Kevés népszerűbb eleme van a magyar konyhának, mint a fokhagyma. Sőt, a világ összes pontján rajonganak az erős ízű, egészséges zöldségért. De mitől alakult ki ez a nagy népszerűség? Tényleg annyi pozitív élettani hatása van, mint ahogyan mondják? Ássunk a fokhagymaföldek mélyére, és ismerjük meg ezt a szuper növényt!

• A fokhagyma titkai
• Ezt teszi a szervezettel
• Van olyan, hogy túl sok fokhagyma?
• A kapszulák és a tinktúrák nyomában
• A fekete fokhagyma
• Fokhagyma a kertben: mitől lesz sikeres az ültetés?
• Így használd a konyhában!
• A fokhagyma ára

Finom, krémes, ízes, tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal, remek vírusölő, a konyha sztárja: ez lenne a fokhagyma. Az olasz csizmától Indiáig mindenhol előszeretettel használják. 

Mi magyarok olyannyira, hogy ha egy receptben két gerezd fokhagymát írnak, egészen biztosan négy lesz belőle. Egyszerűen nincs olyan, hogy túl sok fokhagyma. Vagy mégis?

Nézzünk most utána, miért és hogyan érdemes fogyasztani, és miképpen lehet jó az idei hagymatermés.

Miről ismered fel?

Kezdjük az elején!

A fokhagyma (kevésbé ismert nevén Allium sativum) az amarilliszfélék családját gazdagítja. Olyan gyógy– és fűszernövény, amelynek elsősorban a hagymáját használjuk. 

A fokhagyma neve a régi angol garlēac szóból ered, melynek jelentése lándzsa és póréhagyma, tehát „lándzsa alakú póréhagyma”.

Az évelő, virágos növény magas, felálló szárral könnyen felismerhető. Akár egy méteresre is megnőhet, virágai a rózsaszíntől a liláig több színben is pompázhatnak. Júliustól szeptemberig virágzik, megfelelő mélyen ültetve a leghidegebb éghajlatokon is megél.

Hagymája gerezdekből áll, ezek általában 10–20 darabot jelentenek. Fehér hagymáit pedig nagy örömmel használjuk különféle ételekben.

Pályafutása Ázsiából indul, innen származik. Egyes ókori népek varázserőt is tulajdonítottak neki. Egyiptomban szent növényként tisztelték, a középkorban gyógyírként használták, amulettként hordták a nyakukban. A madárfejalakú pestisálarc csőrrészébe is fokhagymát tettek.

Valamit tehát tudhat ez a fokhagyma.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon a 15. században kezdték termeszteni, azonban napjainkra sajnos folyamatosan csökken a termőterülete. A KSH adatai alapján a termés 5,2–7,9 ezer tonna között alakult az elmúlt tíz évben, 2020-ban 768 hektárról 5212 tonna fokhagymát takarítottak be, ez 27 százalékkal volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Egyre több fokhagymát importálunk elsősorban Spanyolországból, Hollandiából és Kínából. Az import fokhagyma minősége azonban gyakran kérdéses.

Itthon a legtöbb termést Csongrád-Csanád megyében takarítják be, itt 674 hektáron folyik a termelés.

A 2022-es év szárazsága miatt egyre több helyen esett vissza a terméshozam, és az aszály miatt kisebbek a fokhagymák. A minőségben és az ízben általában nincs változás.

Lássuk most, miért is érdemes fogyasztani a kisebb-nagyobb gerezdeket!

A fokhagyma élettani hatása

Egyértelműen gyógyhatású növényről van szó, azonban, mint sokszor ilyen esetekben, hajlamosak túl sok és túl erős hatást tulajdonítani a növénynek.

Nézzük meg, mik igazak a fokhagymát övező egészségügyi hatásokból!

A fokhagymának ítélt leggyakoribb élettani hatások:

• értisztító hatású, gyakran fogyasztva megelőzheti az érelmeszesedést,
• vérnyomáscsökkentő hatású,
• vérhígító hatása segíthet megelőzni a vérrögképződést és a trombózist,
• antibiotikus és vírusölő hatású,
• egyes típusú ráksejteket képes elpusztítani,
• javítja az emésztést, jó hatással van a bélrendszerre,
• elősegíti a bélgázok csökkentését, és megkönnyíti távozásukat a szervezetből.

Annyi bizonyos, hogy egy gerezd fokhagyma az alábbiakat tartalmazza:

• 4 Kcal / 16 KJ,
• 0,3 g fehérje,
• 0,0 g zsír,
• 0,7 g szénhidrát,
• 0,2 g rost,
• 25 mg kálium.

