A Notre Dame Egyetem kutatói egy olyan mértéket készítettek, amelyről leolvasható, melyik ország milyen eséllyel éli túl a klímaváltozást. Az összeállításban Magyarország is szerepel.
Akár elfogadjuk, akár nem, a klímaváltozás mindannyiunk életére hatással lesz. Hogy mekkora esélyünk van arra, hogy túléljük a folyamatot, az nagyban függ attól is, mely országban élünk. A dolog pedig
nem feltétlenül azzal van összefüggésben, hogy földrajzilag hol helyezkedik el az adott ország, sokkal inkább azzal, mennyire van felkészülve a változásra.
A Notre Dame Egyetem kutatói két évvel ezelőtt készítették el a globális alkalmazkodási indexet (Notre Dame Global Adaptation Initiative – ND-GAIN), amely azt hivatott megmutatni, melyik országban mennyi esélyünk lenne túlélni a változást. A felmérést online is elérhetővé tették.
Az index kiszámításához olyan adottságokat vettek figyelembe, mint például hogy milyen az adott ország infrastruktúrája, milyen élelmiszer-tartalékokkal rendelkezik, vagy épp milyen a technológiai fejlettsége. Mennyire hajlamos az ország a természeti katasztrófákra vagy a politikai „felfordulásra”, a kormány pedig felkészült-e a klímaváltozásra, vagy esetleg másmilyen ügyek foglalkoztatják.
A kiszámított index alapján a klímaváltozást
- a Kongói Demokratikus Köztársaságnak,
- a Közép-afrikai Köztársaságnak,
- Eritreának,
- Csádnak és
- Szomáliának
van a legkevesebb esélye „túlélni”.
A lista elején ugyanakkor
- Norvégia,
- Új-Zéland,
- Finnország
- Svédország, és
- Svájc
állnak. Vagyis ezeket az országokat fogja a „legkevésbé” befolyásolni az éghajlat változása.
Az Egyesült Királyság a listán a 12., az USA a 15., az oroszok a 33., Kína pedig az 59. helyet foglalja el.
Magyarország a 36. helyen található.
A felmérés eredményéből az Eco Experts készített térképet. Ezen minél zöldebb egy ország, annál jobb a „túlélési esély”.
Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy a fejlett országok jobban felkészültek a klímaváltozásra, mint a szegényebbek, akkor nem téved nagyot.
Hiába ezek az országok a legnagyobb szennyezők, a fejlettségük miatt őket érinti a legkevésbé a dolog, hiszen számukra adott a feltétel, hogy a lehető legnagyobb mértékben védjék ki a bajt.
Emiatt született meg a párizsi klímaegyezmény is, amely arra ösztönzi a gazdag országokat, hogy segítsék a szegény régiókat.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy a fejlett országokat ne érintené a klímaváltozás. A kutatók szerint Amerikában például 2100-ig a változás miatt súlyos menekültválságra, természeti katasztrófákra és gazdasági visszaesésre készülhetnek. Angliában már 2050-ben komoly vízhiányra lehet számítani.
A márciusban meghalt Stephen Hawking egyik utolsó figyelmeztetése is az volt: sötét jövő jön, ha nem teszünk valamit.
