Környezeti hatásai szempontjából az év végi ünnepi időszak valóságos rémálom, ami az év egyéb időszakainál is élesebben mutat rá a jelenlegi fogyasztói kultúra és a fenntarthatósági törekvések ellentmondására. Pedig nem kellene így lennie!

Miközben baljós hírek érkeznek a bolygónkat katasztrófával fenyegető környezeti és klímaválságról, a vásárlást ösztönző év végi akciók, reklámok és a bevásárlóközpontok forgalma azt sugallja, nincs itt semmi baj. Pedig van. Az ünnepi időszak fokozott fogyasztásának súlyos környezeti hatásai miatt vannak, akik az ünnepi szezont a világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájának tartják. Akadnak olyanok is, akik még erősebben fogalmazva azt mondják, a karácsony megöli a bolygót.

Kapcsolódó bejegyzések

Ajándékok és antiajándékok: mi kerüljön a fa alá?

Megint itt a karácsony, megint nyakunkon az ajándékvásárlás nyűgje. A Greendex tippjei segítenek, hogy sikerrel (és fenntarthatóan) vedd az akadályt!

Felpörög a költekezés és a fogyasztás

A problémák körülbelül egy hónappal karácsony előtt, az ünnepi időszak nyitányának tekinthető, Magyarországon is meghonosodott Black Friday akcióival kezdődnek, amelyek hatására a ruházati cikkek értékesítéséhez kapcsolódó karbonlábnyom több mint 70%-kal megugrik egy átlagos naphoz képest.

Becslések szerint csak a szállítási szektor Black Friday-jel összefüggő szén-dioxid-kibocsátása az Egyesült Királyságban 400 ezer tonnára rúghat, ami ugyan az ország éves emissziójának kevesebb mint 1 ezreléke, de ez csupán egyetlen nap és egyetlen szegmens, a divatipar részleges klímahatása, amibe például a gyártással kapcsolatos és az egyéb vonatkozású (például a vízkészletekre gyakorolt) hatások nem is értendők bele. A divatipar már jelenleg is a világ második legszennyezőbb iparága, amely önmagában a becslések szerint a klímaváltozást okozó globális karbonemissziónak mintegy 10%-áért felelős.

Ráadásul a fekete pénteken vásárolt termékek (és többnyire műanyag csomagolásuk) nagy többsége, akár 80%-a nagyon hamar – nemritkán mindössze egyetlen használatot követően – hulladéklerakóba, -égetőbe kerül, vagy rossz minőségben hasznosítják újra. A masszív negatív hatásokra tekintettel bizonyos márkák már nem is hirdetnek akciókat a Black Friday-re.

Ezzel együtt az online vásárlói költések 2023-ban rekordot döntöttek a Black Friday és a kifejezetten az online értékesítés felpörgetésére kitalált Cyber Monday (kiberhétfő) hétvégéjén: az Egyesült Államokban a vásárlók 9,8 milliárd dollárt, világszerte pedig közel 71 milliárd dollárt költöttek. Pozitívum, hogy az online vásárlás környezeti lábnyoma alapesetben csak feleakkora, mint a hagyományos, boltban történő vásárlásé – nem függetlenül a meglepő módon alacsonyabb visszaküldési aránytól. A kiskereskedelmi óriások által is kondicionált fogyasztók jelentős része által egyre inkább elvárt expressz kézbesítés mellett viszont már az online vásárlás káros hatásai a nagyobbak.

Kapcsolódó bejegyzések

Az evolúció kódolta belénk a túlfogyasztást? – interjú Forgács Attila szociálpszichológussal

A Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk a fogyasztói társadalom lélektanáról és arról, hogyan tudnánk kilépni az egész civilizációnkat fenyegető túlfogyasztási lázból.

A boltból a kukába

Azonban nemcsak a fekete péntekre, hanem lényegében a karácsonyig terjedő időszak egészére magasabb költekezés és fogyasztás jellemző, mint az év többi részére.