A következőket érdemes megjegyeznünk róla:

1. Vegyülete legendás: az allicin nevű vegyületének köszönheti illatát és ízét, valamint élettani hatásait is. A főzési folyamatok és a nagy hő azonban gátolhatja a vegyület hatásait, ezért vagy a főzés legvégén érdemes használni, vagy nyersen fogyasztani.
2. Az érrendszerre kifejtett hatásai: számos kutatás foglalkozott a szívbetegségek kockázatának csökkentésével és a fokhagyma tulajdonságaival. A hagyma miatt a vérlemezkék kisebb valószínűséggel csomósodnak, és halmozódnak fel az artériák falán. Így csökkentheti a trombózis és a szívroham kockázatát.
3. Értágító és vérhígító hatású: a vérnyomást is csökkentheti, így a vér szabadabban áramolhat.
4. Rákellenes tulajdonságait is kutatják: az egyik legizgalmasabb területen is brillírozhat. A rákkutatás során megállapították, hogy kéntartalmú vegyületeit több rákos betegség kezelésében is vizsgálták. Habár az eredmények biztatóak, a kis létszámú csoportok miatt még várnunk kell a nagy és biztos áttörésre.
5. Baktériumok, gombák vírusok, vigyázzatok! Egyik legbiztosabb hatása vírusölő és antibakteriális tulajdonságának köszönhető. Egyes bőrbetegségek és a rovarok ellen is bevethető. Egy tanulmány megállapította, hogy az allicin, a frissen zúzott fokhagyma aktív komponense vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik, és számos baktérium ellen is hatásos, beleértve a többszörösen rezisztens E. coli törzseket is. Ezentúl a Candida albicans ellen is véd.

Ami azonban fontos információ: a nyers vagy alig hőkezelt fokhagyma a legegészségesebb. A benne lévő allicin mennyisége hő hatására csökkenhet, vagy teljesen meg is szűnhet. Szóval elő a nyers fokhagymagerezdekkel!

Túl sok fokhagyma?

Mondhatnánk, hogy olyan nem létezik, de valójában a rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztott gerezdeknek lehetnek hátulütői.

Mivel alapvetően vérhígító hatású, műtétek és más sebészeti, fogászati beavatkozások előtt érdemes elkerülni, mivel fokozott vérzést és lassabb alvadást idézhet elő. Ugyanez igaz a vérhígító gyógyszerek szedésére is, ugyanis ebben az esetben sem előnyös túlzásba vinni a fokhagymafogyasztást.

Vérnyomáscsökkentő hatása miatt ugyanez a helyzet alacsony vérnyomás esetén. Ha erre szedsz gyógyszert, szintén okosan edd!

Rendszeresen, naponta több mint 10 gerezd fokhagyma elfogyasztása mérgező lehet, és allergiás reakciót válthat ki.

A fokhagyma lehetséges mellékhatásai közé tartozik a refluxra gyakorolt hatása is. A nyers fokhagyma ugyanis fokozhatja a refluxos panaszokat.

Mértékkel persze élvezheted remek előnyeit és – nem mellesleg – csodás ízét.

Fokhagymakapszula és fokhagymatinktúra

Vannak persze olyan esetek, amikor nem szeretnéd vagy nem tudod nyersen elfogyasztani a fokhagymát. Ilyenkor jöhet jól – hogy ne kelljen lemondanod a hatásairól – a fokhagymakapszula és a fokhagymatinktúra.

A jó hír, hogy utóbbit te magad is elkészítheted. Ehhez szükséged lesz az alábbiakra:

• 35 dkg megpucolt fokhagyma, 
• 3–4 dl gyógyszertári alkohol,
• géz vagy vászonruha a szűréshez,
• jól záródó üveg.

A fokhagymát vágd össze alaposan, tedd bele az üvegbe, és önts rá alkoholt úgy, hogy teljesen ellepje! Rázogatással, forgatással szabadulj meg a buborékoktól! 10 napra tedd hűvös, sötét helyre, majd szűrd le a géz segítségével! Adagolása segíthet a megfázásos panaszokon, vírusölő, antibakteriális.

A kapszula szintén jó megoldás lehet, ha még ennyire sem vágysz a fokhagyma ízére. 

A fekete fokhagyma

Népszerű a friss fokhagymából fermentálással készített fekete fokhagyma is.

Az eljárás során a fokhagymát hosszabb ideig (több hétig) 60–90 °C-os hőmérsékleten, kontrollált, 80–90%-os páratartalom alatt tartják, így a gerezdek feketévé válnak, állaguk zselésedik, ízük megváltozik, édessé, „földessé” válik. 

