Egy új politikai megállapodás értelmében szigorodnak az európai uniós levegőminőségi előírások és határértékek, de egyelőre elmaradnak az ideálistól, és az országok haladékot is kérhetnek a bevezetésükre. A távlati cél a 2050-es teljes szennyezőanyag-mentesség.

Fontos előrelépés történt a légszennyezés csökkentése érdekében az EU-ban, miután az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői előzetes megállapodásra jutottak az uniós levegőminőségi előírások szigorításáról. A megállapodást még külön-külön jóvá kell hagynia, és hivatalosan is el kell fogadnia az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mielőtt a tagállamok saját nemzeti jogrendjükbe is átültetik, de mindez már csak formalitásnak tűnik.

Emberéletek, környezeti és gazdasági károk

Az új levegőminőségi szabályok indokoltságát az adja, hogy Európában a környezeti eredetű egészségügyi kockázatok közül a légszennyezés jelenti a legnagyobb kockázatot. Ez azzal együtt is igaz, hogy 1990 óta sokat csökkent, bizonyos esetekben töredékére esett az EU-ban kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége. Bár a levegő Európában jelenleg sokkal kevésbé szennyezett, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt, mégis évente mintegy 300 000 ember hal meg idő előtt légszennyezés miatt a kontinensen.

Kapcsolódó bejegyzések

Se nem fenntartható, se nem tiszta: ilyen a magyar fatüzelés

Magyarországon az EU-s átlaghoz képest még mindig kiemelkedően magas a nem megfelelő fával vagy hulladékkal tüzelők aránya, így a légszennyezés is.

A légszennyezés nemcsak az emberi egészséget veszélyezteti, hanem a környezetre és a gazdaságra is negatív hatást gyakorol. Például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2019-ben számos uniós ország veszítette el búzatermésének több mint 5%-át az ózon miatt, ami összességében mintegy 1 milliárd eurós gazdasági veszteséget eredményezett.

A legkárosabb légszennyező anyag a finomrészecske, vagyis a PM2,5, de a valamivel nagyobb lebegő részecskék (PM10), az ammónia, a metán, az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, illetve a nem metán illékony szerves vegyületek szintén jelentős negatív hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre, illetve a klímára is. A legnagyobb légszennyező forrásnak Európában az energiafogyasztás – a finomrészecskék több mint 50%-a ebből származik – és a mezőgazdaság minősül, de az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a hulladékgazdálkodás részesedése is érdemi.

Szükséges, de nem elégséges a szigorítás

Az Európai Bizottság 2021-ben jelentette be, hogy az EU az európai zöldmegállapodás részeként arra törekszik, hogy 2050-re szennyezőanyag-mentessé váljon (lásd az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” uniós cselekvési tervet). Ez lényegében azt jelentené, hogy a levegő-, víz- és talajszennyezést 2050-ig olyan szintre kell csökkenteni, amely nem káros az emberi egészségre és a környezetre. Az előírások mostani szigorításának közvetlen előzményét az Európai Bizottság által 2022 októberében előterjesztett javaslat képezi, amely a meglévő irányelvek aktualizálására és összevonására irányult.

Az új szabályok értelmében a 2030-ra vonatkozó uniós levegőminőségi előírások szigorodnak, azonban az egyes szennyező anyagokra megállapított határ- és célértékek így is jócskán meghaladják majd azokat a számokat, amelyek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a légszennyezés egészségügyi hatásairól szóló, újabb tudományos kutatásokon alapuló iránymutatásában szerepelnek.

A különbségek pedig jelentősek. Ha a jelenlegi (még nem szigorított) uniós előírásokat vesszük figyelembe, akkor az EU városi lakosságának kevesebb mint 1%-a van kitéve káros finomrészecske-szinteknek, ha azonban a WHO aktuális iránymutatásait tekintjük mérvadónak, ez az arány 97%-ra emelkedik.

A módosított irányelv számos légszennyező anyagra kiterjed, ideértve egyebek mellett a finom szálló port és a szálló port (PM2,5 és PM10), a nitrogén-dioxidot (NO2), a kén-dioxidot (SO2), a benzo(a)pirént, az arzént, az ólmot és a nikkelt, és külön előírásokat állapít meg ezek mindegyikére vonatkozóan. Így például az emberi egészségre a vizsgálatok szerint a legnagyobb hatást gyakorló szennyező anyagok – nevezetesen a PM2,5 és az NO2 – esetében az éves határértékek 25 mikrogramm/köbméterről (µg/m³) 10 µg/m³-re, illetve 40 µg/m³-ről 20 µg/m³-re csökkennének. Összevetésül: a WHO a PM2,5 esetében 5 μg/m3, az NO2 esetében pedig 10 μg/m3 határértékeket ajánl kijelölni és betartani.

