A különböző nemzedékek közötti eltérésekről, azok környezettudatossághoz fűződő viszonyáról beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutatóval Áder János volt államfő Kék Bolygó című podcastjének legújabb adásában.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat részeként közönség előtt rögzített beszélgetésen elmondta: Steigervald Krisztián 2020-ban megjelent Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? című könyvében részletesen ír a más-más korban születettek közötti különbségekről.
A kutató kifejtette: a generációkat meghatározza a születés korszaka, továbbá hogy milyen tapasztalati gyűjteménnyel rendelkeznek saját életükben a képviselői. Hozzáfűzte, hogy hat olyan generációt különböztetnek meg, melyek tagjai ma is élnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Generációs amnézia: vajon mekkora hatással van a gondolkodásunkra?
A cikk egy újszerű, kevéssé ismert, de fontos jelenséget jár körbe: bemutatja, mi is az a generációs amnézia, és ez hogyan függ össze a környezetünkről való gondolkodással.
Az 1945 előtt született veteránokat, az 1946 és 1964 között világra jött baby boomereket, az azt követő X-generáció tagjait, az 1980 és 1994 között születetteket magában foglaló Y, valamint az 1995 és 2010 között, illetve a 2010 után születetteket tömörítő Z és Alfa generációt lehet egymástól megkülönböztetni. A kutató rámutatott: néhány évtized alatt olyan mélységi kulturális változások történtek a világban, amely nagymértékben meghatározta az emberek értékekhez való viszonyát, és neurológiai fejlődését.
A nők munkába állása, a bölcsődei, óvodai rendszer felállása, a növekvő mennyiségben rendelkezésre álló szabadidő, és a jólét is nagy mértékben formálta a társadalmat, miközben audiovizuális és digitális világ vette körbe az embereket. Az őket követő Z és Alfa generáció tagjai pedig már valósággal beleszülettek az internet és az okostelefonok világába, ami drasztikus változást hozott.
Kapcsolódó bejegyzések
Melyik generáció vállát nyomja a leginkább a bolygó megmentésének terhe?
Egy friss kutatás rávilágított arra, hogy a különböző generációk nem csak mást értenek fenntarthatóság alatt, de nagyon eltérő dolgok motiválják őket a fenntarthatóságra.
Áder János beszélgetőtársa könyvéből idézve azt mondta, a fiatalabb generációk magukkal hozták, hogy „az életet nemcsak leélni és végigdolgozni lehet, hanem élvezni is”.
Az amerikai baby boomerekre mondták először azt, hogy ők az első önző generáció, akiknek már az élet szinte minden területén volt miből választaniuk, de főként az Y és a Z-nél jellemző, hogy nemcsak megélni, hanem élvezni is tudják, akarják az életet – fejtette ki Steigervald Krisztián. A ma élő fiatalok nagyon gyakran nem tudják, hogy valójában az, amit most megengedhetnek maguknak, annak döntő többségét a baby boomereknek köszönhetik, mert a legforradalmibb generáció volt ilyen szempontból az elmúlt száz évben.
A digitális világba belenövő Y, illetve beleszülető Z és Alfa generáció kapcsán a kutató közölte: a 80-as években született Y-osok még valamelyest tudják magukat függetleníteni a digitális világtól, de a 90-es évektől felnövekvő nemzedékek esetében az internet, és az okoseszközök már elszakíthatatlanul jelen vannak a személyiségfejlődés kulcsfontosságú pillanataiban.
A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:
A társadalmi, és szociális kérdések a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartoztak. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(MTI)
Fotó: Canva
