A hulladékgazdálkodással összefüggő legfontosabb változásokról beszélgetett Világi Oszkárral, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettesével Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: a Mol Nyrt. tavaly 35 évre nyerte el a hulladékgazdálkodási koncessziót, így leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi már a szolgáltatást idén nyár óta. Közölte: az új hulladékgazdálkodási rendszerben új italcsomagolásvisszaváltási-rendszer lesz Magyarországon, így visszaválthatók lesznek a műanyag és üveg palackok, valamint a fém italos dobozok.
Világi Oszkár ismertette: 2024-től a boltoknál található visszaváltási pontra, a REpontra lehet majd visszavinni azokat a palackokat, amelyek rendelkeznek visszaváltási logóval, illetve a korábbi csomagoláson találhatóhoz képest új vonalkóddal. Kitért ugyanakkor arra, hogy a jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott italcsomagolások továbbra is a boltok polcain maradhatnak, ezek pedig nem lesznek visszaválthatók a Repontokon.
Minden, logóval ellátott műanyag- és üvegpalackban, fémdobozban forgalmazott italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet januártól a vásárló, amit akkor kap vissza, ha az üres palackot visszaváltja az automatánál. A visszatérítés történhet boltban levásárolható vagy készpénzre váltható utalvány, illetve – várhatóan áprilistól – egy telefonos applikáción keresztüli banki átutalás formájában, de arra is lesz lehetőség, hogy jótékonysági célra ajánlják fel a betétdíjat.
Kapcsolódó bejegyzések
Januárban indul a kötelező visszaváltási rendszer
Januárban indul a kötelező visszaváltási rendszer a meghatározott űrtartalmú fém, üveg és műanyag palackokra illetve dobozokra.
A visszaváltó-automaták akkor tudják jól beazonosítani a palackot, ha az sértetlen, vonalkódja olvasható a gép számára, ezért nem tanácsos összegyűrni a csomagolást.
Áder János kérdésére a szakember beszámolt arról is, hogy a visszaváltást kötelezően gépi úton kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszerértékesítésből származik. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a rendszerhez önkéntes alapon a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként, amennyiben az automata visszaváltó berendezés üzemeltetésére vonatkozó feltételeket elfogadják.
Ennek köszönhetően induláskor 1500-2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával a tervek szerint akár 4-5 ezer boltban lesznek visszaváltó automaták. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával kívánják biztosítani, hiszen – hívta fel a figyelmet – a cél az, hogy három éven belül elérjék a műanyag, az üveg palackok és a fém italos dobozok 90 százalékos újrahasznosítását.
A volt államfő kitért arra, hogy a Magyarországon keletkező évi csaknem 4,5millió tonna települési hulladék mindössze egyharmadát hasznosítják ma újra, a Mol viszont azt akarja elérni, hogy a hulladékok túlnyomó részét ipari vagy energetikai célra hasznosítsák. Ennek kapcsán Világi Oszkár azt mondta, a végső cél, hogy az országban keletkező összes hulladékmennyiségnek csak tizede kerüljön a lerakókba, jelentős része pedig legyen újra feldolgozva. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is számos előremutató és innovatív megoldást bemutató előadás és konferenciabeszélgetés született.
Kapcsolódó bejegyzések
Összeszedtük, mit kell tudni a hamarosan startoló palackvisszaváltásról!
Januárban indul itthon is az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer, mely hatalmas változást hoz a hazai hulladékgazdálkodásban.
Világi Oszkár beszélt arról is, hogy az országban elsőként Kaposváron indult el a használt sütőolaj háznál történő begyűjtése, a társaság célja pedig az, hogy az országban elhasznált étolaj nagy részét is e módon gyűjtsék vissza, és hasznosítsák bioüzemanyagként. Kitért arra is, hogy a ledarált gumiabroncsok akár aszfaltban születhetnek újjá, az okostelefonokból, akkumulátorokból pedig fontos, újra felhasználható fémeket nyerhetnek ki.
Világi Oszkár ismertette, hogy a Mol lítiumkitermelési próbaprojektet is indít. A tervek szerint Pusztaföldváron a szénhidrogén-kitermelésnél jelenleg is felszínre hozott vizet fogják hasznosítani, hiszen az alkálifémet számos területen, például az akkumulátorgyártásban is fel lehet használni.
A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)