Egy új kutatás rávilágít arra, hogy a műanyagszennyezés mértéktelensége még a világ legtávolabbi és leginkább elzárt régióját sem kíméli.
Az Antarktiszon frissen lehullott hóban most először fedeztek fel mikroműanyagokat. A felfedezés komoly aggodalomra ad okot a tanulmány szerint, az ugyanis hatást gyakorolhat az ökoszisztémára, a jég olvadására, áttételesen pedig az emberi egészségre is. A 2019-ben gyűjtött hómintákat elemző kutató azt mondta, megdöbbentő volt, hogy az összes mintában talált mikroműanyagokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Rengeteg mikroműanyag jut a szervezetünkbe étkezéskor
Skót kutatók megállapításai szerint akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhetünk minden egyes főétkezéskor.
A The Cryosphere című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány arról számol be, hogy átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét találtak a felolvasztott hó minden literjében. A szennyezés erősebb volt azokban a mintákban, melyeket az antarktiszi tudományos állomások közvetlen közeléből gyűjtöttek, de nagy a valószínűsége, hogy a részecskék zöme több ezer kilométeres utat tett meg a levegőben, és így került a Déli-sarkra.
Korábban találtak már mikroműanyagokat a Mount Everesten, a tengeri állatokban, sőt az emberi vérben és tüdőben is. A szakemberek szerint teljesen nyilvánvaló, hogy mielőbb kell valamit kezdenünk a jelenséggel, melynek egyelőre még nem pontosan ismertek a hatásai. Azt viszont tudni lehet, hogy a mikroműanyagok még az éghajlati válsághoz is hozzájárulnak, mert bomlásukkor üvegházhatású gázok szabadulnak fel.
Ahogy az Aljazeera cikke írja, az 1950-es évek óta nagyjából 8,3 milliárd tonna műanyagot állított elő az emberiség, melynek több mint 60%-a hulladéklerakókban, szemétégetőkben vagy közvetlenül a környezetben kötött ki. 2019-ben mintegy 460 millió tonna műanyagot használtunk fel, kétszer annyit, mint 20 évvel korábban.
