Az Európai Bizottság több mint 40 éve népszerűsíti az állatjólétet, amelynek köszönhetően a haszonállatok élete folyamatosan javul. A bizottság 2020. május 20-án elfogadta a „termőföldtől az asztalig” elnevezésű stratégiát (Farm2Fork), amellyel bejelentették az állatjóléttel kapcsolatos törvénykezés 2023 végéig történő felülvizsgálását, hogy az még inkább megfelelhessen a legfrissebb tudományos eredményeknek.
Ennek köszönhetően egyre nagyobb figyelem jut a felelős állattartás mellett az állatjólét kérdésére is. A haszonállatokra fókuszálva azon dolgoznak, hogy az állattartó telepeken élő állatok ne szenvedjenek, a tartási körülményeik javuljanak és a vágási mód kíméletes, fájdalommentes legyen. A Juh Terméktanács (JTT), az Interovic (a spanyol Juh- és Kecskehús Szakmaközi Szervezet), és a Provacuno (a spanyol Marhahús Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmaközi Szervezet) komolyan elkötelezettek az állatjólét, a fenntarthatóság, valamint a „termőföldtől az asztalig” (F2F) elnevezésű stratégia iránt.
Ez az elköteleződés nem csupán szándékot jelent, hanem érvényre jut számos törekvésben is, amelyeket ezek a szervezetek kezdeményeznek és valósítanak meg a termelőkkel közösen, hogy sikert érjenek el a klímaváltozás lelassításában, valamint a fenntartható és tiszteletteljes termelési modellel kapcsolatos harcban. A két országban működő három szervezet Európai Uniós társfinanszírozással 2022 és 2023 között népszerűsítette az állatjólétet.
Kapcsolódó bejegyzések
Szegény ember tehene – Miért jó a kecsketej?
Amikor szóba kerül a tejfogyasztás, szinte kivétel nélkül a tehénre gondolunk. Ám a kecske tejének összetétele a tehénénél sokkal egészségesebb, könnyebben emészthető, a laktózérzékenyek nagy része is fogyaszthatja.
Amint azt az EU politikája egyértelműen kimondja, a fenntarthatóság és az állatok jóléte szorosan összefügg, és azokat nem lehet különválasztani. Jelenleg nincsenek konkrét európai iránymutatások a juhokra, kecskékre és szarvasmarhákra vonatkozóan, ezért ez a program lehetőséget kínál arra is, hogy európai szinten referenciát állítsanak fel.
A programnak az volt a célja, hogy kiemelje az európai mezőgazdaság fenntarthatóságát, hangsúlyozva az ágazat jótékony szerepét a klíma- és környezetvédelem terén, és különösen az állatjóléti tanúsítványok szerepét e fenntarthatósági célok elérésében. Kiemelt fontosságú volt az is, hogy a program növelje az európai termékekkel kapcsolatos tudatosságot a lakosság, a termelők és az értékesítési láncok körében, valamint hogy népszerűsítse az állatjólétet tanúsító jelöléseket a termelők, az ipar és a forgalmazó szektor körében. Így az információ eljuthat a végső fogyasztókhoz is, akik az értékesítés helyén hozott döntéseik révén kinyilváníthatják valódi elkötelezettségüket a környezet, a fenntarthatóság és az állatjólét iránt.
A projekt zárórendezvényére 2023. november 29-én került sor, amelyet Prof. Dr. Jávor András, a JTT elnöke nyitott meg. Kiemelte a téma fontosságát, és hogy nélkülözhetetlennek tartja az ezzel kapcsolatos ismeretek kommunikálását is. Magyarországon elsősorban a kiskérődző-ágazat állatjólétére összpontosítottak, míg Spanyolországban a szarvasmarha-ágazat is képviseltette magát.
Kapcsolódó bejegyzések
Interjú egy magyar juhásszal
Cseresnyés Jenő számára tisztes megélhetést biztosítanak a juhok, munka mellett pedig arra is marad ideje, hogy elmerüljön a könyvek világában.
Ahogy azt Dr. Kukovics Sándor, a JTT ügyvezető igazgatója elmondta a projekt zárórendezvényén, már kétszer sikeresen megrendezték 2022-ben és 2023-ban is az Állatjóléti Szimpóziumot a program keretében (tavaly Madridban, illetve idén Brüsszelben). Ez egy igazi mérföldkőnek tekinthető, hiszen ez volt az első olyan világméretű találkozó, amely ilyen témára fókuszál, tudományos szempontból pedig minden olyan aspektussal foglalkozik, amely garantálja az állatok jólétét. Bátor Árpád, a Palota Vidék Zrt. vezérigazgatója a termelői oldalról mutatta be az állatjólét helyzetét a zárókonferencián, amelyen beszámolt az ágazati kihívásokról is. Végül Dr. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője ismertette a projekt során elért eredményeket.
A pályázat 2021. január 1-től indult el, amelynek keretében először az online kommunikációs csatornák alapjai lettek létrehozva. Ennek során elkészült a kampány honlapja, illetve közösségi média oldalként a Bari-info Facebook-oldalán kommunikáltak, amely a juh- és bárányhús fenntarthatóságát népszerűsítő projekt oldala is egyben. A pályázat időtartama alatt ezeken a csatornákon keresztül is közlésre kerültek a legfontosabb információk, újdonságok az érintettek számára. Csak az online megjelenésekkel 2 év alatt közel 830 ezer embert értek el.
Kapcsolódó bejegyzések
Birkák nyírják a füvet egy portugál városkában
Egy portugál városkában mostantól állatok tartják rendben a zöldterületeket. A program nem csak fenntartható, de számos más problémát is megold.
A stratégia részeként nem csak online kommunikáció került megvalósításra, hanem a hagyományos csatornákon keresztül is tájékoztatták az érintetteket, mint például a nyomtatott sajtó, illetve a rádió. Ezekkel a hirdetésekkel további közel 150 ezer embert értek el összességében. A pályázati forrásból megvalósításra került kiállításokon, rendezvényeken való megjelenés is. Két kiállításon, vásáron és rendezvényen jelent meg a kampány, ezzel közel 58 ezer embert elérve. Ezen kívül sikeresen megrendeztek két Állatjóléti Szimpóziumot is, amelyen különböző intézményi, tudományos, asszociatív és produktív területek nemzetközi képviselői vettek részt.
Összességében a projekt során a kampány üzenete több mint 2 millió embert ért el. A kampány teljes költségvetése 791 ezer euró volt, amelyből a magyar program 56 ezer euróból került megvalósításra.
A felelős állattartás hozzájárul a fenntarthatósághoz. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás: InnoFood Marketing
Kiemelt kép: Canva