A világ második leggyakrabban használt természeti erőforrása a homok. Emiatt pedig óriási a kereslet rá, hiszen az útépítésektől az üveggyártáson át a mellimplantátumokig mindenhol felbukkan, közben viszont egyre kevesebb áll rendelkezésre.
Egyből eszünkbe juthatnak persze a sivatagok, az ottani homok azonban nem alkalmas az ipari felhasználásra. A sivatagi homok szemcséje túl kerek és sima ahhoz, hogy elég erős cementet hozzon létre, így a sivatagos országok is kénytelen máshonnan beszerezni a homokot.
Kapcsolódó bejegyzések
A körforgásos gazdaság lehet az európai energiafüggetlenség egyik kulcsa
Az Európai Bizottság által március végén benyújtott javaslatcsomag eredményeképp megerősödhet a körforgásos gazdasági modell az unióban.
A kereslet miatt több országban is illegális módon termelik ki a homokot. Indiában homokmaffiák jöttek létre, Marokkóban pedig a strandokat csupaszítják le ilyen módon – nem kis károkat okozva az élővilágnak. A hiányhoz egyébként az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint is hozzájárul. Az ENSZ egy korábbi jelentésében azt javasolta, hogy az országok világszerte tiltsák be a homokbányászatot a tengerpartokon, és határozzanak meg globális szabványokat a tengeri környezetben történő bányászatra vonatkozóan.
Az Yahoo-n megjelent cikk bemutat egy New Orleans-i újrahasznosító céget, amely a szelektíven gyűjtött üvegből újra homokot készít. A Glass Half Full által összetört és homokká alakított üvegből így többek között homokzsákok töltésére alkalmas anyagot tudnak előállítani, ennyivel is mérsékelve a homokkeresletet. A vállalat egyelőre óránként két tonna üveget tud feldolgozni, de remélik, hogy mielőbb megsokszorozhatják a termelést.
A projektről már korábban is beszámoltunk, ugyanis annak nem csak gazdasági és hulladékkezelési, de környezetvédelmi vonatkozása is van. Az üzemben előállított homokkal próbálkoznak javítani a partmenti erózió és a vizes élőhelyek pusztulása által okozta helyzeten Louisiana államban. A távlati cél, hogy az ország már régióiban is létrehozzanak ilyen újrahasznosító létesítményeket, ezzel pedig a szállítási költségek csökkentése mellet még munkahelyeket is teremtenének az érintett közösségek és városok lakóinak.