A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységén idén a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben, összesen nyolc fészekben nevelkednek rétisas-fiókák.
A térségben az 1980-as években csak alkalmanként láthattunk egy-egy rétisast, pedig az elmúlt század közepéig még költött a folyóink árterületén. Az 1990-es évektől jelent meg ismét költőfajként, majd lassan emelkedett a fészkelő párok száma – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park közleményében.
Kapcsolódó bejegyzések
Látványos madár-nász az Alföldön
Februárban már több madárfaj násztevékenységét megfigyelhetjük, s az sem ritka, hogy első tojásaikat is lerakják.
A rétisas a legkorábban költésbe kezdő ragadozómadár-fajunk. Rendszerint decemberben kezdi el a fészek építését, és tatarozását. Idén januárban már találtak is a szakemberek tojásokon ülő rétisas tojót, hiszen általában január végén, február elején kezdenek költésébe a párok. Fészekaljuk leggyakrabban két tojásból áll, ritkán háromból, de előfordul az egytojásos is. A fiókák 40 nap kotlást követően kelnek ki, szüleik pedig párhetes korukig nem hagyják őket magukra.
A közlemény beszámol arról is, hogy korábban a zárt ártéri erdők távoli pontján költő párok hevesen védelmezték a fiókákat az arra tévedt embertől. A szakemberek megfigyelték, hogy a tájhasználat változásával, a rétisasok zavarásnak kitett mezőgazdasági területeken történő gyakori fészkelésével azonban megváltozott a szülők viselkedése. Az utóbbi években inkább igyekeznek láthatatlanná válni. Az ember megjelenésekor lehúzódnak a fészekben, vagy csendben távolabb repülnek.
Kapcsolódó bejegyzések
A mérgezett sasok földje
Újfehértón évek óta folyamatosan mérgezik a sasokat.
A fiókák három hónapig maradnak a fészekben, május végén-június elején repülnek ki. A nyári időszakban a családok együtt maradnak, sokszor a fészek közelében éjszakáznak.
Fotó: Canva