A gyerekeknek vásárolt játékoknak szintén mintegy 80%-a rövid időn belül a szemétben végzi. Brit felmérések szerint a karácsonyi ajándékok több mint 40%-a már márciusra eltörik, vagy egyszerűen rájuk unnak a gyerekek. Ráadásul a játékipar termékei 90%-ban műanyagból vannak, így a világ leginkább műanyagintenzív iparágaként minden 1 millió dollárnyi bevétel megtermeléséhez 40 tonna műanyagot használ el, nem beszélve a gyártás során felszabaduló nagy mennyiségű üvegházhatású gázról.

A kutatások szerint az emberek világszerte összesen mintegy 1000 milliárd dollárt költenek karácsonyi ajándékokra, és önmagában az ajándékozás mintegy 800 millió tonnával járul hozzá a világ éves (energiával kapcsolatos) szén-dioxid-kibocsátásához, annak mintegy 2%-át adva. Ha ehhez hozzávesszük az extra élelmiszer-, alkohol- és egyéb fogyasztást is, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a karácsonyi ünnepek három napja akár 650 kilogrammal is megdobhatja az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátást. Összevetésül: az egy főre eső éves emisszió globális átlaga körülbelül 4,7 tonna.

Ebbe az ajándékvásárlás mellett olyan egyéb tételek hatása is beleértendő, mint a karácsonyfa, a csomagolóanyagok, az üdvözlőkártyák, a dekorációk, díszfények és az ünnepi menü.

Díszfények, ünnepi menü és szeméttermelés

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának korábbi tanulmánya szerint önmagában az ünnepi díszkivilágítás mintegy 6600 gigawattórányi (GWh) villamos energiát fogyasztott Amerikában 2007-ben. Ez több mint másfélszer annyi, mint a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó decemberi felhasználása. Bár az elmúlt években a LED-ek térnyerése mérsékelhette a díszfények fajlagos energiafogyasztását – a megújulók terjedésével együtt hozzájárulva a karbonlábnyom csökkentéséhez is –, összességében az ünnepi áramfogyasztás mégsem lett feltétlenül kisebb, mivel egyre korábban, egyre több helyen, egyre nagyobb installációk jelennek meg (és nem is beszéltünk a díszkivilágítás élővilágra gyakorolt egyéb negatív hatásairól).

Az ünnepi étkezés szintén jelentős környezeti hatásokkal jár. Egy hagyományos, húsban gazdag, többfogásos karácsonyi menü karbonlábnyoma akár az ember napi karbonbüdzséjének 70%-át is elérheti, vagyis a napi tevékenységhez kapcsolódó, klímaszempontból még fenntarthatónak minősülő kibocsátás több mint kétharmadára is rúghat. Ehhez képest a húsmentes és a vegán alternatív fogások előállítása megoldható akár mindössze ötöd- vagy tizedakkora karbonlábnyom mellett is.

Az ünnepek alatti nagyobb fogyasztás a hulladéktermelést is megdobja, az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból származó adatok szerint ebben az időszakban átlagosan 25–30%-kal képződik több hulladék, mint az év más időszakaiban, és a mennyiség évről évre egyre nő. Ez a papír és a műanyag csomagolóanyagok, illetve az üdvözlőkártyák mellett vonatkozik az élelmiszer-hulladékra is. Utóbbi egyébként is az egyik legkomolyabb fenntarthatósági problémát eredményezi: becslések szerint ez, illetve az élelmiszer-pazarlás az üvegházhatású gázok teljes globális kibocsátásának mintegy tizedéért felelős.

Nem kell lemondanunk a karácsonyról

Összegezve: az ünnepi időszak az év egyéb időszakainál is élesebben mutat rá a jelenlegi fogyasztói kultúra és a fenntarthatósági törekvések ellentmondására. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk az egész évi fáradozás után jól megérdemelt örömökről. Az ünnepeket úgy is számos módon fenntarthatóbbá tehetjük tekintettel a következő generációkra és a Földre, hogy ezzel semmit nem veszünk el a karácsony meghitt hangulatából és szellemiségéből, sőt az értelmetlen költekezésből és túlfogyasztásból visszavéve esetleg még közelebb is kerülhetünk hozzá.

A mértéktartás jó irány egy fenntarthatóbb élet felé. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: pexels