Európát éppen szorongatja az energiaválság, a Közel-Keleten azonban nincs ilyen probléma, hiszen hagyományosan a világ egyik legnagyobb szénhidrogén-kitermelőjének számít, illetve itt találhatók a világ legnagyobb kőolajkészletei is. Az elmúlt időszakban mégis megfigyelhető egy egyre jelentősebb tendenciát mutató átrendeződés, mely a megújuló energia szektor kibontakozását hozza.
Az Index cikke ezt a folyamatot tekinti át. Mint írják, a régió dekarbonizációs stratégiáinak központi elemét a hidrogén jelenti. A kiépülőben lévő új ágazat egyik haszonélvezője pedig éppen Európa lehet. „A Közel-Keletnek az a szerencséje, hogy közel van Európához, amely megnégyszerezte a hidrogénfelvételét” – mondta Katarina Uherova Hasbani, az AESG tanácsadó cég partnere és globális stratégiai és tanácsadói igazgatója.
Kapcsolódó bejegyzések
Jó úton haladnak a megújulók gyors kiépítésében az arab államok
Ha a tervezett közüzemi nap- és szélerőmű-projekteket az ütemterveknek megfelelően befejezik, az arab államok 2030-ra akár el is érhetik kitűzött céljaikat.
A gombamód szaporodó beruházások mentén sorra jönnek létre a partnerségek olyan nagyvállalatokkal, mint a TotalEnergies, a Siemens Energy vagy éppen a BP. Ez pedig szintén éreztetheti hatásai távolabbi régiókban is.
A térség két jelentős kőolaj kitermelője, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is bejelentette tavaly, hogy 2050-re, illetve 2060-ra teljesíteni fogják a nettó nulla kibocsátást. Ez sok más országgal szemben hihetőnek is tűnik, hiszen egy nemrég készült jelentés arról számol be, hogy mindkét ország jelentősen növelte megújuló kapacitását.
Ahogy a cikk írja, az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt tíz évben világszerte a legnagyobb mértékben növelte a megújuló energiaszektorát: 2011-es több mint 10 megawattról 2020-ra 2540 megawattra emelte a kapacitását, de Szaúd-Arábia is meg 183-szorozta a teljesítményét.
