Az Energiastratégia Intézet a nemzetközi és az európai hálózatok üzemeltetői szempontjából vizsgálta, hogy milyen nehézségeket vet fel az elektromos járművek használatának esetleges fejlődése.
Az elektromos autózáshoz szükséges töltőállomások telepítésének az Európai Unió számos országában a villamosenergia-hálózatok állapota és terheltsége szab gátat. A jelenleg hatályos uniós irányelv értelmében a transzeurópai közlekedési hálózat útjain 2030-ig a személygépkocsiknak 60 kilométerenként, a nehézgépjárműveknek pedig 100 kilométerenként szükséges gyorstöltőket telepíteni. A töltési hálózat kivitelezői sokszor nem tudják, hogy az elosztóhálózatirendszer-üzemeltetőknek pontosan mit kellene modernizálniuk és bővíteniük ahhoz, hogy fejleszteni lehessen az elektromobilitást kiszolgáló infrastruktúrát.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi a helyzet az elektromos autók nemzetközi piacán?
Az utakon futó elektromos autók száma fokozatosan növekszik, ez pedig maga után vonja az azt kiszolgáló infrastruktúra szükségszerű fejlődését.
Az elemzés kiemeli, hogy az unión belül az elosztóhálózatok 40%-a több mint negyvenéves, a határkeresztező átviteli kapacitás ellenben 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ebből az előbbi nehezíti, az utóbbi viszont segíti az elektromobilitás fejlődését. A kapacitásproblémák egyébként az unió egész energiaátmenetét is akadályozhatják.
Ágazati becslések szerint az elosztóhálózatok fejlesztéséhez 2030-ig mintegy 375-425 milliárd eurós beruházást kellene végrehajtani. Az Európai Bizottság úgy becsüli, hogy a villamosenergia-hálózatok fejlesztéséhez csak ebben az évtizedben összesen 584 milliárd eurónyi beruházásra lenne szükség.
A decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt az Európai Bizottság 2023 novemberében egy hétpontos cselekvési tervvel állt elő. Ennek célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya. A hálózatoknak ugyanis a jövőben nem csupán az elektromos autók elterjedése miatt szükséges töltőinfrastruktúra-bővítést kell kezelnie, hanem a fűtéshez és a hűtéshez, valamint az ipar villamosításához kapcsolódó növekvő keresletet is.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tart a hazai elektromobilitás?
A hazai tulajdonban lévő elektromos autók száma az elmúlt 4 évben több mint a hatszorosára bővült.
Az elemzés rámutat arra is, hogy az unión belüli hálózatoknak a jövőben minél teljesebb körűen integrálniuk kellene a megújuló forrásokból előállított ingadozó teljesítményű villamos energiát. Emellett az európai villamosenergia-átviteli és -elosztói rendszerek tervezésének és üzemeltetésének összhangban kellene állnia az energiatárolás, a szén-dioxid-infrastruktúra, továbbá az elektromobilitási töltő-infrastruktúra tervezésével és üzemeltetésével is. A fenti okok miatt tehát az európai hálózat rövid időn belül fejlesztésre szorul.
Az elemzés teljes terjedelmében, amely a világszintű problémákat és a töltéshez szükséges energiát is vizsgálja, az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva