Környezettudatosabbá válik-e az a gyermek, aki több időt tölt a természetben? Számos kutató tette fel már ezt a kérdést, hiszen az erre adott válasz meghatározza, hogy milyen nevelési módszerekkel tereljük a diákok gondolkodását ökologikusabb irányokba. A következőkben ezt az alapvető fontosságú ökopszichológiai témát járjuk körül.
A gyermekek eltávolodása a természettől és ennek következményei
Habár napjainkban egyre többször halljuk az élménypedagógia kifejezést, és az erdei iskolák is virágkorukat élik, a gyermekek mégis egyre kevesebb időt töltenek a természetben szabad játéktevékenységgel. Egy 2000-es években végzett vizsgálat eredményei különösen aggasztó képet festenek az USA vonatkozásában: míg a megkérdezett édesanyák 70%-ban jelezték, hogy gyermekkorukban játszottak a szabadban, addig a gyermekeiknek csak 31%-ára volt ez igaz. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy ezáltal milyen lelki, szellemi, fizikai és szociális előnyöktől eshetnek el a fiatalok.
Ugyanakkor megkerülhetetlen egy további jelenségről is beszélni: ha kevesebb lehetőségünk van a természetben lenni, akkor kevésbé fejlődik a környezettudatosságunk. Ezzel voltaképp választ adtunk a bevezetőben feltett kérdésre, de joggal merülhet fel bennünk, hogy mire alapozható ez az összefüggés. Habár a jelenség pontos okai még a kutatók előtt sem ismertek, számos vizsgálat igazolta a kapcsolat valódiságát. A következőkben a kutatási eredmények részleteibe kalauzoljuk az olvasót.
Környezettudatosság vagy természeti kötődés?
A kutatások ismertetése előtt fontos különbséget tennünk a környezettudatosság és a természeti kötődés között. Habár mindkét fogalomnak többféle értelmezése létezik, alapvető különbség, hogy a természeti kötődés magát a természethez való kapcsolódást jelenti, míg a környezettudatosság kifejezés a környezet érdekeit figyelembe vevő gondolkodásra és viselkedésre utal. A természeti kötődés vizsgálatakor gyakran kerül előtérbe a természetben eltöltött idő mennyisége, illetve a természettel való érzelmi kapcsolat, amelynek fontos eleme az egységérzet. Ezzel szemben a környezettudatosság mérésében nagyobb hangsúly esik a környezetvédő cselekedetekre való hajlandóságra. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a természettel való erősebb kötődés egyben együtt jár a magasabb szintű környezettudatossággal is.
De mi alapján mondhatjuk, hogy a természetben való jelenlét környezettudatosabbá tesz?
A kutatások egy része kísérletek segítségével vizsgálta a természetben tett séták kapcsolatát a természeti kötődéssel. Egyes mérések szerint már egy 15 perces természeti sétát követően is erősebben kapcsolódunk a természethez. Egy kaliforniai vizsgálat eredményei arra is rámutattak, hogy erősödés figyelhető meg a természeti kötődésben egy állatparkban eltöltött napot követően.
A témával kapcsolatban jellemzőek azok a vizsgálatok is, amelyek a környezetvédelemmel foglalkozó személyek múltbéli meghatározó tapasztalatait elemzik. Ezek a kutatások arra világítottak rá, hogy a természetben átélt élmények kulcsfontosságúak a későbbi környezettudatosság kialakulásában, amelyeknek fontos jellemzője a gyermekkori játék. Joy Palmer eredményei széles körben ismertek a témában. Szerinte az élmények kapcsolódhatnak a vidéken nevelkedéshez, a vidéken eltöltött nyarakhoz, a kirándulásokhoz, a kenutúrákhoz, a madármegfigyelésekhez és persze a játéktevékenységekhez. Palmer kutatásaiból az is látszik, hogy a környezettudatosság kialakulására erősebben hatnak a természetben szerzett élmények, mint az oktatás (habár bizonyos iskolai élmények is kapcsolódhatnak természeti helyszínekhez).
A témával kapcsolatban fontos megemlíteni egy 2020-as brit tanulmányt is, amely közel 5000 ember bevonásával vizsgálta a kérdéskört. Az eredmények szerint azok a felnőttek, akik hetente legalább egyszer meglátogatnak valamilyen természetes helyet (például sportolás, pihenés céljából), környezettudatosabban vezetik a háztartásukat. Ez esetben tehát sikerült a természetben való jelenlét és a környezettudatos viselkedés közt is kapcsolatot kimutatni, amely olyan cselekedetekben nyilvánul meg, mint az újrahasznosítás vagy a környezetbarát termékek vásárlása.
Az eredmények megerősítik, hogy az időtöltés a természetben nemcsak egészségesebb és boldogabb élethez segíthet hozzá minket, de Földünk jövője szempontjából is alapvető fontosságú.
Kiemelt kép: Canva