A fermentálás csökkenti a fokhagyma allicintartalmát, így nem lesz erős, intenzív íze és illata, akár magában is ehető. 

A koreai, japán és thai konyha évszázadok óta használja, nyugaton a top éttermekben alkalmazzák. Íze az érlelt balzsamecet, aszalt szilva, karamell, tamarind és melasz jegyeit viseli.

A folyamat során gyarapodnak antioxidáns tulajdonságai is, így egészségügyi hatása csak megváltozik, de továbbra is jelen lesz.

A fokhagyma ültetése

Most már tudjuk, miért ilyen csodás ez a növény. De hogyan tudod termeszteni te magad is a kertedben?

Mivel a mai fokhagymák csírázási aránya magról igen csekély, inkább a dugványozást javasoljuk. 

Ehhez a gerezdeknek biztosítani kell az ideális környezetet. Nézzük, mik is ezek:

• biztonságos helyről vásárolj egészséges vetési fokhagymát,
• tápanyagban gazdag földbe duggasd őket,
• a talaj ne legyen frissen trágyázott,
• mélymulcsban „no dig” módszerrel is csodásan kicsíráznak (sőt!),
• a gyökerükkel lefelé, 5–10 cm mélyre ültesd őket,
• ügyelj arra, hogy ne túl sekélyen ültesd el őket,
• fontos a megfelelő vízellátás és a rendszeres fény.

Bátran mulcsozd a gyomok ellen! Ez a vízelvezetésben és -megtartásban is segít.  

Kapcsolódó bejegyzések

Mélymulcs a gyakorlatban: úton egy fenntarthatóbb kert felé

A permakultúrás kert kialakításának fontos állomása a mélymulcsos vetemény.

A kötöttebb talajokon könnyebben megtámadják a kártevők és a betegségek. A szárazabb, homokos talajokban a hozama gyengébb lesz. 

Van, aki az őszi, van, aki a tavaszi fokhagymára esküszik. 

Az őszit szeptember-október magasságában ültetik. A kellőképpen tömörödött talajban nem tesz benne kárt a fagy, de az is fontos, hogy a talajt komposzttal vegyítsd. A fagyok ellen érdemes lombtakarással védeni a növényeket.

Tavaszi fokhagyma esetén február végén, március elején ültess! A tavaszi fokhagyma jól viseli a nyári hőmérsékletet, de emiatt gyorsabban érik. Többnyire öntözés nélkül termesztik, de ha öntözöd, jobb lesz a termés. A gyomlálásra itt is oda kell figyelnünk. Július végén, augusztus elején szedhetjük. 

Finomságok a konyhában: fokhagymakrémleves

Ha már megvolt a szüret, jöhet a főzés!

A fokhagymában az a jó, hogy mindenben jól mutat, és ezerféleképp használható. Gondolj csak az égetett vagy a savanyított fokhagymára, a pirított fokhagymagerezdekre vagy a fokhagymából készült krémre!

Elsősorban mégiscsak fűszerként használjuk: levesekbe, főzelékekbe, húsokhoz, salátákba, halak mellé, pástétomokba, krémekbe, szószokhoz. A lista végtelen. 

Húsok vagy épp zöldségek pácolásának alapvető eleme, szárítva és porítva is kiváló fűszer. 

Közkedvelt étel a fokhagymakrémleves. Az ízes, melengető étel minden évszakban jólesik, különösen a megfelelő feltéttel.

Hozzávalók:

• 1 nagy fej fokhagyma,
• 1 fej vöröshagyma,
• 8 dl alaplé,
• 2 dl tejszín,
• só, bors, szerecsendió,
• olívaolaj,
• liszt vagy burgonya a sűrítéshez.

Ahány ház, annyi recept. A leves lelke természetesen a fokhagyma. A hozzávalókat érdemes kicsit lepirítani, majd jó alaposan összefőzni és turmixolni. Ha extrábbat akarsz, dobj egy fej fokhagymát olívaolajjal lelocsolva a sütőbe, 170 fokra, míg össze nem szottyad! A levest a sült fokhagymával bolondítsd meg!

Tavasziasabb lehet, ha újhagymával bolondítod, de tehetsz bele sajtot, sörélesztőpelyhet, chipotle paprikát is: a határ a csillagos ég!

Forrás: sobors

A fokhagyma ára

A fokhagyma ára is igencsak lényeges kérdés. Míg a nagybani ára 2023-ban 1100–1600 forint körül mozog, addig a boltokban 2000–2200 forintért juthatsz egy kiló fokhagymához.

Más lesz természetesen a magyar és az export fokhagyma ára, és más, ha termelői piacon vásárolsz.