A Klímapolitikai Intézet publikációjában Izrael és Irán konfliktusának európai energiapolitikára gyakorolt hatásait elemezte.
Izrael célzott csapást mért Irán több katonai és nukleáris létesítményére. A békét hosszú évtizedek óta nélkülöző Közel-Kelet így ismét egy eszkalációs spirál küszöbére került. A brent típusú olajárak a 60 dolláros szintről néhány óra alatt 75 dollárra emelkedtek, olyan lendülettel, amilyet legutóbb az orosz–ukrán háború kitörésekor tapasztalhattunk. A térségben van a Hormuzi-szoros, a világ olajkereskedelmének főütőere, amelyen a globális olajszállítmányok több mint 20%-a áthalad. Számos elképzelhető forgatókönyv létezik, amelyek komoly hatással lehetnek Európa energiabiztonságára.
Kapcsolódó bejegyzések
Robbanhat a Közel-Kelet az ivóvízhiány miatt
Egyre súlyosabb következményekkel jár az ivóvízhiány a Közel-Keleten: miközben 50 fokot mutatnak a hőmérők, a tiltakozások halálos áldozatokat követelnek Dél-Irakban és Dél-Iránban. Pakisztán pedig a jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2025-ig teljesen kiszáradhat.
2025. június 13-án hajnalban új fejezet kezdődött az Izrael és Irán közötti ellenséges viszony történetében. A konfliktus gyökerei a 90-es évekig nyúlnak vissza, amikor a két ország rivalizálása elsősorban „proxy-háborúkban” bontakozott ki. Ennek egyik csúcspontja a 2006-os libanoni háború volt, amelyben az Irán által támogatott Hezbollah 34 napon át harcolt Izrael ellen.
Azóta Jemen, Irak és Szíria is hadszíntérré vált: mindegyik fél közvetett és közvetlen eszközökkel igyekezett saját érdekeit érvényesíteni. A legutóbbi jelentősebb eszkalációra tavaly került sor, amikor egy teheráni merényletet követően Irán ballisztikus rakétákat indított Izrael felé. Az USA és nyugati szövetségesei akkor segítettek az elhárításban, Izrael pedig válaszcsapásokat hajtott végre.
A mostani támadás azonban minden eddiginél nagyobb feszültséget gerjeszthet a térségben. Iránt évtizedek óta többen azzal vádolják, hogy titokban atomfegyver kifejlesztésén dolgozik. A nemzetközi közösség ezt ellenőrzésekkel, szankciókkal, míg Izrael célzott merényletekkel próbálta visszaszorítani. Most úgy tűnik, a diplomáciai türelem elfogyott.
Kapcsolódó bejegyzések
A Világbank szerint Irak rövidesen kifogyhat a vízből
A nemzetközi szervezet friss jelentése szerint a közel-keleti országban hamarosan olyan jelentős vízhiány alakulhat ki, amely pusztító hatással lehet az ország gazdaságára.
Noha Donald Trump az utolsó pillanatig a diplomáciai megoldást szorgalmazta, Izrael saját védelmére hivatkozva megelőző csapást mért, vélhetően az iráni nukleáris kapacitások „megbénítása” érdekében. A felek légicsapásokat hajtottak végre egymás ellen, aminek következtében az olajárak meredeken emelkedtek. Irán a globális kőolaj-kitermelés 4–5%-át adja, és bár a szankciók miatt ezt leginkább Kína használja fel, ennek kiesése is komoly árfelhajtó hatással bír.
Az elemzés tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva