Ha te is azok közé a növénytulajdonosok közé tartozol, akiknek a filodendronjain és begóniáin nyáron sorra bújtak ki az új levelek, akkor érdemes felkészülnöd a téli fűtési szezonra. Főleg akkor, ha szeretnéd, hogy a növényeid jövő tavasszal is szépen és egészségesen mutassanak a lakásodban.

Párásítás

A szobanövényeket három csoportra oszthatjuk. Az elsőbe tartoznak azok a növények, amelyeket szinte – ismétlem: szinte – képtelenség megölni. Ezek jól érzik magukat bárminemű extra gondozás nélkül is. Ilyenek az anyósnyelv, a viaszvirágok, az agglegénypálma, a futókafélék (például a közönséges futóka) és a lándzsalevélfélék. A második csoportba tartoznak azok, amelyek valamivel kényesebbek, és viszonylag könnyen ki lehet őket pusztítani. Ez az a csoport, amelybe tartozó növények komfortérzetén a páratartalom sokat dobhat. Ilyenek például a calatheák (a zebralevélfajok), a kényesebb filodendronfajok, az alokáziák. A harmadik csoportba tartozó növényeket azok vásárolják, akik nem olvasnak ilyen cikkeket. Ők szeretik, ha nyáron nagyon melegük van, amire rátesz egy lapáttal a magas páratartalom is, mert tudják, hogy a növényeik így érzik magukat a legjobban. Nekik gyakran még üvegházuk is van.

Kapcsolódó bejegyzések

Szobanövény, lakásod tiszta levegőjének a kulcsa

Lakásunk tiszta levegőjét és ezáltal az egészséges környezetet jól megválasztott szobanövényekkel is biztosíthatjuk. Ehhez adunk most néhány tippet!

Párásító eszközök

Nos, ha te azok közé tartozol, akinek a növényei az első vagy a második csoportba tartoznak, érdemes venned először egy hőmérséklet- és páramérőt. Egy ilyet már 2000–3000 forintért is beszerezhetsz. Ha a páratartalom a lakásodban 60% alatt van – amire megvan az esély –, akkor egy párásítót is érdemes vásárolnod, de ha tovább olvasol, találsz alternatív megoldásokat is a párásításra. 

A párásítók közül érdemes nagyobbat vásárolni, 4–6 litereset is akár, hiszen ezek az eszközök a legnagyobb fokozaton ezt a vízmennyiséget 8–10 óra alatt elpárologtatják. Így 15–25%-kal tudod növelni egy kb. 40 négyzetméteres szoba vagy lakás páratartalmát, amivel elérheted a 60–70%-os páratartalmat, ami már igazán otthonossá teszik a lakásodat, szobádat nemcsak számodra, hanem a növényeid számára is.

Vásárlás előtt érdemes felkeresni az árösszehasonlító-oldalakat, de a nagyobb műszakicikk-üzletekben is könnyen beszerezhetsz párásítókat. Egy párásító áramfogyasztása nem túl magas. Használatakor arra azért érdemes odafigyelni – valószínűleg ezt te is tapasztalni fogod –, hogy a magasabb páratartalom diszkomfortot is okozhat.

Csoportosítás és tálca

Ha több növényed van, és van egy nagyobb asztalod, amelyet még sok fény is ér, vagy lámpával meg tudod világítani, akkor érdemes lehet a télre egy csoportba rendezni őket. Ez ugyan nem növeli meg jelentősen a páratartalmat, mégis segíthet valamelyest a növényeidnek abban, hogy egy panellakás száraz levegőjében átvészeljék a telet.

Úgy is fel tudod dobni a „téliesítést”, hogy egy nagyobb tálcára köveket vagy agyaggolyókat helyezel, és erre teszed a növényeket. A kavicsok eltartják a cserepeket a víztől, így elkerülhető, hogy a növények kirohadjanak. Az agyaggolyó porózus felülete segíti a párologtatást, azonban a vízkő könnyen kiül rá, amitől csúnya lesz. Az agyaggolyók használatáról egyébként egy korábbi cikkünkben már írtunk.

Videóm a párásításról:

Amit ne tegyél!

