A kosz olyan jótékony mikroorganizmusokkal társul, amelyek edzik az immunrendszert, ellenállóbbá tesznek különböző allergiákkal szemben. De most kiderült, hogy a stressz okozta gyulladások kivédésében is van szerepük.
Szüksége van az idegeinknek a természetre
Nem csak fizikailag van szükségünk a természet mikrobáira és baktériumaira, hanem a pszichénknek is. Figyelemzavarban szenvedő gyerekeken végzett vizsgálatok rámutattak, hogy 20 perc erdei séta hatékonyan növelte a koncentrációs képességüket. Ellenben ugyan ez a nyugodt sétálás, rendezett városi körülmények között nem volt ilyen hatékony. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ember evolúciójában a természeti környezet van kódolva otthoni közegnek, és ebben hatékonyabban működik az agy.
A kosz gyógyító ereje
1980-tól van jelen a „higiéniai” vagy „kosz hipotézis”, mely azt mondja, hogy a túlzott tisztaságnak köszönhetően, kevés baktériummal érintkezünk, így immunrendszeri túlérzékenység jelenik meg. Ennek eredménye az asztma, szénanátha és különböző ételallergiák.
De fontos megjegyezni, hogy nem a fertőző baktériumok a fontosak, hanem az ártalmatlan társaik. Ezek a tudomány „régi barátoknak” nevezik, melyek emberi fejlődésünkben végig mellettünk voltak, és jótékony biodiverzítást kölcsönöztek a bakteriális közegünknek.
Elsődlegesen úgy tartották, hogy a kosznak mondott jótékony ogranizmusok szájon át történő elfogyasztása a megoldás. Ami részben igaz is, de új kutatás azt mutatja, hogy bőrön keresztül is bekerülnek a szervezetünkben, ezért bármennyire is nevetségesen hangzik, fontos az, hogy gyerekként sárban, földben és fűben töltsük a napjainkat. Így a fiatal szervezet átveszi a sokrétű bakteriális közeget, és kisebb arányban alakul ki allergia.
Koszosan jobban bírjuk a stresszt
Meglepő, de úgy fest a természetes „koszos” közeg a stressz kezelésre is hatással van. Amikor sebezhetőnek érzi magát a szervezetünk, első reakciója, hogy növeli a gyulladásokat, mivel a gyulladás az első reakció egy fizikai sérülésből következő fertőzésre. A modern steresszhelyzetek már nem feltétlen fizikai sérülésekhez köthetőek, így ez a reakció káros. Számtalan betegségnek, rákos elváltozásnak a melegágya a felesleges gyulladásban lévő szövet.
Kimutatták, hogy azoknak az embereknek a szervezete, akik vidéki közegben nőttek fel, tompább választ ad a stresszhelyzetekre. Kevesebb a gyulladást okozó molekula a szervezetükben. Itt mindennemű stresszhelyzetet megvizsgáltak, mind fizikait, mind mentálisat. Tehát egy sárban lubickolt gyerek nagyobb eséllyel kezeli könnyebben a munkahelyi nyomást. Ebből is fakad, hogy a városi népesség körében magasabb a depresszió aránya.
forrás: bbc.com
