tervező elektromos autósok számára fontos, hogy az útjuk során gond nélkül tudjanak tölteni, ezért az autópályák mentén mindenképp érdemes a töltő-infrastruktúrát javítani: egyrészt sűrűbbé kell tenni a töltőhálózatot, másrészt növelni kell a nagy teljesítményű töltőpontok számát, hogy a töltés ne jelentsen számottevő időveszteséget az autóban utazók számára. A turisztikai célú utak esetében az elektromos autók használatára az is ösztönzőleg hathat, ha használóik minél több szálloda és vendégház parkolójában találhatnak olyan töltési lehetőséget, amellyel legfeljebb pár óra alatt meg tudják tölteni járművük akkumulátorát.
Az elektromos autókat jelenleg rövid távra is főleg azok tudják jól kihasználni, akiknek az otthoni töltés lehetősége adott. Éppen ezért az elektromobilitás fejlődését szintén segítené, ha más autótulajdonosok számára is minél több töltési pont lenne elérhető. Nekik megoldást jelenthet, ha a lakóhelyükön (például a lakótelepeken és a lakóparkokban) olyan töltők állnak a rendelkezésükre, amelyekkel egy éjszaka alatt fel tudják tölteni a járművüket, a városközpontokban és a bevásárlóközpontok, áruházak parkolóiban pedig olyan közepes vagy magas teljesítményű töltési lehetőségeket találnak, amelyek használatával néhány óra is elég egy-egy töltéshez.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tart a hazai elektromobilitás?
A hazai tulajdonban lévő elektromos autók száma az elmúlt 4 évben több mint a hatszorosára bővült.
Az autóval munkába járók esetében pedig a munkahelyi töltőpontok fejlesztése hathat ösztönzőleg az elektromos autók használatára. Ezekre a helyekre nem szükséges nagy teljesítményű töltőket telepíteni, mivel ilyenkor általában az sem gond, ha akár több órán keresztül tölt a jármű. A töltők teljesítményének helyes megválasztása a hálózatterhelés szempontjából is rendkívül fontos.
Az otthontöltéssel kapcsolatos nehézségekről, továbbá a villamosenergia-rendszer termelési és fogyasztási ingadozásáról az Energiastratégia Intézet publikációjában olvashatnak.
Fotó és forrás: Energiastratégia Intézet
Kiemelt fotó: Canva