A terv szerint az előírásokat 2050-ig rendszeresen felülvizsgálják annak mérlegelése érdekében, hogy ki kell-e igazítani őket, illetve hogy más szennyező anyagokra is ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát. A távlati cél olyan levegőminőségi előírások és szabályozás megalkotása, amelyek révén az EU 2050-re meg tudja valósítani szennyezőanyag-mentességi célját.

Kártérítés is járhat

Az új szabályozás alapján azokban az esetekben, amikor egy határértéket vagy célértéket túllépnek, vagy fennáll az egyes szennyező anyagokra vonatkozó riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek túllépésének konkrét kockázata, a tagállamoknak levegőminőségi ütemtervet, levegőminőségi tervet, illetve rövid távú cselekvési tervet kell kidolgozniuk. Ezek a riasztási küszöbértékeket túllépő légszennyezettség esetén az emberi egészséget érintő közvetlen kockázat csökkentése céljából szükséghelyzeti intézkedéseket is meghatározhatnak (például a járműközlekedés korlátozását vagy az építési munkálatok felfüggesztését).

Az ideiglenes megállapodás szerinti szöveg ugyanakkor azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2029. január 31-ig meghatározott okokból és szigorú feltételek mellett kérjék a levegőminőségi határértékek elérésére vonatkozó határidő elhalasztását. A határidő legfeljebb 10 évvel, vagyis legkésőbb 2040. január 1-jéig történő meghosszabbítására azon területek esetében kerülhet sor, ahol az irányelvben foglaltak határidőre történő teljesítése nem lenne megvalósítható a helyszínre jellemző éghajlati vagy domborzati viszonyok miatt, vagy ahol a szükséges csökkentések csak a meglévő háztartási fűtési rendszerekre gyakorolt jelentős hatás árán érhetők el.

Az új szabályozás fontos eleme, hogy azt a lehetőséget is biztosítja a polgárok számára, hogy kártérítést kérjenek, amennyiben az új szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvednek.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért választják még mindig sokan a gázkazánt?

Megcsappant a gázkazánkereslet, de még mindig van, akinek a kondenzációs gázkazán éri meg a legjobban.

A határérték alatti légszennyezettség is káros

Az új, szigorúbb levegőtisztasági előírások alapvetően kedvező fogadtatásban részesültek Európa-szerte, és a szakértők általában jókora előrelépésnek tartják. Az értékelések szerint a mostani megállapodás nyomán várhatóan hatályba lépő új előírások sok ember korai halálát akadályozhatják meg, mások ugyanakkor még radikálisabb szigorításokat szeretnének látni az EU levegőminőségi szabványaiban a tudományos ajánlásokkal összhangban.

Ők úgy értékelik, hogy a nemzedékenként egyszer adódó lehetőséget eddig nem sikerült teljes mértékben kiaknázni, az eddig elért eredményeket pedig keserédessé teszi, hogy az új szabályozás által meghatározott értékek elmaradnak a WHO ajánlásaitól, és hogy az országok 2040-ig haladékot kaptak a bevezetésre.

Az uniós levegőminőségi előírások szigorítására érkező reakciók között ugyanakkor akadt olyan is, amely szerint a megállapodás veszélybe sodorja az ipar klímasemlegessé alakulását. Holger Lösch, a német ipari szövetség (BDI) ügyvezető igazgató-helyettese szerint a szigorúbb határértékek késleltethetik vagy akár meg is akadályozhatják az iparban zajló zöldítési projekteket is, és a megállapodás „elfogadhatatlan beavatkozásokhoz vezethet a német gazdaságban, mobilitásban, mezőgazdaságban és lakhatásban”.

Az Európai Bizottság három különböző forgatókönyvet tanulmányozó hatásvizsgálata arra az eredményre jutott, hogy a WHO irányelveinek 2030-ig történő maradéktalan teljesítése az emberi egészségen túl a gazdaság számára is a legnagyobb hasznot eredményezné, ezáltal az EU évi 38 milliárd eurót takaríthatna meg.

Ideális esetben tehát az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait késlekedés nélkül át kellene vezetni a szabályozásba, ugyanakkor tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy önmagában még a WHO határértékeinek való megfelelés sem előzné meg teljes mértékben az egészségre negatívan ható következményeket. Ezek szerint még az átlagos PM2,5-szintnek való rövid idejű kitettség esetén is nőtt a keringési, illetve a légzőszervi rendszer megbetegedésének kockázata.

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: canva