Különleges gombákkal találkozhatunk a marosi erdőkben
Különleges gombákkal találkozhatunk a marosi erdőkben

Ahogy az őszi esőzések, úgy a gombák is megjelentek a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén. A közönséges fajok mellett ráadásul most a védett őzlábgalócát és az óriás bocskorosgombát is megcsodálhatjuk, ha ezen a vidéken járunk.

A Maros mentén nemcsak a nyár, az ősz legeleje is igencsak csapadékszegényen alakult, ám szeptember végén érkezett egy intenzívebb esőzés, melynek hatására kicsit felpezsdült az élet a természetben. Az összegyűlt tocsogókon megjelentek a madarak, a növények pedig hirtelen sarjadásnak indultak.

A marosi erdők gombái kis késéssel, de ugyancsak látványos „megmozdulással” reagáltak az érkezett csapadékra. Több gombafaj is termőtestet fejlesztett, így láthatóvá vált az arra járók számára. Mivel a talajban összegyűlt csapadékvíz az erdő lombja és az avar alatt lassan párolog, a páradús, hűvös, őszies időjárás pedig kedvez a gombafajok nagyrészének, egy darabig még biztosan sok gombával fogunk találkozni, amennyiben a Maros-menti erdők vagy az ártéri rétek felé vezet az utunk.

Nem is kell feltétlenül ritka és különleges gomba után kutatnunk, ha természeti látványosságra vágyunk. A közönséges, gyakoribb gombafajok közül például kifejezetten szemet gyönyörködtető a gévagomba, mely az ártéri erdők fáin tenyészik, és élénksárga színével tűnik ki környezetéből. Ugyancsak figyelemfelkeltőek a kis csoportokban látható piruló, illetve nagy őzlábgombák termőtestei, de az óriás pöfeteg hatalmas és fehér labdáinál is érdemes lehet megállni egy kicsit nézelődni.

Óriás pöfetegek az erdei talajon
Fotó: Balla Tihamér
Forrás: kmnp.hu

Nincs hiány azonban a különlegesebb, védett gombafajokból sem a marosi erdőkben. Az ártéri legelőkön újra felfedezhetőek a tavalyi évben előkerült őzlábgalócák, a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai pedig egy újabb védett gombafajra is figyelmesek lettek mostanában, mégpedig az óriás bocskorosgombára. Ez a faj alapvetően az idősebb fákat és a bolygatatlanul korhadó törzseket igényli, mérete kifejezetten nagy, tönkje 6-15 cm hosszú, 1-2 cm széles és hengeres, míg kalapja elérheti a 15 cm-es átmérőt is. Formája kezdetben tojásdad alakú, később harang alakúból kiterülő lesz, színezete fehéres-sárgás. Nevét a tönkje tövénél viselt sárgás-barnás színű, jól fejlett, hártyás bocskorról kapta.

Forrás: kmnp.hu
A kiemelt képen egy óriás bocskorosgomba látható, fotó: Balla Tihamér

search icon