Bár sokan, sokszor elmondták, elmondjuk mi is, hogy nem érdemes vízzel permetezni a növényeket. Egyrészt bizonyos filodendronoknál, illetve más aroid fajoknál könnyen hajtásrothadást okozhat a hajtáscsúcsba kerülő víz. Ilyenkor a hajtáscsúcs megbarnul, majd elszárad. Másrészt, ha józanul végiggondoljuk, egy-egy ilyen fújkálással csupán 50–100 ml víz kerülhet a növényekre, ami elhanyagolható mennyiség a párásítók vagy akár a tálcás megoldás több liter vizéhez képest. 

Elhelyezés és világítás

Télen különösen, de szinte minden évszakban nagyon fontos, hogy hova helyezzük a növényeket. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk pár alapvető fizikai összefüggéssel, mint például a fűtőtest vagy a nap hatásával a növények földjének vízháztartására. Nem hátrány, ha biológiaórán is figyeltünk! A növények életfolyamataihoz fényre van szükség. Fény nélkül meghalnak, vagy maximum vegetálni tudnak.

Ősszel és télen arra is érdemes figyelni, hogy a legtöbb növény nem szereti a huzatot, így a szellőztetés komoly gondot okozhat. Ezt mindenképp igyekezzünk kerülni a növények közvetlen közelében, ami ugye egyet jelent azzal, hogy az ablakba se helyezzük őket. Ez azért is fontos szempont, mert a fűtőtestek is sokszor az ablak alatt vannak, amelyek szintén kerülendők. Érdemes végiggondolni, mi történik egy téli szellőztetéskor: a növényt könnyen 0–10 fokos levegő érheti több percen át, majd bekapcsol a termosztát, és beindul a fűtés. Így 20 percen belül már 30–40 fokos levegő veszi körül a növényt. Ez egyik növény számára sem megfelelő.

Megoldás lehet, ha a szobanövényünket elvesszük a fűtőtest közvetlen környezetéből, az ablakpárkányról, vagy az, ha az ablak helyett inkább a bejárati ajtón keresztül szellőztetünk.

Télen további gond a fény csökkenő mennyisége és ereje részben a napsütötte nappali órák kisebb száma, részben a napsütés gyengülése miatt. Ezért érdemes lehet lámpákat, fénycsöveket beszerezni, ha azt szeretnénk, hogy a növényeink szépek és egészségesek maradjanak. Azonban ahogy a táplálásukban, úgy ezen a téren se essünk túlzásba! 8–12 óránál hosszabb ideig ilyenkor se világítsuk meg a növényeket, és igyekezzünk LED-es megoldásokat választani!

Locsolás

A fény mellett a víz a növények legfontosabb tápláléka. (Persze a megfelelő talaj mellett, de erről majd később.) Locsolni sosem szabad „hetente” vagy „két hetente”, hiszen ahogyan az évszakok váltakoznak, úgy a növényeket érő számos fizikai hatás – a napsütés, a fűtés, a páratartalom – is változik. Ennek következtében pedig változik a talajuk vízháztartása is. Nyáron, amikor betűz a nap az ablakon, könnyen átforrósodik a cserép, pillanatok alatt elpárologtatva a benne található vizet. Télen pedig a fűtőtestből felfelé törő forró levegő tudja hasonlóan megbolygatni a növényeinket. 

Tehát ne szabályos időközönként locsoljunk, hanem mindig akkor, ha már kezd száraz lenni a szobanövényeink földje! Ezzel a megközelítéssel könnyen elkerülhetjük a túllocsolást és azt, hogy kirohadjanak a növényeink. Kivételt a begóniák vagy más vízigényesebb fajok képeznek.

Kapcsolódó bejegyzések

Kell a boogie a növényeknek, hogy szebbek legyenek?

Igaz lehet, hogy a növények szebben nőnek, ha zenét játszunk nekik? És ha igen, akkor vajon milyen műfaj áll legközelebb a levelükhöz?

Ültetés: ezt is kerüljük, ha lehet!

A tavaszi félév folyamán a növények az éves bioritmusuk növekedési fázisában vannak, míg ősszel az anyagcseréjük lelassul, mérséklődik, bár fajonként léteznek eltérések. Ezért ilyenkor, ősszel nyugodtan várjunk tavaszig! Csak azokat a növényeket ültessük át, ha nagyon fontosnak tartjuk, amelyek sokat nőttek. Illetve minden átültetéskor ügyeljünk arra, hogy a föld, amelybe kerülnek, megfelelő legyen; aroid növények esetében kellemesen laza, szellős.

A szobanövények más életciklusban működnek, mint kerti társaik. A füvesítésre vagy a fák ültetéséhez az ősz a legjobb időpont.